Sokan nem tudják, de a házasságot és az élettársi kapcsolatot nem véletlenül különböztetjük meg, hiszen több jogi eltérés is van köztük. Az egyik fő különbség az, hogy az élettársi kapcsolat magával az együttéléssel jön létre, míg a házasság állami hatóság előtti akaratnyilvánítással. A másik, és talán legfontosabb különbség, hogy míg a házasság során – akár közösen, akár külön – szerzett vagyon főszabály szerint közösnek számít, az élettársaknál ez nem így van, ők az együttélésük során – ha nincs közöttük eltérő megegyezés – végig önálló vagyonszerzők maradnak. Vagyis, ha szétválnak, rendszerint nem fele-fele alapon osztozkodnak, mint a házaspárok, hanem annyit követelhetnek a másiktól, amennyivel a vagyonszaporulat szerzéséhez hozzájárultak. Ezért is teszi mindez speciálissá azt a helyzetet, mikor egy élettársi viszonyt szeretnénk lezárni. Érdemes többet tudni róla, hiszen, ha ismerjük a jogainkat és kötelezettségeinket, talán könnyebb elkerülni a veszekedésekkel és akár pereskedéssel is járó szétválást.
Divatos lett az élettársi kapcsolat
Dr. Juhász Ivett közjegyző
Dr. Juhász Ivett budapesti közjegyző munkája során azt a tendenciát tapasztalja, hogy ma Magyarországon – korhatárra való tekintet nélkül – egyre többen élnek élettársi kapcsolatban és kevesebben választják a házassági formát.
„Az élettársi kapcsolat azért népszerű, mert az együttélés tényén kívül semmi nem kell hozzá, nem jár külön procedúrával. Azzal, hogy a felek közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben élnek, létrejön az élettársi kapcsolat.”
A magyar jog szerint a házasság és az élettársi kapcsolat nem egyenértékű
A közjegyző azonban arra is rávilágít, hogy viszonylag kevesen vannak tisztában azzal, hogy pontosan milyen jogok illetik és milyen kötelezettségek terhelik az élettársi kapcsolatban élő feleket.
Az élettárs nem számít közeli hozzátartozónak.
„Például gyakori, hogy sokan csak a hagyatéki tárgyaláson szembesülnek azzal, hogy végrendelet hiányában az élettárs egyáltalán nem fog örökölni, még az évekig közösen lakott lakáson sem kap haszonélvezeti jogot, ha az a másik fél tulajdonában állt. Sokan nincsenek tisztában azzal sem, hogy számos esetben szükség lehet az élettársaknak együttélést igazoló dokumentumra, bizonyos szociális juttatások és kedvezmények igénylése esetén (például munkahelyi támogatás) vagy a lombikprogramban való részvételhez. Fontos lehet az egyik fél kórházi kezelése esetén is, például ahhoz, hogy felvilágosítást kapjanak a párjuk állapotáról.”
Ezekben az esetekben érdemes közjegyzőhöz fordulni, hiszen az élettársi kapcsolat fennállásának bizonyítását megkönnyítheti, ha a felek közösen kérik az élettársi kapcsolat fennállásáról szóló közös nyilatkozatuk bejegyzését a közjegyzők által vezetett közhiteles Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába (ÉNYNY) vagy közjegyzői okiratban élettársi nyilatkozatot tesznek közösen.
A közjegyző segíthet az élettársaknak a békés szétválásban
A házassághoz képest eltérést jelent az is, hogy az élettársi kapcsolat automatikusan megszűnik, ha az élettársak szétválnak egymástól, szemben a házassággal, melyet csak bíróság bonthat fel. Ilyenkor segítség lehet a békés szétválásban az, hogy közjegyző előtti egyezségi eljárást indítanak a felek.
„Ez azt jelenti, hogy hivatalos úton, véglegesen, hosszú pereskedés nélkül, közösen megegyezhetnek az egymás közötti kérdésekben, például a vagyon felosztásában.
Ezzel az egyezséggel elkerülhetik az egymás közötti későbbi jogvitákat, ráadásul időt és költséget spórolnak meg azzal, ha közjegyzőhöz fordulnak,
hiszen egy gyors eljárás keretében egyszerűen meg tudnak állapodni a vagyoni viszonyaikról. Az eljárás eredménye a közjegyző egyezséget jóváhagyó végzése, amely a bíróság ítéletével azonos hatályú lesz. Ebben az esetben, ha az egyik fél nem tartja be az abban foglaltakat, az egyezség közvetlenül végrehajtható lesz” – magyarázza Dr. Juhász Ivett.
Fotó: Profimedia
Mediációval elkerülhető a pereskedés
Ha a felek semmiképp sem tudnak megegyezni, vagy ha az egyik fél mindenképpen le akarja győzni a másikat, elégtételt akar venni rajta, az közjegyző előtti egyezségi eljárás keretén belül nem fog működni. Ezekben az esetekben a jogvitát a bíróság fogja tudni eldönteni. Ez azonban költség- és időigényes. Így, annak érdekében, hogy a felek közös megegyezésre jussanak, célravezető lehet a mediáció még a közjegyzői eljárást megelőzően. A mediátor mindig egy, a felektől független személy, akinek elsődleges szerepe a közvetítés, a felmerülő konfliktusok kezelése és a megegyezés olyan irányba terelése, hogy a végén mindkét fél elégedett legyen a született megállapodással.
„Ha a mediáció sikeres, és a felek közös álláspontra jutnak, az eljárás közjegyző előtt is folytatódhat, ahol végrehajtható egyezséget köthetnek egymással. Tehát a két eljárás így tulajdonképpen kéz a kézben jár egymással.”
Mi az az élettársi vagyonjogi szerződés?
A szakértő szerint a leggyakoribb vitás helyzetek általában a vagyoni, tulajdoni viszonyoknál merülnek fel. A majdani viták mindenképpen elkerülhetőek a felek között, ha előre gondolkodnak. Ilyenkor egy élettársi vagyonjogi szerződésben érdemes előre megállapodni a vagyoni viszonyokról. Ebben szabályozni tudják egymás között, hogy ki mit hozott a kapcsolatba, ez alapján pedig ki mire tart igényt abban az esetben, ha szétválnának. Ezzel teljesen elkerülhető az időigényes és költséges peres eljárás.
Nagyon fontos, hogy nem szabad a feleknek bizalmatlansági kérdésként felfogni azt, ha készül egy élettársi vagyonjogi szerződés.
„Ugyanis ezzel mindkét fél érdekeit meg lehet védeni, mindkét fél vagyoni viszonyait biztonságban lehet tartani, tehát a feleknek ez közös érdeke.”
Egy ilyen élettársi vagyonjogi szerződés kizárólag akkor lesz érvényes, ha ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba vagy közjegyzői okiratba foglalják. A közjegyző által készített szerződés előnye, hogy közvetlenül végrehajtható lesz abban az esetben, ha az egyik fél nem tartja be a benne foglalt kötelezettségeket, így a felek elkerülhetik azt, hogy bírósághoz kelljen fordulni.
Szponzorált tartalom
