A hőmérséklet, a páratartalom és a felszín anyaga befolyásolja, mennyi idő alatt száradnak meg a különböző felületeken a koronavírussal fertőzött úgynevezett légzőcseppek és így meddig maradhat életben a vírus – állapította meg egy kutatás.
A Physics of Fluids című tudományos lapban bemutatott tanulmány elkészítéséhez a kutatók azt vizsgálták, mennyi idő alatt száradnak meg koronavírussal fertőzött egyénektől származó légzőcseppek különböző felületeken a világ 6 különböző városában – New Yorkban, Chicagóban, Los Angelesben, Miamiban, Sydneyben és Szingapúrban.
A légzőcseppek a szájból vagy orrból szabadulnak fel, amikor valaki köhög, tüsszent vagy éppen csak „nyáldúsan” beszél. A cseppek nagyjából akkorák, mint egy emberi hajszál átmérője.
A tudósok gyakran érintett felületeket, például ajtókilincseket és okostelefonok érintőképernyőit vizsgálták. Egy matematikai modell alkalmazásával arra jutottak, hogy a környezeti hőmérséklet, a felület típusa és a relatív páratartalom kiemelt szerepet játszik a száradásban.
A magasabb környezeti hőmérséklet hatására gyorsabban száradnak ki a cseppek és drasztikusan csökken a vírus túlélésének esélye. A nagyobb páratartalmú helyeken a cseppek hosszabb ideig maradnak meg a felületeken és nő a vírus túlélési esélye – derült ki a kutatásból. A tanulmány szerint az olyan felületeket, mint az okostelefonok érintőképernyőit, a pamutot és a fát jóval gyakrabban kell tisztítani, mint az üveg és fém felületeket, mert utóbbiak bizonyos mértékben hidrofil anyagok, amelyeken a nedves légzőcseppek gyorsabban elpárolognak.
(MTI)
(Kiemelt kép: MTI/AP/Marco Ugarte)
