„Kikötöztek, nem tudtam vécére menni, az ágy mellé pisiltem. Utána addig kellett fújnom, míg fel nem száradt.”
„Az óvodában takargattam a hátam, hogy ne vegyék észre a sebeket. Amikor mégis kiderült, akkor azért vertek meg.”
„Négyéves voltam, mikor a húgommal eldöntöttük, hogy nem bírjuk tovább. Két öngyilkossági kísérletünk volt.”
„Ételt loptunk a konyhából. Amikor kiderült, forró víz alá tették a kezemet, leégett a bőröm.”
„A testvéreim azt ettek, amit a kertben találtak. De nekem apa az asztal alatt néha adott egy szelet párizsit.”
Ilyen súlyos mondatok hangoznak el abban a filmben, amit Kalmár Judit dokumentumfilm-rendező (Lelkek Pásztora – Portréfilm Iványi Gáborról 2021, Silencio – Lisszabon hangjai, 2020) készített Világszépek címmel. A „világszépek” azok a gyerekek és fiatal felnőttek, akik állami gondoskodásban éltek, élnek, és akiknek a külső-belső szépségét sokáig nem látta meg senki, még a szüleik sem, sokszor épp ők a legkevésbé.
Gyerekkori emlékeik olyan kemények, hogy a rendező nem is kérte, hogy ők maguk mondják el ezeket, ezért Alföldi Róbert, Balsai Móni, Bánfalvi Eszter és Bányai Kelemen Barna olvassák fel a leírt mondataikat.
Ezek a kicsik hitet magukban és a jövőben először egy-egy nevelőtől kaptak (szerencsés esetben), de leginkább Wirtz Ágnesék szervezetétől, a Világszép Alapítványtól, amelynek munkatársai minden eszközzel támogatják őket. Ha kell, táborral, ha kell, mesével, ha kell, tanáccsal, ha kell, tandíjjal, de főként öleléssel.
Fotó: Világszép Alapítvány
A róluk szóló, közel ötvenperces dokumentumfilm készítésében a fiatalok közül többen is részt vettek.
Milyen lehet úgy felnőni, hogy nem tudod mi az a születésnap? Milyen lehet tizennégy évesen abban reménykedni, hogy a gyámügy a családból kiemelve végre gyermekotthonban helyez el? Most kicsit jobban megismerhetünk olyan fiatalokat, akiknek nehezebb sors jutott, mint kortársaiknak. Múltjukról, a környező világról, tervekről, álmokról mesélnek, és láthatjuk a közösséget is, amely család helyett családjukká vált.
„Remény, boldogság és csoda” – ez is egy emlék, de már sokkal szebb. Ez a mondat is elhangzik, és talán így könnyebben állunk majd fel a végén.
A film először itt, az nlc.-n lesz látható holnap, ezután online tudjátok majd megnézni. Addig is itt egy kis töredék:
Rendező, forgatókönyvíró: Kalmár Judit, operatőr: Halász Gábor, vágó: Breitner Tamás, hang: Wahl Frigyes, Matz Ádám, colorist: Csulak István, zeneszerző: Paár Julcsi, Kováts Gergő, zene: Bognár András, Szabó Dániel, Cini, animáció: Teleki Kitti, Barbi
