A NATO megerősíti a szövetség keleti szárnyát, és új, többnemzetiségű harccsoportokat telepít Bulgáriába, Magyarországra, Romániába és Szlovákiába. Gyorsreagálású erők 40 ezer katonáját helyezik át a keleti szárnyra, jelentős légi és haditengerészeti eszközökkel együtt – döntöttek a NATO-tagországok vezetői az észak-atlanti szövetség rendkívüli csúcstalálkozóján csütörtökön.
Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter egy Facebook-videóban arról beszélt, a NATO-csúcson született döntés értelmében a NATO mint katonai tömb keleti és délkeleti határsávjában összesen nyolc zászlóalj harccsoportot hoz létre, ebből egy magyar lesz.
Ezt a magyar zászlóalj harccsoportot a Magyar Honvédség már korábban létrehozta, magyar vezetés alatt, de a NATO keretén belül működött. Most viszont
pár száz külföldi katona is csatlakozik a magyar egységhez.
Eddig az Egyesült Államok Törökország, Horvátország, Montenegró és Olaszország jelezte csatlakozási szándékát, ebből az öt országból érkeznek majd katonák a Dunántúlra. A katonák a Magyar Honvédség bázisain fognak lakni és közös gyakorlatokat hajtanak végre a magyar csapatokkal.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a csúcstalálkozó után elmondta: a NATO tagállamai megerősítették egységüket Oroszországgal szemben és Ukrajna további támogatása mellett. Közölte azt is, hogy a tagországok vezetői további, főként védelmet biztosító eszközök, köztük nukleáris, biológiai, vegyi és kiberfenyegetések elleni védelmet szolgáló eszközök, valamint tank- és légitámadást elhárító rendszerek és drónok biztosításáról döntöttek Ukrajna számára.
A NATO-tagországok egyetértettek továbbá abban, hogy el kell kerülni a háború további elmérgesedését, és azt, hogy a háború Ukrajna határain túlra terjedjen, hogy Oroszország és a NATO közötti konfliktussá váljon. A szövetség világossá tette: nem részese a konfliktusnak, és nem szállít fegyvereket Ukrajnába – közölte Stoltenberg.
(nlc/MTI)