Tavaly készítettünk egy kvízt a dohányzásról, hogy kiderítsük, vajon olvasóink többsége – függetlenül attól, hogy dohányzik-e vagy sem – valóban annyit tud-e erről a hétköznapi káros szokásról, mint azt korábban gondolta. Több mint húszezren töltötték ki tesztünket. Alábbi cikkünkben összefoglaljuk az eredményeket, amelyből kiderül, hogy mennyire vagyunk tisztában ezzel a mindannyiunkat érintő egészségügyi és társadalmi problémával.
Több mint egymilliárd dohányos
Az első kérdés arra vonatkozott, hogy hány ember dohányzik a világon. Sajnos egyre több tanulmányból látszik, hogy a már mindenki számára ismeretes kockázati tényezők tudatában is, világszerte több mint egymilliárdan dohányoznak. Azt viszont már jóval kevesebben tudták, hogy hazánkban mi a helyzet ezen a téren. A kérdés így szólt: Magyarország lakosságának mekkora része fogyaszt rendszeresen valamilyen dohányterméket? A helyes megoldás: a lakosság egynegyede, azaz több mint kétmillió ember.
Mitől igazán káros a dohányzás?
Azt mindannyian tudjuk, hogy a dohányzás káros, de vajon azzal is tisztában vagyunk-e, hogy miért, vagyis, hogy mi okozza leginkább az ártalmakat? A következő kérdés erre vonatkozott. Voltak, akik úgy gondolták, hogy a nikotin felelős elsősorban a dohányzással kapcsolatos betegségek kialakulásáért, pedig az elsődleges veszélyforrás az égés és az égés során keletkező füst. Érdekes adalék, hogy a füstben kimutatott több mint 7000 vegyi anyagból 93-ról állapította meg az FDA, az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala, hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre. Emellett azt is fontos tudni, hogy cigarettázáskor a dohányosok magukat és a környezetükben lévőket is egészségügyi ártalmaknak teszik ki.
De mit kell tudni a nikotinról? Majdnem minden kitöltő helyesen tudta, hogy függőséget okoz. A cigarettafüst belélegzésekor a nikotin felszívódik a tüdőn keresztül, ahonnan a véráramba, majd az agyba kerül, és nikotin iránti vágy, függőség alakul ki. A nikotin emellett fejfájással, szédüléssel járhat, emeli a szívfrekvenciát és a vérnyomást.
A legjobb, ha el sem kezdünk dohányozni!
A kitöltők többsége számára egyértelmű volt, hogy az ártalomcsökkentés legjobb módja, ha az emberek el sem kezdenek dohányozni, mert a dohányzás ártalmait úgy kerülhetik el a leghatékonyabban, ha nem fogyasztanak dohány- és nikotintartalmú terméket. De persze ez nem olyan egyszerű azok számára, akik már dohányoznak. Közöttük vannak, akik valamilyen okból kifolyólag nem mondanak le erről a káros szokásukról. De vajon ők hogyan csökkenthetik az ártalmakat és mit tehetnek a maguk és környezetük érdekében?
Először is próbáljanak leszokni! Ha ez valamilyen okból nem vezet eredményre, akkor tájékozódjanak a cigarettánál alacsonyabb károsanyag-kitettséggel járó füstmentes technológiákról! Amennyiben egy felnőtt dohányzó hiteles forrásból tájékozódva a megfelelő mennyiségű és minőségű információ birtokában úgy dönt, hogy a cigaretta helyett valamelyik füstmentes technológiát választja, azzal nemcsak saját magát, de a környezetét is alacsonyabb károsanyag-kitettségnek, és így alacsonyabb ártalomnak teheti ki.
A különféle füstmentes technológiák ugyanis a cigarettánál alacsonyabb károsanyag-kibocsátással járó alternatívát jelenthetnek. Ezekben a technológiákban közös, hogy égés és füst nélkül működnek, így kevesebb toxikus anyag szabadulhat fel használatuk közben mint a cigarettafüstben. Arra a kérdésre, hogy melyek azok a legismertebb technológiák, amik égés és füst nélkül biztosítják a nikotinbevitelt, valamennyi kitöltő tudta a helyes választ: az e-cigaretták, a kémiai reakcióval működő technológiák, a különféle elveken működő dohányhevítéses technológiák, valamint a nikotintapaszok és -rágók.
Azt, már lényegesen kevesebben tudják, hogy 90-95 százalékkal kevesebb káros anyag kerülhet a szervezetbe e-cigaretta használata esetében a hagyományos cigarettázáshoz képest.
A Public Health England (PHE), azaz az állami brit egészségügyi hatóság megállapította, hogy az egészségre potenciálisan kevésbé ártalmas, a dohányzás alternatíváját jelentő, nikotintartalmú eszközök továbbra is döntő szerepet játszhatnak az egészségkárosító hatás mérséklésében. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy ezek a füstmentes termékek kockázatmentesek lennének.
De vajon hogyan kerülhetők el a nem megfelelő minőségből fakadó esetleges mellékhatások és milyen egyéb kockázatot rejtenek a füstmentes technológiák? Kizárólag legális forrásból származó, szigorú szabályok betartása mellett gyártott füstmentes technológiák vásárlása esetén kerülhetők el ezek a problémák.
Fontos leszögezni, hogy a füstmentes technológiák sem kockázatmentesek. Ezek is tartalmaznak nikotint, amely erős függőséget okozó anyag és többek között megemeli a szívfrekvenciát, valamint a vérnyomást is. Emellett fontos tudni, hogy ezeknek a technológiáknak a hosszú távú hatását sem ismerjük még pontosan.
Biztató a helyzet
Olvasóink összességében biztató eredményeket értek el, mindez pedig azt mutatja, hogy egyre többet tudnak a dohányzás káros hatásairól, az ártalomcsökkentés fontosságáról és fontos számukra a tájékozott döntéshozatal, érdeklődnek a tudományos tények, a lehetséges kockázatok és az egyéb lehetőségek, így például a füstmentes technológiák iránt is.
Forrás: 24.hu
Kiemelt kép: Shutterstock/Uniomedia
A cikk társadalmi felvilágosítás céljából, reklámnak nem minősülő tájékoztatásként készült a Philip Morris Magyarország Kft. hozzájárulásával.
