„Na, ez legalább tényleg úgy néz ki most, mint egy tisztességes világvége” – írta az Instagramon megosztott fotója mellé az Empty Vessel, az egyik kaliforniai, egész pontosan oaklandi együttes, miután az augusztus közepe óta tomboló és közel egymillió hektárt felperzselő erdőtüzek narancssárgára festették a komplett San Franciscó-i öblöt és környékét.
A posztapokaliptikus hangulatról persze nem csak a zenészeknek volt véleménye, a helyiek jó része is megemlékezett róla a közösségi oldalán. Így Peter Gleick klímatudós is, aki immár 35. éve tanulmányozza bolygónk éghajlatát, és akinek Instagramra töltött vészjósló posztját a CNN amerikai hírcsatorna idézte: „Még életemben nem láttam ilyen színű eget errefelé. Pont, mintha éjfél lenne, csak az égbolt most nem fekete, hanem sötétbordó” – írta.
A szakember hozzátette, a nem mindennapi látvány minden kétséget kizáróan a klímaváltozás jele. „A globális felmelegedés tisztán és egyértelműen befolyásolja az erdő- és bozóttüzeket: az egyre tovább tartó kánikula, a magasabb hőmérsékleti maximumok, a kíméletlen szárazság egyre több fát öl meg, ami kombinálva az olyan extrém időjárási jelenségekkel, mint a szokatlanul erős szél, végül pusztító erdőtüzeket eredményez.”
Kalifornia történetének legpusztítóbb néhány hete
A szeptember 13-ai adatok szerint a 2020-as erdőtűz-szezonban eddig 7718 különböző nagyságú és erejű tűz pusztított – és pusztít – ebben a pillanatban is. Kaliforniában, összesen közel egymillió hektáron (Számítások szerint ez Kalifornia állam teljes területének mintegy 3 százaléka.) A 7718 tűz közül a legnagyobb az August Complex, ami az állam északi részén, a tengerparthoz közel, szerencsére főleg lakatlan területen pusztít és:
- 38 kisebb-nagyobb tűz összeolvadásából jött létre,
- az augusztus 16-17-én pusztító Fausto trópusi vihar villámai indították,
- szeptember 13-áig már 355102 hektárt perzselt fel,
- a mérete miatt három részre bontva igyekeznek megfékezni a tűzoltók,
- és bár civil áldozatot még nem követelt, 26 épületet tett tönkre, egy tűzoltó pedig meghalt, miközben a lángokat próbálta megállítani.
A 2020-as erdőtűz-szezonra egyébként jellemző, hogy Kalifornia történetének 20 legnagyobb tüzéből hat éppen idén pusztít: a valaha volt legnagyobb August Complex mellett az SCU Lightning Complex és a North Complex is lángol még, utóbbi ráadásul már nagyobb városokat is fenyeget és kitelepítési hullámokat generál.
„A klímaváltozás kiszámíthatatlanná teszi a tüzek viselkedését”
Miközben Kaliforniában az erdőtüzek az első pillanattól a térség ökoszisztémájának részei, azt a szakértők is elismerik, hogy a tüzek az elmúlt években jelentős változásokon mentek keresztül: évről-évre gyakoribbá és pusztítóbbá váltak. Az Earth’s Future egyik 2019-es cikke szerint a változást egyértelműen a klímaváltozás okozza, vagyis legközvetlenebbül a bolygó melegedő éghajlata felelős azért, hogy Kalifornia immár évente ötször akkora területen ég, mint 1972-ben égett.
Adódik a kérdés, vajon mi változott azokhoz az időkhöz képest? A lap szerint egyszerű a magyarázat. Azóta
- a melegedő időjárás miatt jelentősen kitolódott az erdőtűzszezon (105 nappal),
- a nagy kiterjedésű erdőket sokkal nehezebb gondozni (kevés a pénz, az eszköz és a szakember a tüzek számára gyújtósként szolgáló elpusztult fák eltakarításához),
- a megváltozott időjárási körülmények miatt (kitartóbb hőség, szárazság, extrém szélviharok, éjszaka sem csökkenő hőmérséklet) a tüzek pusztítóbbak, és gyorsabban terjednek, mint valaha.
Shelby Robinette tűzoltó pihenőt tart az El Doradó-i erdőtüzek oltása közben (Fotó: Wally Skalij/Los Angeles Times via Getty Images)
Tűzoltók csapata a kaliforniai Yucaipa erdőtűznél (Fotó: Wally Skalij/Los Angeles Times via Getty Images)
Fotó: Neal Waters/Anadolu Agency via Getty Images
Kiégett roncsok a Shaver tónál, Kaliforniában (Fotó: David McNew/Getty Images)
Kiégett autóroncsok Madera megyében, Kaliforniában (Fotó: Kent Nishimura / Los Angeles Times via Getty Images)
Sötétre festette az eget az erdőtűz San Franciscoban (Fotó: Philip Pacheco/Getty Images)
„A klímaváltozás megerősíti a tűz méretét, kiszámíthatatlanná teszi a viselkedését” – idézi a Vox Alan Agert, az Egyesült Államok Erdőgazdálkodási Szolgálatának munkatársát, aki hozzátette: „Egy tűz nagyobb távolságokat képes megtenni most, mint korábban bármikor.”
A gigatűzvész receptje a 21. században
1. Meleg levegő, kevés eső: szárítson ki minden nedvességet a fákból, bokrokból és a talajból.
2. Minél hosszabb egy ilyen száraz időszak, annál több fa pusztul el és válik leendő gyújtóssá.
3. Minél nagyobb az aszály sújtotta terület, annál több a gyújtós.
4. És ha mindez megvan, már nem is kell más, csak egy szikra: egy hibás elektromos vezeték, egy eldobott csikk, illegális tűzgyújtás vagy egy egyszerű villámcsapás, és kész is.
Tévedés ne essék, a most pusztító, gigantikus erdőtüzek nem a semmiből, derült égből villámcsapásként sújtottak le Kaliforniára. Már hónapokkal ezelőtt voltak előjelei: a CNN cikkéből kiderül, hogy az idei január-február szokatlanul száraz volt az államban, olyannyira, hogy a kormányzó március 22-én még a veszélyhelyzetet is elrendelte a tömeges fapusztulás miatt. A hirtelen beálló esős időjárás azonban elterelte az állam figyelmét, nem gondoltak arra, hogy az elpusztult fák hónapokkal később, az októberig tartó erdőtűz-szezonban történelmet írnak majd.
A 2020-as kaliforniai tűzvész 2 év alatt a negyedik legdurvább a világban
Kalifornia:
Nem a 2020-as év az első, hogy Kaliforniának rekordméretű, már-már megállíthatatlan erdőtüzekkel kell megküzdenie. A 2018-as év is erről szólt; akkor 10 nagy tűz égett, egyenként 200 hektárnál is nagyobb területen. A gigatüzek közül a Camp Fire elnevezésű tűz lett a leghírhedtebb, nem kis részben azért, mert 85 ember életét oltotta ki, miközben porig égette Paradise városát. Azóta kiderült, hogy a tüzeket a szokatlanul hosszú száraz időjárás mellett erdőgazdálkodási hibák sora okozta.
Tűzoltó segíti az oltást a kaliforniai Yucaipában (Fotó: Wally Skalij / Los Angeles Times via Getty Images)
Brazília:
A világ jóformán még fel se ocsúdott a kaliforniai tűzvész okozta sokkból, egy évvel később, 2019-ben már érkezett is az újabb katasztrófa. A helyszín ezúttal Brazília, egész pontosan az Amazonas menti esőerdők, ahol 2019 augusztusának végén konkrétan négyszer annyi erdőtűz pusztított a térségben, mint egy évvel korábban.
A pusztító tűzvészben végül 2,5 millió hektár esőerdő veszett oda, ami érintette az egész bolygó klímáját. Kiderült az is, hogy a katasztrófáért legközvetlenebbül a klímatagadó brazil elnök, Jair Bolsonaro a felelős, aki miközben igyekezett felpörgetni a nagyüzemi mezőgazdaságot, védett területeken is engedélyezte az erdőirtást, amivel kiszolgáltatta a térséget az erdőtüzek pusztításának.
Az IBAMA csapat önkéntes tűzoltója, az amazóniai esőerdőt fenyegető erdőtűzzel küzd Nova Fronteirában, Brazíliában (Fotó: Gustavo Basso / NurPhoto via Getty Images)
Ausztrália:
És a tomboló erdő-, valamint bozóttüzeknek itt még nem volt vége. Miközben Ausztráliában 2019 év végén sosem látott hőség és szárazság pusztított (120 éve ez volt a legszárazabb és az ötödik legmelegebb tavasz), a kontinens keleti részén súlyos bozót- és erdőtüzek alakultak ki.
Az ország történetének legsúlyosabb tűzvészében több mint 30-an meghaltak, elpusztult 2000 lakóház, és legalább egymilliárd állat – egyes fajok a kihalás szélére kerültek. A kormány szerint a tüzeket, amiket hosszú hetekig hiába igyekeztek megfékezni a hivatásos és a civil tűzoltók, a klímaváltozás és sok egyéb más tényező közösen okozták.
Az ausztráliai Mallacoota nevű település lakóit evakuálja a hadsereg a 2019-es nagy erdőtűzben (Fotó: Justin McManus / The Age / Fairfax Media via Getty Images)
Nem csak a tüzek durvulnak el
„Eljutottunk arra a pontra, mikor alapjaiban kell megváltoztatnunk azt, ahogy ezen a bolygón élünk” – írja a Los Angeles Timesban megjelent véleménycikkében a klímakutató Peter Kalmus, aki biztos benne, hogy ez még csak a kezdet: a Kaliforniában, Oregonban és Washingtonban most tapasztalható erdőtüzek és hőhullámok évről-évre egyre durvábbak lesznek.
„A globális felmelegedés hatására a száraz időszakok egyre elviselhetetlenebbek és gyakoribbak lesznek. Már most is sorra dőlnek a melegrekordok és nem csak az Egyesült Államokban – az egész világon ez a helyzet” – írja, majd hozzáteszi, a száraz, meleg körülmények elsősorban ott lesznek ideális táptalajai pusztító erdőtüzeknek, ahol nedvesebb, hűvösebb klímához vannak szokva.
A klímatudós figyelmeztet, nagyot téved az, aki azt hiszi, a globális felmelegedés csakis az erdőtüzekre hat: „Ha ilyen ütemben melegszik a bolygó, miközben az emberiség nem tesz semmit, egyre pusztítóbbak lesznek a hurrikánok, az áradások, a hóviharok, de még a zivatarok is.”
Még több cikk a globális felmelegedésről:
- Már 53 halottja van a tomboló japán hőhullámnak
- Katasztrofális mértékben melegszik az Északi-sark
- Nemsokára átlépheti a Föld a kritikus 1,5 fokos felmelegedést