Dr. Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke az 1990-es években kezdett közjegyzőként dolgozni, így fel tudja idézni, az elmúlt évtizedekben hogyan alakult át a magyar emberek, családok vagyona. Míg régen a hagyatéki vagyon része általában mindössze egy keleti márkájú autó, egy önkormányzattól vásárolt lakás és jó esetben egy bankszámla volt, egy idő után megjelentek az új típusú vagyontárgyak, mint az értékpapír, az üzletrész vagy a külföldi vagyontárgyak, mint a vitorlás az Adrián, emellett pedig például a devizaadósságok is. De ahogy a vagyon, úgy a végrendelkezés kultúrája is átalakuláson ment keresztül.
Dr. Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke
„Míg ha valaki a ’90-es években végrendelkezni akart, rögtön azt kezdték el találgatni, vajon milyen halálos betegsége lehet – magyarázza Dr. Tóth Ádám. – Pedig a végrendelkezés egy polgári társadalomban mindig az előrelátó vagyongazdálkodás része. Mára már elindult egy gazdasági nemzedékváltás, egyre nő a halál esetére szóló rendelkezések, az öröklési szerződések, a végrendeletek száma is. A másik ilyen változás a házassági vagyonjogi szerződések terén érzékelhető. Míg régen egy házassági szerződés egyenlő volt a bizalmatlansággal és a válással, ma már inkább jelenti a biztonságot.”
Egy több mint ötezer fő megkérdezésével készült friss felmérésben a válaszadók 78 százaléka vélte úgy, hogy ügyvédhez vagy közjegyzőhöz ajánlott fordulni, ha valaki végrendeletet szeretne készíteni. Mindössze az egyötödük írná meg a rendelkezést saját maga. Emellett az emberek 12 százalékának már van végrendelete, 36 százalék pedig készül ilyet készíteni. Mindezt a közjegyzők hivatalos nyilvántartása is megerősíti: tavaly látványosan nőtt a végrendeletet készítők száma, majdnem húsz százalékkal többen fordultak közjegyzőhöz emiatt, mint 2020-ban
Digitalizáció – Kriptovagyonok és Facebook profilok
Egyre többeket érintő kérdéssé válik a következő években a digitális javak átörökítése. A digitalizáció, vagyis a fizikai világ kódokkal való átképzése egy hosszú ideje tartó és világméretű folyamat, amely az életünk minden területét érinti, így a jogot is. Ezt mutatja, hogy már a hagyatéki eljárásokban is egyre gyakrabban jelennek meg a kriptopénzek, a közösségimédia-profilok vagy a felhőben tárolt dokumentumok. Nehezíti azonban a helyzetet, hogy a digitális javakat a jog egyelőre nehezen tudja besorolni a tulajdonjog klasszikus tárgyai közé, például a pénz vagy az ingatlan mintájára.
Dr. Parti Tamás, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnökhelyettese
„A közösségi médiában szereplő adataink mögött szerződések húzódnak, melyben jogok és kötelezettségek szerepelnek mindkét oldalon. Ezeknek a jogoknak egy része ráadásul örökölhető. Az adatok mára megjelentek a bizalmi vagyonkezelésben, a végrendelkezésben, a hagyatéki ügyekben is, így egy idő után kézzelfogható megoldást kell adni az ügyfeleknek. A digitális javainkhoz fűződő viszonyunkat egyelőre magunknak kell szabályozni, szerződésekkel, az öröklés esetében pedig végintézkedésekkel” – mondta el Dr. Parti Tamás, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnökhelyettese.
Ezek a leggyakoribb tévhitek a végrendelkezés kapcsán
Annak ellenére, hogy nőtt az emberek jogi tudatossága, számos hosszú idő óta megfigyelhető jogi tévhit él a köztudatban. Dr. Juhász Ivett közjegyző beszélt a leggyakoribbakról.
- Egy idén készült felmérés szerint csak a válaszadók 35 százaléka tudta, hogy végintézkedés nélkül nem örökölhetnek egymás után az élettársak. Az élettársak nem törvényes örökösei egymásnak, ezért végrendelet nélkül semmit nem kapnak a párjuk után. Az élettárs pozíciója vagyonjogi szabályozás tekintetében sem azonos a házastárssal: ugyanis élettársak tekintetében nem keletkezik közös vagyon, így, ha szétválásra kerül a sor, akkor nem fele-fele arányban osztozkodnak, hanem annyit követelhetnek a másiktól, amennyivel a vagyonszaporulat szerzéséhez hozzájárultak. Érdemes erre az esetre akár egy élettársi vagyonjogi szerződést is kötni.
- A házilag megírt végrendelet sokszor nem megfelelő: gyakran alakilag is aggályos, hiányzik róla az aláírás vagy a dátum, esetleg a két tanú. Célszerű inkább szakemberhez fordulni, ha biztosak akarunk lenni abban, hogy végrendeletünk megfelel a jogszabályi követelményeknek.
Dr. Juhász Ivett, közjegyző (jobbra)
A Végrendeletek Országos Nyilvántartása (VONY) azzal a céllal jött létre, hogy a végrendeletek mindig biztonságban fellelhetők legyen a hagyatéki eljárások során. A közjegyzőnél készített végintézkedés garanciát jelent arra, hogy az előkerül, mert a végintézkedés ténye bekerül a nyilvántartásba, amelybe a hagyatéki ügyben eljáró közjegyző köteles betekinteni.
Egyre többen bebiztosítják magukat bérbeadás vagy pénzkölcsönzés terén is
Nemcsak a végrendelkezés esetében figyelhető meg a vagyonosodás és az azzal összefüggő jogi tudatosság hatása. Az elmúlt évtizedben jelentősen nőtt a közjegyzők által készített okiratok száma. Magyarországon a bérleti szerződések esetében több mint háromszoros, a végintézkedések, az ajándékozás, a házassági és élettársi vagyonjogi szerződések és az úgynevezett egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatok esetében több mint kétszeres a növekedés 2010-hez képest.
Az ingatlanok bérbeadása és bérlése ma már egy teljesen természetes jelenség Magyarországon, azonban sokan még mindig az internetről letöltött szerződésmintákkal, házilag próbálják bebiztosítani magukat, holott a legtöbb ilyen szerződésbe akár olyan tételek is bekerülhetnek, melyek ellentétesek a jogszabályokkal. Érdemes mindenben előre gondolkodnunk, főleg a hosszú távú ügyleteket illetően. A sajtóbeszélgetésen Dr. Parti Tamás beszélt a közjegyzői okiratok fontosságáról.
Azonkívül, hogy egy közjegyzői okirat teljes védelmet nyújthat mindkét fél számára, emellett minden esetben egy nagyon erős szankciórendszert is hoz magával, ez pedig nem más, mint a közvetlen végrehajthatóság.
Ez annyit jelent, hogy a jogosult bizonyos feltételek mellett azonnal jogérvényesítéssel élhet egy költséges és időben elhúzódó per helyett. Így azt tapasztaljuk, hogy viszonylag kevés ügyben kerül sor valódi végrehajtásra vagy perre, mert a közjegyzői okiratnak már maga a pszichológiai hatása olyan erős, hogy az ember igyekszik elkerülni azt, ami vele jár. Régen kifejezetten cikinek számított aláíratni egy papírt, ha valaki pénzt kért kölcsön. A precízebbek egy spirálfüzetből kitépett lapon legalább egy átvételi elismervényt aláírattak az illetővel. Valószínűleg a rossz tapasztalatok nagy száma miatt alakult úgy, hogy kölcsönökkel kapcsolatban is egyre többen fordulnak közjegyzőhöz.”
Amellett, hogy a közjegyző garantálja a jogügyletek biztonságát, a jogviták megelőzése érdekében is sokat tud tenni, mellyel nagyban támogatja a bíróságok hatékonyabb működését. A közjegyző egyik feladata, hogy megelőzze a rendkívül költséges bírói eljárásokat, valamint bizonyos eljárások elvégzésével időben is tehermentesítse a bíróságot.
Ilyen régre nyúlik vissza a közjegyzők története
Magyarországon a középkorban a közhitelességet még az ún. hiteles helyek jelentették, ezek általában püspöki székhelyek vagy kolostorok voltak, egyszerűen azért, mert itt voltak írástudó emberek, akiknek adtak a szavára, és ők tudták lejegyezni az ügyleteket. A közjegyzőség aztán az Anjouk alatt alakult ki a 14. században, ám a mohácsi vészt követően el is tűnt, és újra a hitelesek folytatták a munkát. Az 1867-es kiegyezést követően azonnal felmerült, hogy szükség lenne egy közjegyzői szervezetre, mivel a bíróságra bízott feladatok intézése lassú volt, és sok adminisztrációval járt. Végül a közjegyzők 1875-ben kezdték meg újra a működésüket, három év múlva pedig már a 150. évfordulójukat ünnepelhetik. Idén pedig 30 éve annak, hogy a közjegyzőség az államszocialista központosítást követően visszanyerte önkormányzatiságát. Miközben továbbra is az állam képviseletében, hatóságként végzik a munkájukat, nem állami alkalmazottak, a jogügyletekben pártatlanul, egyik felet sem képviselve járnak el.
Szponzorált tartalom
