Felülmúlta az orvosok várakozásait annak a férfinak az állapota, akinek szervezetébe a világon elsőként ültettek be egy genetikailag módosított sertésszívet az Egyesült Államokban. Az 57 éves David Bennett január 7-én kapta meg a szervet, öt nappal később pedig azt jelentették orvosai, hogy állapota biztató, sőt jobb, mint amire számítottak: Bennett önállóan lélegzik, és tud halkan beszélni is. Közölték:
Az új szív továbbra is egy rocksztár. Úgy tűnik, hogy elég jól érzi magát az új befogadó testben. Jóval felülmúlta elvárásainkat.
– nyilatkozta a USA Today-nek Bartley Griffith, a transzplantációs csapatot vezető sebész sebésze.
A Baltimore városban történt, több mint hétórás beavatkozásra a University of Maryland Medical Center orvosai kaptak különleges engedélyt az amerikai egészségügyi hatóságoktól (FDA). A szervezet azzal indokolta a döntését, hogy a férfi kísérleti jellegű műtét nélkül biztosan meghalna, ugyanis Bennett egészsége annyira leromlott, hogy már nem volt jogosult emberi szívre. A páciens november elején került kórházba, és karácsony idején szembesítették vele, hogy a transzplantáció nélkül fél év múlva biztosan meg fog halni.
Dr. Bartley Griffith a pácienssel, David Bennett-tel, a sikeres transzplantáció után (Fotó: UNIVERSITY OF MARYLAND SCHOOL OF MEDICINE / AFP)
A szívelégtelenségben szenvedő és szabálytalan szívveréssel is küzdő David Bennett a műtét előtt azt mondta:
A helyzet úgy áll, hogy vagy alávetem magam a transzplantációnak vagy meghalok és én még élni szeretnék. Tudom, hogy a dolog vaktában lövöldözés, de ez az utolsó esélyem.
A BBC riportere megkérdezte Bennett fiát arról, hogy a családdal mit közöltek az orvosok a műtét után. A férfi azt monda: a szakemberek azt mondták, apja hat-kilenc hónapot élhet az új szívvel, de mindenki tisztában van azzal, hogy ez az első ilyen jellegű transzplantáció, ezért a család egyszerűen csak örül minden plusz napnak, amit Bennettel tölthetnek.
Bartley Griffith, a szívet beültető sebész a sajtónak úgy fogalmazott: ezzel a műtéttel egy lépéssel közelebb kerülünk ahhoz, hogy megoldódjon az akut szervhiány. Az amerikai kormány által működtetett organdonor.gov adatai szerint jelenleg az Egyesült Államokban 110 ezren várnak szervátültetésre, akik közül évente 6 ezren halnak meg. A szervhiány azonban nem csak az Amerikában, hanem világszerte régóta és egyre hangsúlyosabban jelentkező probléma. Magyarországon például 2020 végén 1361 beteg várakozott életmentő szervátültetésre, erről az Országos Vérellátó Szolgálat adatai alapján számolt be a Világgazdaság.
A hiány miatt régóta komoly kutatások foglalkoznak az úgynevezett xenotranszplantáció lehetőségével, vagyis azzal, hogy hogyan lehetne állati sejteket, szöveteket, szerveket emberi testbe ültetni. Egyes szervek részeit, így például az emberi szívbillentyűket régóta sikeresen helyettesítik sertésekből származó szívbillentyűkkel. A forradalmian új műtéten átesett David Bennett is kapott ilyet több mint egy évtizeddel korábban.
Az 57 éves David Bennett (középen) családjával (Fotó: EyePress News / EyePress via AFP)
Noha számos kísérletet tettek már arra, hogy teljes csimpánz, illetve páviánveséket, illetve csimpánz-, pávián-, disznó- és bárányszíveket ültessenek át emberekbe, ezek mind kudarccal végződtek. Elsősorban azért, mert az emberi szervezet kilökte az idegen testet, de több esetben az okozott gondot, hogy fertőzések alakultak ki. 1960-ban például amerikai kutatók több mint egy tucat embernek ültettek be csimpánz veséket, a páciensek közül viszont egy kivételével – aki kilenc hónappal élte túl a beavatkozást –, valamennyi páciens heteken belül elhunyt.
A leghíresebb és leginkább megosztó eset a Baby Fae néven ismert csecsemőé volt. A kislány, akinek Stephanie Fae Beauclair volt a valódi neve, 1984-ben látta meg a napvilágot és hypoplastikus bal szívfél szindrómával, egy nagyon ritka, de nagyon súlyos szívbetegséggel született. Akkoriban az orvosok úgy gondolták, hogy ilyen betegséggel legfeljebb két hetet élhet a csecsemő. Egy új szív megoldást jelenthetett volna, azelőtt azonban ilyen fiatal gyereknél még soha nem hajtottak végre sikeres szívátültetést, többek közt a donor szervek hiánya miatt. Amikor a kislány állapota elkezdett romlani, az orvosok, szülei beleegyezésével egy páviánszívet ültettek be neki. Baby Fae 21 napot élt, halála után egy sajtótájékoztatón a műtétet végrehajtó sebész, Leonard Bailey a Times Magazine tudósítása szerint könnyekkel küszködve úgy fogalmazott:
A jövőben szívelégtelenséggel megszülető csecsemők a közeljövőben lehetőséget kapnak arra, hogy éljenek, hála Baby Fae és szülei bátorságának.
Egy évvel később a Bailey volt az, aki végrehajtotta a történelem első, emberi donorral végzett csecsemőkori szívátültetését.
A korábbi kudarcokat elkerülendő, a marylandi orvosok egy olyan sertésből vették most a szívet, amelyen előtte génszerkesztést hajtottak végre. A Revivicor vállalat által kifejlesztett, kísérleti fázisban tartó úgynevezett UHeart esetén a kutatók tíz genetikai módosítást hajtottak végre. Kiiktattak három olyan gént, mely a szív azonnali kilökődését idézné elő, hozzáadtak ugyanakkor hat másik gént, amelyek elősegítik, hogy a szívet befogadja az emberi szervezet. Szintén kiiktatták azt a gént, amely a disznószív szöveteinek túlzott megnövekedését okozta volna. A kilökődésen kívül egyébként szintén súlyos veszélyt jelenthetnek a xenotranszplatáció esetén a befogadó szervezetébe a donor szervvel átvitt kórokozók. Ezek ráadásul nem csak a páciensre, hanem annak környezetére és akár az egész emberiségre is potenciális veszélyt jelenthetnek. A kutatók azonban azt állítják, hogy genetikai módosítással ennek a lehetőségét is jelentősen tudják csökkenteni.
Előkészítik a genetikailag módosított disznószívet az átültetésre (Fotó: UNIVERSITY OF MARYLAND SCHOOL OF MEDICINE / AFP)
A Maryland Medical Centerhez tartozó Maryland School of Medicine korábban egyébként 15.7 millió dolláros (nagyjából 4,7 milliárd forint értékű) szponzorált támogatást kapott, hogy páviánokon tesztelje a Revivicor féle UHeartot. Ennek keretében a Bennettet műtő Bartley Griffith például az elmúlt öt évben ötven páviánba ültette át a disznószíveket. Tavaly szeptemberben egyébként New Yorki-i kutatók már sikerrel ültettek be emberbe egy genetikailag módosított disznóból vett vesét. A szerv az új környezetben elkezdett működni, a páciens számára azonban ez nem jelentett életminőségbeli különbséget, mivel eleve agyhalott volt.
A kutatók az elmúlt években elsősorban a sertésekkel foglalkoznak, mint lehetséges donor állatokkal. Ennek több oka is van, melyeket A Magyar Állatorvosok Lapjában megjelent A xenotranszplantáció alkalmazási lehetőségei és etikai vetületei című cikk szerzői összegyűjtöttek. Mint írták, a sertések tenyésztése viszonylag olcsó, gyorsan szaporodnak, nagy számban elérhetőek, steril körülmények közötti tartásuk és genetikai módosításaik megoldhatóak. A törpesertés szerveinek mérete és szerkezete ráadásul az emberéhez hasonló és kevés, az emberrel közös kórokozót hordoz, szemben a páviánnal, illetve a csimpánzzal, amelyek lassan szaporodnak és több közös fertőző ágenssel rendelkeznek. Ezenkívül az előbbiek ilyen jellegű orvosi felhasználása etikailag is kevesebb kérdést vet fel, mint az utóbbi, mivel a társadalom nagy része a sertést alapvetően élelmiszer-alapanyagnak tekinti.
Egyértelmű áttörés, új iparág születik
Noha a már említett xenotranszplatációban rejlő lehetőségekkel régóta foglalkoznak a kutatók, a most használt technológiák vadonatújjak. Úgy is mondhatnánk, hogy egy több területet felölelő tudományos forradalom elején vagyunk – mondta el az nlc.hu-nak Dinnyés András kutató, a BioTalentum Tudásfejlesztő Kft. alapító tulajdonosa és ügyvezetője. A professzor, aki korábban két éven keresztül vezette Skóciában a Roslin Intézetben a „Dolly” néven ismertté vált klónozott bárányt létrehozó csoportot, arról beszélt, hogy ennek a forradalomnak a része a regenerációs terápiák előretörése is. Ilyennel foglalkozik a BioTalentum is, vagyis hogy humán „pluripotens” őssejtekből hoznak létre olyan sejteket, melyek beültetésével gyógyíthatóvá válhatnak bizonyos betegségek. A BioTalentum a hasnyálmirigyben található Béta-sejtek előállításával keresi a gyógymódot az egyes típusú cukorbetegségre. A cukorbetegségen kívül azonban folynak ugyanígy kutatások a Parkinson-kór, a makula degenerációs vakság és gerincvelő-szakadás sejtregenerációs gyógyítására is. A genetikailag módosított sertés szerveinek a beültetése azt a problémát oldja meg, hogy egyelőre nem tudnak az szakemberek előállítani humán sejtekből olyan bonyolult, teljes szerveket, mint a szív. A jövőben ezért ez egy nagyon fontos életmentő terápia lehet. A professzor szerint azonban az, hogy hosszú távon a sertés megmarad-e mint biológiai előállító rendszer, vagy idővel minden humán sejtekből, laboratóriumi körülmények közt létre lesz-e hozható, még nem tudható.
Dinnyés András szerint az, amit a marylandiek David Bennett esetén meg tudtak csinálni, egyértelműen áttörés. Várható azonban szerinte, hogy hamarosan Németországban is látunk majd hasonló klinikai eredményeket, mivel az állatkísérletek már jórészt sikerrel megtörténtek. Nem utolsósorban azért, mert létezik ezen a területen egy kiélezett verseny a világban, hiszen egy új iparág születik. Olyan, amire hatalmas társadalmi igény van, és aminek nagy gazdasági hatása lesz és esetleg létrehozhat akár egy új típusú egészségturizmust is. Ez a forradalom a professzor szerint olyasmi, ami Magyarország számára is tartogat lehetőségeket, azok kiaknázása azonban nagyon komoly technológiai beruházást igényel.
A gödöllői székhelyű Biotalentum Kft.-nek számos EU-projektben vesz részt és többet koordinál is, ezek közül az egyikben partner a müncheni Ludwig-Maximillian Egyetem kutató csoportja, amely sertéshasnyál-szigeteket állít elő genetikailag módosított sertésekből xenotranszplantációs céllal, azaz azért, hogy emberekbe ültessék be, hasonlóan az amerikai szívátültetéses kísérlethez. A német állam – amely több milliárd forint értékű keretet különített el ilyen jellegű kutatások támogatására – Münchenben létrehozott egy xenotranszplantációs célokra létrehozott sertések tartására, tenyésztésére alkalmas nagy tisztaságú sertéstelepet.