Aggasztó híreket közölt a Guardian brit lap, az idei évben ugyanis az írott dokumentumok kora óta először fordult elő, hogy a sarkvidéki jég „bölcsőjének” is nevezett Laptyev-tengeren még nem kezdett el kialakulni a jégtakaró. A szibériai tengerre október végén szokott beköszönteni a fagy, idén azonban szokatlanul enyhe időjárás tapasztalható a térségben.
A klímakutatók arra figyelmeztetnek, hogy a viszonylagosan meleg időnek hosszan tartó hatásai is lehetnek, sőt, akár egyfajta dominóhatás is beindulhat.
A szibériai régióban elképesztően felmelegedett a tengervíz: vannak területek, ahol több mint 5 fokkal mértek melegebbet az átlagosnál, miután egy hosszú hőhullámnak köszönhetően számos hőmérsékleti rekord is megdőlt a térségben.
A Laptyev-tenger jege a múltban rendszeresen változó trendet mutatott, nyaranta elvékonyodott, több helyen el is olvadt, de a hideg érkezésével a jégtakaró ismét kialakult. Most azonban ez az ingahatás elmaradt és jelenleg is rekordméretű a szabad vízfelület a sarkkörön túl.
Egy 2017-es orosz expedíció járművei a Laptyev-tenger jegén. Ha nem fagy újra, nagy baj lehet (Fotó: Getty Images)
„Még sosem tapasztaltuk, hogy ennyire elmaradnának a fagyok a szibériai sarkvidéki régióban” – írta a Guardiannek Zachary Labe, a Colorado State University klímakutatója. „A 2020-as évben is folytatódott a sarkvidék gyors átalakulása. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának szisztematikus csökkentése nélkül továbbra is nő az esélye, hogy »jégmentes« nyarunk legyen.”
A klímaváltozásnak köszönhetően az Atlanti-óceán melegebb áramlatai mélyebbre behatolnak a Jeges-tengerbe és ott megbontják az enyhébb felszíni és a mélyebben található hideg vízrétegek egyensúlyát, emellett csökkentik az összefüggő jégtakaró kialakulásának az esélyét.
„A műholdas képalkotás 1979-es kezdete óta az elmúlt 14 évben láttuk a legkevesebb jeget a térségben” – magyarázta Walt Meier, a US National Snow and Ice Data Center vezető kutatója. A szakember szerint az Északi-sarkkör eredeti jégtakarója folyamatosan olvad, aminek a helyén jóval vékonyabb, szezonális jégréteg tud csak kialakulni. Meier arra is rámutatott, hogy a jégtakaró vastagságának átlaga mindössze fele a XX. század nyolcvanas éveiben mért értékeknek.
A kutató szerint ez a trend folytatódni fog, egészen addig, amíg az Északi-sarkról nyaranta teljesen eltűnhet a jég. A klímamodellek szerint ez 2030 és 2050 között fog bekövetkezni. Meier ehhez annyit tett hozzá, hogy „már nem az a kérdés, hogy ez megtörténik-e, hanem az, hogy mikor.”
A jégtakaró zsugorodása öngerjesztő folyamatot indíthat be: ahogy ugyanis csökken a Nap hőjét visszaverő fehér felület, úgy gyorsul a jég további olvadása.
A Laptyev-tenger melegedése azért is gond, mert az itt kialakuló jégtáblák rengeteg értékes tápanyagot vittek magukkal, ahogy nyugati irányba, a Grönland és Svalbard között található Fram-szoros felé sodródtak. A kevesebb jég azonban azt is jelenti, hogy kevesebb, a planktonok számára nélkülözhetetlen tápanyag jut a nyugatabbra fekvő régiókba, a mikroorganizmusok így viszont jóval kevesebb szén-dioxidot tudnak majd megkötni, mint korábban, ezzel is súlyosbítva a helyzetet. Az északi területek melegedése ráadásul a szélsőséges időjárási jelenségek megjelenését is elősegítheti.
„A helyzet inkább frusztráló, mint sokkoló – összegezte Stefan Hendricks, az Alfred Wegener Intézet fizikus kutatója, aki a tengeri jégtakaró mozgását tanulmányozza. – A modellek már régen előre jelezték azt, ami történik, a döntéshozók felől azonban nem igazán érkezett erre érdemi reakció.”
További cikkeink a klímaváltozás témakörében:
- Döbbenetes számok: közel három milliárd állat veszhetett oda az ausztrál erdőtüzekben
- Ne fogd csak a túlnépesedésre a klímaváltozást!
- Egyre kevesebb a víz a magyar folyókban