Meghalt Csapó Gábor olimpiai, világ- és Európa-bajnok vízilabdázó

„Akinek nálam szebb élete volt, az festi magát” – mondta az ex-olimpikon még pár évvel ezelőtt a Nemzeti Sportnak, és több interjújában is büszkén hangoztatta, hogy kerek élet volt az övé. A Dudinak becézett Csapó több mint egy évtizeden át volt a Vasas vízilabdacsapatának centere, ezalatt kilenc magyar bajnokságot, két Magyar Kupát, világkupát , valamint két BEK-győzelmet szerzett.

Gyermekkorával kapcsolatban úgy fogalmazott a vele készített interjúkban, hogy igazi budai úrigyerek volt, ráadásul elkényeztetett. „A Mama igazi wienerin, bécsi úrilány, legyen elég, hogy a dédnagyapjának ott az életnagyságú festménye Schönbrunnban, mérnök tábornok volt” – mesélte Csapó Gábor a Nemzeti Sportnak, hozzátéve, hogy a szülei nem voltak elfogultak, sőt, finoman szólva is poroszos neveltetést kapott, az édesanyja sűrűn osztogatta a pofonokat. Az édesapja jogász volt, és ahogy mondani szokás, az alma nem esett messze a fájától, hiszen Csapó Gábor is megszerezte később a jogi diplomát. Előtte azonban az ország egyik legkiválóbb vízilabdásává nőtte ki magát.

Kilencévesen fedezték fel, a Dózsa edzője, Csuti bá szólította meg a Szigeten, ahová lejárt játszani.

– mesélt a lapnak a kezdeti évekről.

Fotó: MTI/Petrovits László

Dudi, az új csodafegyver

A vízilabda nem csak egy kezdeti fellángolás volt az életében, ráadásul tehetségesnek is bizonyult: 1970-ben Gyarmati Dezső háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó hívására került a magyar válogatottba. Hamarosan a rendkívül jó fizikai adottságokkal rendelkező újoncról beszélt mindenki. Az M4 Sport azt írta róla a hetvenedik születésnapja alkalmából, hogy 1973-ban a belgrádi világbajnokságon győztes vízilabda válogatott “csodafegyvere” lett, amikor a döntőben az oroszok ellen ötből három gólt lőtt. Pályafutásának csúcsát az 1976-os montreali, győztes olimpia jelentette, de ott volt az 1980-as moszkvai olimpiai bronzérem megszerzésénél is.

A hetvenes években akkora sztárnak számított itthon a szőke hajú vízilabdás, hogy még egy filmben is szerepeltették. Ki beszél itt szerelemről? – ez volt a Bacsó-film címe, amelyben vízilabdás srácot játszott. A film azonban majdnem egy olimpiájába került, ugyanis a bemutató után közölték vele, baj van, veszélybe került a moszkvai olimpiai szereplése, merthogy a filmben szerepelt, ami önreklámnak, profivádnak minősül. Végül megtalálták a megoldást, kapott egy munkaszerződést, hogy mint filmszínészt alkalmazták, az olimpiáig hátralévő másfél évben havonta kapott több mint tízezer forint fizetést a semmiért. Így tudták kivédeni a vádakat.

A világbajnokságon részt vevõ magyar vízilabda-válogatott csoportképe: elsõ sor b-j: Faragó Tamás, Balla Balázs, ifj. Szívós István, Bodnár András, Konrád Ferenc, hátsó sor b1-b5: Kásás Zoltán, Molnár Endre, Csapó Gábor, Görgényi István, Wiesner Tamás, valamint jobb szélen Cservenyák Tibor.
Fotó: MTI/Balaton József

A vízilabda mellett a tanulás is fontos volt számára, 1972-től 1973-ig a szegedi József Attila Tudományegyetemen, majd 1973-tól a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen jogot hallgatott, majd meg is szerezte az állam- és jogtudományi doktori oklevelet. Terhelhetőségéről sok mindent elmond, hogy a szakedzői iskolát a jogi egyetemmel párhuzamosan végezte el.

Az olasz maffiavezér is bírta

1980-1986 között Olaszországban élt, Siracusába került az Ortigiához, Enzo Genovese, Vito Genovese unokája igazolta le. Vito Genovese az amerikai maffia végrehajtójaként került hatalomra a szesztilalom idején. Lucky Luciano régi munkatársa és gyermekkori barátja volt és részt vett a Castellammarese háborúban, valamint hozzájárult a maffia és a szervezett bűnözés felemelkedéséhez az Amerikai Egyesült Államokban. Később ő vezette Luciano klánját, amelyet a tiszteletére Genovese klánnak (családnak) neveztek el)

– mesélt az izgalmas évekről a Magyar Nemzetnek. Nagyon büszke volt rá, hogy a kint tartózkodása alatt kétszer is gólkirály lett, ráadásul a 25 esztendős Manuel Estiartét előzte meg – 35 évesen, ami nagy szónak számított.

A Komjádi uszodában rendezték meg a Vasas – BVSC vizilabda MNK döntõ mérkõzést 1983-ban. A képen: Csapó Gábor és Kiss harca a labdáért. Fotó: MTI/Németh Ferenc

Több mint 15 évnyi élsport után, az aktív sportolást 1986-ban fejezte be, a  válogatottól pedig 1993-ban  vonult vissza. Miután már nem ő lőtt gólokat, edzősködni kezdett: 1990-ig a Syracusa Palermo, majd 1992-től 1993-ig a Vasas-Plaket vezetőedzője volt. A másik nagy klasszisunkat, a 2020-ban elhunyt Benedek Tibort is ő vitte le annak idején a KSI-be Königh Gyuri bácsihoz, édesapjával, Benedek Miklóssal sokat beszélgetett a Fészek klubban. A Magyar Nemzetnek azt mondta, ő indította el a kisgyerek Benedek Tibor pólós pályafutását. Saját bevallása szerint nem volt jó edző, a meccseket jól levezényelte, az edzések, ha jókedve volt, rendben voltak, de az például nagyon bosszantotta, ha egy jó játékosnak kétszer elmondott valamit, és nem értette. Egyszerűen nem volt türelme a sok ismétléshez.

Édesapja halála után már nem költözött vissza Olaszországba, az édesanyját ugyanis nem akarta egyedül itthon hagyni. Bevallása szerint egy idő után kezdett kiszeretni a vízilabdából, már nem akart többé edzősködni, még Faragó Tamással Budapesten vízilabda-iskolát nyitott, majd egy informatikai cégnél jogászi állást vállalt.

1998-ban jelölték a vízilabda-szövetség elnökének, de visszautasította a jelölést. Még 2001-ben volt egy rövidebb visszakanyarodása, ekkor ismét edzősködött, először az UTE, majd 2003-tól az FTC vízilabdacsapatánál, aztán végképp elszakadt a vízilabdás korszakától.

Nem tudott unatkozni

Bőven talált magának elfoglaltságot a sportkarrierje után is, rengeteg dolog érdekelte, szeretett utazni, a barátaival időt tölteni, és még írással is foglakozott. 2006-ban jelent meg Szerelmeim című könyve, amelyet még a nyolcvanas évek közepén, olaszországi légiós időszaka alatt kezdett el írni. Hosszabb időre abbahagyta, és 2005-ben folytatta. A könyvben a póló mellett írt teniszről és a futballról is, amely szintén nagy szerelem volt Csapó Gábor életében, ahogy a kártya is. Idősebb korában is aktív életet élt, ezért nagyon rosszul érintette a koronavírus nyomán bekövetkezett változások, pontosabban a lezárások.

– mesélte a Sportalnak még a karantén ideje alatt, és hozzátette, hogy a mozgás a mindennapjai része maradt, napi szinten tornázott, sohasem hagyta ki a testmozgást.  

A Jégcsillag FTC 7-5-re legyőzte a görög NC Vuliagmenit a férfi vízilabda LEN Kupa negyeddöntő visszavágóján a Komjádi uszodában 2004-ben, de mivel két hete Athénban három góllal maradt alul, a magyar bajnokság negyedik helyezettjének nem sikerült a legjobb négy közé jutnia a pólósorozatban. A képen: Csapó Gábor, az FTC edzője. Fotó: MTI/Földi Imre

Az egykori edzőt gyakran hívták műsorokba is, 2016-ban volt egy félresikerült szereplése, amikor a Sport TV Heti helyzet című műsorában egy pohárral szemléltette, mi történhet nemi erőszak során. Az eset sok nézőből ellenszenvet váltott ki, bár Csapó jelezte, egy professzora történetét adta elő, nem a saját teóriáját. Később úgy reagált az esetre, hogy elzárkózik a professzor véleményétől, és sajnálja, ha valakit megsértett.

Bár sokat szerepelt a nyilvánosság előtt, a magánéletéről nemigen beszélt. Azt azonban tudni lehet, hogy fiatalabb korában Zalatnay Saroltával egy párt alkottak hat és fél éven keresztül. Az énekesnő a húszas éveiben járt, amikor megismerkedett Csapó Gábor olimpiai bajnok vízilabdázóval.

Csapó Gábor autogramot ad, miután a Föld napja alkalmából fát ültetett a Frankel Leó út és Margit körút kereszteződésénél lévő sétálóutcában. Fotó: MTI/Földi Imre

Haláláig Vajtai Katalin volt a felesége, akivel 2005-ben házasodtak össze. Lánya, Zsófia Los Angelesben él, és a Coloradói Egyetemen közgazdasági jogot tanít, korábban ismert, élvonalbeli teniszező volt.  Csapó Gábort egy unokát is hátrahagyott, Logant, aki minden nyáron egy hónapot a nagyszüleinél töltött.