Tiszteleti taggá választotta Karikó Katalint a Magyar Tudományos Akadémia

Az Akadémikusok Gyűlése május 3-ai, zárt ülésén megválasztotta az MTA új rendes, levelező, külső és tiszteleti tagjait, közöttük szerepel Karikó Katalin biokémikus és Thomas C. Südhof, orvosi-élettani Nobel-díjas biokémikus, neurobiológus. A kedden megválasztott 100 új akadémikust 110 kutató közül választotta meg az Akadémikusok Gyűlése, és a végeleges listán mindössze 13 kutatónő kapott helyet.  

Karikó Katalin Széchenyi-díjas kutatóbiológus, biokémikus, a szintetikus mRNS alapú vakcinák technológiájának szabadalmaztatója, a Debrecen Díj a Molekuláris Orvostudományért idei díjazottja az elismerés átadásán a Debreceni Egyetemen 2021. december 14-én. (Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)

Az MTA háromévente választ levelező és rendes, valamint külső és tiszteleti tagokat, legutóbb 2019 májusában volt tagválasztás.  Az Akadémia Alapszabálya szerint

• levelező taggá az a magyar állampolgár választható meg, aki az MTA doktora címmel vagy azzal egyenértékűnek minősített tudományos fokozattal rendelkezik, és aki tudományát elismerten és különösen magas színvonalon, alkotó módon műveli
• rendes taggá az a magyar állampolgárságú levelező tag választható meg, aki levelező tagságának elnyerése óta jelentős tudományos eredményeket ért el.
• külső taggá az az életvitelszerűen külföldön élő, tudományos tevékenységét külföldön folytató tudós választható, aki tudományát nemzetközileg kiemelkedő színvonalon műveli, magát magyarnak vallja, és szoros kapcsolatot tart a magyar tudományos élettel
• tiszteleti taggá az az életvitelszerűen külföldön élő, tudományos tevékenységét külföldön folytató tudós választható, aki tudományát nemzetközileg kiemelkedő színvonalon műveli, és a magyar tudomány különleges megbecsülésére tarthat számot

Előírás, hogy a 70 évesnél fiatalabb hazai akadémikusok száma nem haladhatja meg a 200 főt, a hazai akadémikusok teljes létszáma pedig a 365 főt. A tagjelölést az Akadémia tudományos osztályai végzik. Tagjelöltekké azok válnak, akik elegendő számú ajánlást kaptak a hazai akadémikusoktól. Külső tagokra külső tagok is tehetnek ajánlást. A jelöltséghez szükséges ajánlások számáról és az egy-egy tag által adható ajánlások számáról az Akadémikusválasztás Eljárási Szabályai rendelkeznek. A tudományos osztályok hazai akadémikusai titkos szavazással rangsorolják a tagjelölteket. A közös akadémiai jelölőlistára azok a tagjelöltek kerülnek rá, akik az osztályokon a szavazatok több mint felét megszerezték.

Az osztályok által megszavazott jelöltlistákat az Elnökség közös jelöltlistává egyesíti, és a jelölthelyeket egyenlő számban elosztja a tudományos osztályok között, aminek során nem térhet el attól a sorrendtől, amelyet az osztályok megállapítottak. Az osztályok között egyenlően el nem osztható számú jelöltek sorrendjéről az Elnökség dönt az Akadémia általános érdekei alapján. Az általános érdekeket mint figyelembe vehető szempontokat a tagválasztás előtti évben az Akadémikusok Gyűlése határozza meg az akadémikusválasztási irányelvekkel összhangban. A szempontok között első helyen kell, hogy szerepeljen a női akadémikusok arányának javítása, írja az MTI.