Augusztus 6-án, szombaton, 10:30-tól a margitszigeti Kristály Színtéren Kovács Lotti és Szemenyei János előadásában látható a Rozi az égen c. előadás. A programot a Jurányi Ház indította el és a szervezőknek az volt a kérése, hogy a Pagony Könyvkiadó gondozásában megjelent mesékből válasszanak a résztvevők. A mese után kézműves foglalkozás várja a gyerekeket.
K: Miért pont a Rozi az égen c. mesére esett a választásotok?
Sz.J.: 2010-ben jelent meg Jeli Viktória és Tasnádi István könyve, a Rozi az égen. Annak idején a könyvből készült bábelőadásnak én írtam a zenéjét. Tehát egyrészt jól ismertük a történetet, másrészt a gyermekeink is közel egyidősek a könyvben szereplő Rozival. A hatéves kislány – akit a feleségem, Lotti játszik – azt hiszi, elfelejtették a születésnapját. Álmában az elveszettnek vélt szülinapot keresve bejárja az égboltot. A Skorpió, azaz a saját csillagjegye elől menekülve ismerkedik meg a többi tizenegy csillagképpel, és a rájuk jellemző tulajdonságokkal. Az út végére sok mindent megtanul, és persze az elkóborolt születésnap is megkerül.
K: A Disney-mesék, illetve a bármilyen média felületen megnézhető, letölthető külföldi mesék dömpingje mellett mennyire nyitottak a gyerekek a kortárs magyar mesékre?
K.L.: A gyerekek arra nyitottak, az érdekli őket, amit mutatunk nekik. A túlzottan pörgős, sok effektet halmozó mesék rombolóan hatnak rájuk. Azt az információ- és inger-mennyiséget, ami mindenhonnan rájuk zúdul, nem tudják egyszerre befogadni és feldolgozni. Nem tesz jót az idegrendszerüknek sem, ha az állandó felfokozottságban nincsen nyugvópont. Holott az egészséges fejlődésükhöz éppen erre van szükségük. A kicsik szomjasak az olyan élményre, ahol elmélyülhetnek egy történetben. A mi előadásunkban Rozival együtt élhetik át a kalandokat.
K: Talán az egyik legnagyobb kihívás ma a szülők számára, hogy összeegyeztessék a gyerekek egészséges testi-lelki fejlődését a modern kor elvárásaival. Hogyan lehet ezt kivitelezni a hétköznapokban?
Sz.J.: Ahogyan az élet számos más területén, itt is a legjobb, ha a középutat igyekszünk megtalálni. Nézhet a gyerek külföldi, modern meséket is, a lényeg, hogy szűrjük meg azokat. Mi legfeljebb heti két órányi tévézést engedünk a kicsiknek, de az úgymond divatos mesék is eljutnak hozzájuk. Fontosnak érezzük, hogy ha az oviban szóba kerül valamelyik, legyen kapcsolódásuk. A gyerekeink például nem látták még a Star Wars-t, mert azt gondoljuk, hogy az ő életkorukban nem való nekik, de a saját szavainkkal elmeséljük.
K: A Rozi az égen története mennyiben aktuális?
K.L.: Ez a mese felidézi a hajszolt hétköznapokat is. A történet elején Rozi azt hiszi, hogy a szülei elfelejtették a szülinapját. Apa rohan focizni, anya nem ér rá mesélni, mert éppen telefonál. Ezek a jelenetek sokaknak ismerősek lehetnek, amolyan fricska a szülők felé. De a gyerekeket is az önismeret felé vezetik. Jó példa erre, hogy Rozi eleinte utálja a Skorpiót, mert az egy csúf állatnak látja, de ahogy megismeri, ráébred, hogy nem is annyira riasztó. Amit ismerünk, attól nem félünk. Hasznos, ha a gyerekek korán megtanulják, mi az erősségük és mi a gyengeségük, mire építhetnek és min kell javítaniuk. Ami segíthet abban, hogy majd ne csupán mások szemében legyenek sikeresek, hanem kiegyensúlyozott, boldog felnőtteké váljanak.
