Március 18-án egy 56 éves férfire kihívták a rendőrséget, miután két 10 év körüli kislányt szexuálisan zaklatott az Aquaworldben. A szülők csak néhány percre hagyták magukra a gyerekeket az egyik medencében, eszükbe sem jutott, hogy ne lennének biztonságban. Mégis, azt a rövid időt használta ki az elkövető, aki fogdosni kezdte a lányokat. A molesztálót azóta a rendőrség szexuális visszaélésért őrizetbe vette.
De nem ez volt az egyetlen félelmetes eset a héten: március 20-án egy órán belül két kislányt is meg akart erőszakolni egy 33 éves férfi Csepelen. Talán még az előbbinél is megrázóbb történet ez, az egyik 13 éves kislány elmondása szerint ugyanis fojtogatta és késsel is fenyegette őt a támadó. Hiába kiabált segítségért, a férfi beszorította őt a társasház liftjébe, és minden gombot megnyomott, hogy elakadjanak. A lány egyébként a testvérével tartott hazafelé, amikor a nem sokkal idősebb bátyja egy kicsit lemaradt, a férfi pedig berántotta őt a liftbe. „Ezután a testvérem nagyon hangosan felsikított és kiabált nekem, hogy segítsek rajta. Mondtam neki, hogy ne féljen, mert itt vagyok. Mondtam neki, hogy nyomja a csengőt… De ő akkor már nem fért oda a gombokhoz” – mesélte a kisfiú a Ripostnak. Mikor a lift ajtaját végre sikerült kinyitni, a támadó elmenekült, a rendőrség azonban, akiket a szomszédok riasztottak, végül sikeresen elfogta.
A csepeli támadás után a 13 éves lányt kórházba vitték, mert fojtogatás nyomai látszódtak a nyakán, azóta viszont szerencsére – fizikailag – jobban van. De egy szexuális zaklatás esete – legyen szó akár a kéretlen fogdosásról, akár a konkrét erőszakra tett kísérletről – még egy felnőttet is komolyan megvisel, nemhogy egy gyereket.
„Megváltozhat a gyerek viselkedése, szorongóvá, visszahúzódóvá, de akár agresszívvé is válhat. Szégyellheti magát, és ez a feszültség a magatartásában, hangulatában, alvásban, aktivitás megváltozásában is megjelenhet. Hosszú távon kihathat a személyiség- és pszichoszexuális fejlődésére is.”
– magyarázta dr. Nuridsány Eszter, gyermek- és ifjúságpszichiáter az nlc-nek. Segíthetünk – sőt: felnőttként segítenünk kell – az eset feldolgozásában, ehhez az első lépés pedig a szakértő szerint az, hogy hiszünk a gyereknek és meghallgatjuk. Jó esetben ugyanis már eleve egy megértő, biztonságos környezetet jelent az otthon, ahol a gyerekek bátran el merik mondani a szüleiknek, ha valami olyasmi történik velük, ami furcsa, kényelmetlen vagy egyenesen félelmetes.
„Ilyenkor ne csak a »hol, mikor, ki« tényeire kérdezzünk rá, hanem koncentráljunk a történtek érzelmi oldalára: hogy van ő, hogy érzi egyáltalán magát?
– tanácsolja dr. Nuridsány Eszter. – Ha pedig azt látjuk, hogy annak a feladata, hogy a gyerek ne cipelje felnőttkorába ezt a traumát, túlnő rajtunk, akkor mindenképpen forduljunk szakemberhez.”
Fotó: Getty Images/ Dobrila Vignjevic
Átélni szörnyű, de hallani róla is nehéz
Dr. Nuridsány Eszter döbbenetes statisztikára hívta fel a figyelmünket: egy kutatás szerint minden ötödik (!) gyerek áldozata lehet szexuális bántalmazásnak. Ezek a hírek pedig elkerülhetetlenül a kisebbek fülébe is eljutnak – akár a tévéből, a netről, akár az osztálytársaik beszélnek róla, akár a legjobb barátjuk avatja be őket a velük történt megrázkódtatásba. Éppen ezért a szakember úgy gondolja, hogy feltétlenül beszélni kell a témáról minden gyermekkel. „Amennyiben közelről érinti őket a hír, nyugtassuk meg, és biztosítsuk róla, hogy – amikor már az áldozat szülei is tudnak az esetről –, biztonságban lesz a barátja, hiszen meg fogja kapni a megfelelő segítséget, hogy rendeződni tudjon a dolog” – tanácsolja a gyermekpszichiáter. Hasonlóan, ha az osztály témájává válnak például az elmúlt napok eseményei, akkor azt javasolja, hogy az osztályfőnököt is érdemes bevonni a párbeszédbe: kérjük meg, hogy szenteljenek egy tanórát a történtek megbeszélésére. „Az életkori sajátosságukból fakadó értelmezésük és a gyermeki erős fantázia hatására nem feltétlenül tudják jól kezelni egyedül, ezért szükség van a téma közös feldolgozására felnőtt segítséggel.”
Fontos azonban megtalálni az egyensúlyt, nem szabad ugyanis úgy előadni, hogy onnantól merő rettegés legyen az életük, hiszen ilyen történet befogadójának lenni felnőttfejjel sem egyszerű. Hiába vannak meg rá a megfelelő eszközeink – tájékozódtunk, tudatosan és empatikusan állunk a helyzethez –, ha egy szerettünkről van szó, nem biztos, hogy úgy reagálunk, ahogy az a nagykönyvben meg van írva. Ám nem kell, hogy ennyire közelről érintsen minket az ügy: már a négy kislányt zaklató férfiak hírére is felkapjuk a fejünket, görcsbe rándul a gyomrunk. Képzeljük csak el, mennyire nehéz lehet egy gyerek számára hasonló eseményeket befogadni és kezelni. Ezért is fontos, hogy ne a saját aggodalmunkat ragasszuk rá a gyerekünkre, amit úgy érhetünk el, ha
„azt a magabiztosságot közvetítjük felé, hogy tudjuk: ilyen esetekben vannak lehetőségeink.
A világ félelmetes, de annak érdekében, hogy ne szorongással teli legyen az élete, tanítsuk meg neki, hogyan előzheti meg a rossz eseményeket. Ha viszont megtörténik a baj, mindig forduljon hozzánk. Emellett azonban azt is tudnia kell, hogyan védheti meg magát.”
Amikor már védekezni kell
Nem a csepeli eset az első, hogy egy liftben támadt rá egy férfi lányokra. Tavaly október 2-án egy kőbányai társasház lépcsőházában követett egy 24 éves szatír négy lányt a liftbe, akik előtt szeméremsértő módon viselkedett. A lányok azonban együttes erővel ütötték, rúgták a zaklatót, ezzel pedig sikeresen elüldözték az azóta letartóztatott férfit. A kőbányai lányok példája is mutatja, és dr. Nuridsány Eszter is hangsúlyozta, hogy az önvédelem elengedhetetlen tudás.
A gyereknevelésnek része, hogy gyermekeinket felkészítjük a nehéz és váratlan eseményekre, ehhez az interneten sok segítséget kapunk, workshopok, kiadások formájában. Ezeknél az eseményeknél a gyermekpszichiáter szerint a fehérneműszabályt érdemes átadnunk, már olyan életkortól, amikor előfordul, hogy rövid időre, de nem vagyunk a gyerekünk mellett. Nagyobbaknál pedig, akik már önállóan jönnek-mennek az iskolába, már elkezdhetjük őket önvédelemre nevelni. Ezt minél hamarabb elkezdjük, annál biztosabbak lehetünk abban, hogy – legyenek négyen vagy akár csak egyedül –, ha olyan helyzetbe kerülnek, meg tudják védeni magukat.
Fotó: Getty Images
Szatmár Enikő, taekwondo mester, aki a Lázár projektben sport coachként gyerekek mentális fejlesztésével foglalkozik, hasznos gyakorlati tippeket osztott meg velünk.
A megelőzés elengedhetetlen, így lehetőség szerint a gyerekek közlekedjenek társaságban. Emellett pedig próbálja elkerülni, hogy kettesben maradjon idegenekkel, és olyan helyzetbe kerüljön, ahol nem tud segítséget kérni másoktól.
„Hasznos lehet otthon, biztonságos környezetben eljátszani a gyerekkel egy szituációt, amiben kipróbálja, mit kiabáljon és tegyen. Ezzel növelhetjük az esélyét, hogy krízishelyzetben bevillan az az egy fontos szó vagy mozdulat” – magyarázza Szatmár Enikő.
A szakember ugyanis azt tanácsolja, hogy támadás esetén fizikailag és szavakkal is küzdjünk az elkövető ellen – így nem mindegy, mit mondunk vagy teszünk. Szatmár Enikő korábban már mutatott az nlc-nek hasznos önvédelmi fogásokat, most azonban azt is elmondta, mik a legfontosabb védekezési módszerek, amiket a gyerekeknek is át kell adnunk. Támadás esetén tehát:
- fuss és üvölts – „ha már látja a gyerek, hogy meg akarják támadni vagy követik, szaladjon el, lehetőleg olyan helyre, ahol vannak más felnőttek – például egy boltba –, és kérjen segítséget. Ha már látják mások is, a támadó nagy eséllyel visszavonul.”
- kiabálj folyamatosan – „ezzel maximalizálja az esélyét, hogy valaki meghallja, viszont érdemes konkrét kifejezéseket megtanítani neki. Mint például a »Segítség, megtámadtak!«, vagy »Idegen!«, ezek hívják fel ugyanis a leginkább a környezete figyelmét a veszélyre. Az olyan mondatok hallatán ugyanis, amit a szüleikkel szemben is alkalmazhatnak – mint az »Engedj el, nem megyek veled sehova!« – mások azt gondolhatják, hogy csak egy dacos gyerek kiabál.”
- mozogj, csípj, harapj, rúgj – „a támadót így ki tudja zökkenteni és egy gyenge pillanatában akár ki tud szabadulni.”