Több mint 100 évvel ezelőtt jelent meg Thomas Mann első regénye, A Buddenbrook ház, ami egy család bukásáról szól. Ugyan ez egy kitalált történet, nagyon is életszerű az, ami a szereplőkkel történik, számtalan példát találni arra, hogy az első generáció által felépített vagyont a következő nemzedék fenntartja, a harmadik generáció pedig feléli. A hazai statisztikák sem biztatók ezzel kapcsolatban, ugyanis azt mutatják, hogy a családi cégeknek, amik egyébként a magántulajdonban lévő gazdasági vállalkozások jelentős részét teszik ki, többsége még a második generációt sem éri meg.
Nem lehet elég korán kezdeni
Talán kevesen tudják, de a családi vagyontervezéssel biztosítani lehet azt, hogy a vállalkozás és vagyon ne vesszen el, akkor sem, ha az örökösök, a következő generáció valamilyen oknál fogva nem szeretne vagy nem tud elődei nyomdokába lépni. Ugyan a családi vagyontervezésre leginkább akkor van szükség, ha cégtulajdon is van a hagyatékban, de ennek a komplex, különböző megállapodásokból álló rendszernek az elemeit nem csak ilyen esetben lehet alkalmazni, az általános cél az, hogy még életünk során gondoskodjunk arról, hogy a családi vagyon halálunk után se kallódjon el, sőt, ha lehet, még gyarapodjon is.
Az, hogy elgondolkodjunk a vagyonunk sorsáról, nem kor kérdése. Az okos ember előrelátó, és ha valamilyen fontos változás áll be az életünkben, legyen szó akár egzisztenciális, akár érzelmi dologról, akkor fontos, hogy végiggondoljuk, mi lesz akkor, ha bármi baj ér bennünket
– nyilatkozta az nlc-nek dr. Böröcz Helga közjegyző.
Fotó: Getty Images
Fontos tudatosítani magunkban, emelte ki a szakértő, hogy a vagyonunk gazdasági kezelése – akár házastársak, élettársak között is – ne a bizalomhiányból fakadjon, sokkal inkább szóljon mindez a szeretteink és a saját pénzügyi érdekeink komplex rendezéséről. Hozzátette, itthon egyelőre még a családi vagyontervezés mint komplex rendszer nem annyira ismert és alkalmazott, de vannak olyan elemei, amelyek nagyon is elterjedtek, ilyen például a végrendelet, az öröklési szerződés vagy az ajándékozási szerződés.
Mindez alapvetően azonban csak egy nagyon kis szelet, a vagyontervezés nemcsak jogi, hanem gazdasági, pénzügyi (például banki, biztosítási) és jogi megoldásokból is áll.
Gondolkozhatunk részekben
Mint említettük, a vagyontervezési elemek közül vannak elterjedtebbek, mint a végintézkedések, amelyek akkor hasznosak, ha nem szeretnénk, hogy halálunk után a törvényes rend szerint öröklődjön tovább a vagyonunk. Persze még életünkben is gondoskodhatunk arról, hogy egy vagyontárgyunkat egy közel álló emberre ruházzuk, az ajándékozási szerződéssel ugyanis bizonyos személyi körnek illetékmentesen tudjuk juttatni ingó vagy ingatlan vagyontárgyainkat. „Utóbbi esetében az ajándékozó a haszonélvezeti jogot is fenntarthatja, és a magyar jog biztosítja bizonyos feltételek mellett az ajándék visszakövetelését is” – emelte ki a szakértő.
Az öröklési vagy tartási szerződés esetében tartás, gondozás fejében szerzi meg pl. az ingatlan vagy más vagyontárgy tulajdonjogát a szerződéses örökös; öröklési szerződés esetén az elhalálozás pillanatában, tartási szerződés esetében pedig még az eltartott életében, a szerződéskötéskor (a haszonélvezeti jog itt is fenntartható).
Fotó: Getty Images
És ugyan a fentiek viszonylag elterjedt szerződési formáknak mondhatók, rengeteg tévhit él az emberek fejében. Dr. Böröcz Helga szerint az egyik ilyen makacs tévhit az, hogy az élettársi együttélés automatikus öröklési jogosultságot eredményez egymás után, ezzel szemben az élettárs kizárólag végrendelet alapján örökölhet. Tévesen gondolják sokan azt is, hogy a végrendelettel lekötött vagyonhoz nem nyúlhatunk hozzá.
„Mivel nincs ellenszolgáltatás, ezért a végrendeletben érintett vagyonommal szabadon rendelkezhetek. Ha ma végrendelkezem, ám két hónap múlva eladom az ingatlant, ezt megtehetem, annyit jelent, hogy a végrendelet tartalmát tekintve »kiüresedik«, de érvényes marad és az örökös végrendeleti örökös maradhat. Azt is fontos tudni, hogy a végrendelet bármikor módosítható, visszavonható” – tette hozzá a közjegyző. Ugyanakkor kiemelte, hogy az öröklési szerződés esetében, mivel az egy kétoldalú jogügylet, valamennyi szerződő partner hozzájárulása szükséges az esetleges módosításhoz.
Mi az a családi alkotmány?
Ha jelentősebb a vagyon, akkor érdemes ún. családi alkotmányban gondolkozni. A családi alkotmány tulajdonképpen vagyontervezési megoldások, például házassági vagyonjogi szerződések, ajándékozási szerződések, tartási vagy vagyonkezelési szerződések és végintézkedések gyűjteménye, amelyek együtt alkotnak egy komplex rendszert.
És azért is érdemes a családi vállalkozást belefoglalni a családi alkotmányba, mert ezáltal a vállalkozással kapcsolatban felmerülő összes kérdést egyetlen dokumentumban lehet szabályozni. Nemcsak arról lehet például rendelkezni, hogy ki vegye át az elhunyt helyét a cég élén, hanem a vállalkozás működtetésének, irányításának legfontosabb alapelveit is le lehet fektetni. De még azt is ki lehet kötni, hogy milyen vitarendezési módszerrel próbálkozzanak a családtagok, hogy rendezzék az esetlegesen felmerült nézeteltéréseket.
Milyen megoldások lehetnek még családi cég esetén?
A családi alkotmányon kívül más lehetőségek is vannak, hogy az örökösök ne szedjék szét a társaságot, és a vezetést a legrátermettebb utód kapja meg. Az egyik ilyen a házassági vagyonjogi szerződés. Sokan nem tudják, hogy van mód teljesen elkülöníteni a házastársak vagyonát, hogyha később beüt a krach, akkor annak következményeit ne kelljen mindkét félnek viselnie, és a családi vagyon egy részét meg lehessen menteni. Egy házassági vagyonjogi szerződés segítségével megoldható, hogy az egyikük által a vállalkozáshoz felvett hitel ne terhelje a másik házastárs vagyonát.
Létezik mindenki számára megnyugtató megoldás arra az esetre is, ha az örökhagyó nem bízik abban, hogy utódai képesek lesznek továbbvinni a családi vállalkozást, de mégsem akarja, hogy ebből konfliktus legyen, miközben mindenképpen gondoskodni akar hátrahagyott szeretteiről. Megoldás lehet például, hogy az örökhagyó még életében kiadja a kötelesrészt – vagyis ami a törvény szerint az örökösöknek minimum jár az örökhagyó vagyonából – vagy az örökrészeket, amiért cserébe azok lemondanak arról, hogy örököljenek. Persze ez a lemondás ingyenesen is történhet, de mindenképpen írásban kell róla szerződni.
Fotó: Getty Images
Egyedül nem megy
Akár mekkora vagyonról is van szó, a vagyontervezéshez mindenképpen érdemes szakértő segítségét kérni. „Annyira professzionalizálódott a világunk, hogy ha olyan, nagyobb volumenű ügyletbe fogunk, ami pl. ingatlant, értékpapír-ügyletet, cégügyeket érint, mindig érdemes jogász szakemberhez fordulni. A közjegyző ebben a folyamatban független, pártatlan hatóságként, az igazságszolgáltatás részeként eljárva tud segíteni, pereskedés nélkül, közvetlenül végrehajtható, közokirati bizonyítékként felhasználható okiratba tudja foglalni az ügyleteket, a családi vagyonnal kapcsolatos megállapodásokat.”