Bérleti szerződés feltételei

Nemcsak az vállal kockázatot, aki kiadja a lakását, hanem az is, aki bérlőként kiveszi. A bérlőnek a legfontosabb, hogy ne kerüljön kiszolgáltatott helyzetbe, de hogyan lehet ezt megelőzni?

Milyen a jó lakásbérleti szerződés?

Az első és legfontosabb szabály az, hogy bármennyire is szimpatikus a lakás tulajdonosa, soha ne csak szóban állapodjatok meg, mindig legyen a kezedben írásos bérleti szerződés. Akkor sem tanácsos belemenni a szóbeli megállapodásba, ha ismerősök vagytok, hiszen bármikor adódhat olyan élethelyzet, ami felülírja azt, amit előzetesen megbeszéltetek. De még csak kardinális dolognak sem kell történnie: egy vitás helyzethez pont elég már annyi is, hogy bizonyos részletekre másként emlékszel te, és másként a tulajdonos. Ráadásul a jog szerint kötelező írásban szerződni, ez érvényességi feltétel.

Persze, az írásosság önmagában egyáltalán nem garancia. Hiába töltesz le az internetről egy sablont, hiába írja alá két tanú, ha szakszerűtlen, könnyen előfordulhat, hogy nem tudod majd érvényesíteni az igazadat.

Abba a hibába se ess, hogy olyan bérleti szerződést írsz alá, ami nem tér ki minden, számodra is fontos részletre. Ilyen lehet például a bérleti díj pontos összege, az, hogy meddig garantálja a tulajdonos ezt a díjat, milyen módon (utalással vagy készpénzben) és meddig kell megfizetned, de az sem mellékes, hogy a kauciót – ha visszajár – miként kapod majd vissza: lelakod, vagy visszafizeti neked.

Azt se felejtsd el tisztázni, hogy mikor és hogyan szűnhet meg a szerződés, továbbá azt is rögzítsétek írásban, hogy mennyi időd lesz a kiköltözésre. De tudd, hogy ez még távolról sem az összes fontos kritérium, épp ezért érdemes szakemberhez – például ügyvédhez vagy közjegyzőhöz fordulnod – akik olyanra is felhívhatják a figyelmedet, amire magadtól nem gondoltál volna.

Ha nyugodt életet szeretnél élni, köss olyan bérleti szerződést, ami téged is véd!
(Fotó: Getty Images)

Mit lehet tenni, ha a bérbeadóval összetűzésbe kerülsz?

A legelső, amit ilyenkor tehetsz, hogy megpróbálsz megegyezni vele, de ha ez nem vezet eredményre, és nem szeretnéd annyiban hagyni a dolgot, bíróságra kell menned. Ha például a szerződés ellenére megemelte a bérleti díjat, peres úton érvényesítheted az igazadat, ami hosszadalmas és költséges folyamat lehet.

Egészen más a helyzet akkor, ha közjegyző készíti el a szerződést, és előtte írjátok alá. Ez mindkettőtöket véd, és a későbbiekben felesleges köröktől mentheted meg magadat. A közjegyző által készített szerződés közokiratnak minősül, aminek egy példányát a közjegyző meg is őrzi, az ő tudta nélkül szerződést módosítani – például lakbért emelni vagy indokolatlanul felmondani a szerződést – nem lehetséges.

A közokiratnak különleges bizonyító ereje van, teljes bizonyító erővel bizonyítja a közokiratba foglalt szerződés tartalmát, megtételét, annak idejét és módját.  Ebből adódóan szinte lehetetlen az ellenkezőjét bizonyítani annak, mint ami le van írva.

Amennyiben neked van pénzkövetelésed a (volt) bérbeadóval szemben, akkor a fizetési meghagyásos eljárás nyújthat segítséget. A fizetési meghagyásos eljárás a lejárt pénztartozások érvényesítésében nyújt egyszerű, pereskedés nélküli lehetőséget, és magánszemélyként bármelyik közjegyzőnél kezdeményezheted. Nincs más dolgod, mint bemenni a közjegyzőhöz és ott kitölteni egy űrlapot, amelyen fel kell tüntetni legalább az adós (bérbeadó) nevét, címét, a követelés összegét és egyéb adatait, valamint befizetni az eljárás díját. Ha a bérbeadó a kézbesítéstől számított 15 napon belül ellentmondásával nem vitatja a követelés jogosságát, akkor a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, ha pedig nem fizetett, a végrehajtás is megindítható vele szemben. 

Habár a fizetési meghagyáshoz nem kell bizonyítékot csatolnod, de ha a bérbeadó nem ért egyet a követeléssel, bíróságon folytatódhat az ügy. Ilyenkor fontos, hogy legyen a birtokodban valamilyen dokumentum, amivel igazolhatod a tartozását (pl. karbantartási munkáról számla, amelyet a megállapodásotok alapján neki kellett volna kifizetnie).