Lezárult a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) hároméves projektje, melynek egyik fő célja az élelmiszerek kettős minőségének vizsgálata, a jelenséggel kapcsolatos minél sokrétűbb tapasztalatok gyűjtése volt – közölte a szervezet honlapján. A hivatal több mint 300 termék vizsgálatával 117 termékpár és -trió összehasonlítását végezte 2018 és 2021. között. Az eredmény lehangoló:
A minőségbeli eltérés ténye a vizsgált termékek több mint negyedénél igazolódott, ugyanakkor a kutatás azt is megerősítette, hogy a jelenségnek több – adott esetben akár objektív – oka is lehet.
A kutatás során három ország – Ausztria, Magyarország és Németország – üzleteiben beszerzett 78 terméktrió és 39 duó, összesen 117 termék összehasonlítására került sor (312 db egyedi minta vizsgálatával). A termékek mintegy ötöde kereskedelmi, saját márkás termék volt. A Nébih projektje ismételten alátámasztotta, hogy léteznek minőségbeli eltérések az Európai Unió tagállamain belül. Lényeges eltérés a vizsgálat alá vont termékek 25,6%-ánál igazolódott. A vizsgált termékkategóriák:
- tej és tejtermékek (joghurt, vaj)
- hús és húsipari termékek (felvágottak, tonhal)
- gabona- és sütőipari termékek (gabonapelyhek, müzlik, tészták)
- édesipari termékek (csoki, rágó, nápolyi, jégkrém)
- üdítők (gyümölcslé, szénsavas üdítők)
- tartósítóipari termékek (hőkezeléssel tartósított termékek: konzervek, szószok)
- élvezeti cikkek (kávé, tea, kakaó)
- snackek (chips, keksz)
- alkoholos italok (sör, keserű likőr)
- gyorsfagyasztott termékek (halrúd, pizza)
- zsiradékok (margarin, olajok)
- speciális élelmiszerek (szójaital, tápszer).
A kutatás azt is megerősítette, hogy az eltérések különböző okokra és körülményekre vezethetők vissza. Fakadhatnak például az eltérő nemzeti szabályozásból, helyi alapanyagok felhasználásából, eltérő gyártási körülményekből. Sok esetben hivatkoztak a vállalkozások a fogyasztói preferenciára és ízlésre is az eltérések okának indoklásaként. Speciális kategóriát alkotnak a sajátmárkás termékek, amelyekre különösen jellemző, hogy az adott ország igényeinek megfelelően készülnek. A fő kérdés a jövőre nézve az, hogy mindezeket számításba véve, mely eltérések lehetnek jogszerűek, illetve szükségszerűek, és azokról hogyan lehet korrekt módon tájékoztatni a fogyasztókat.
