Ahogy arról mi is beszámoltunk, nagy port kavart, hogy megaláztak egy kerekesszékes magyar utast a Ryanair milánói járatán. Viktor június végén egy koncertre utazott Milánóba, és odafelé nem volt semmi probléma a kerekesszékkel. Visszafelé is előre jelezte, hogy az eszköz akkumulátorral működik. Ám a Ryanair pultjánál ülő ügyintéző közölte, hogy a szék akkumulátorát nem viheti fel a gépre.
A férfi hiába érvelt azzal, hogy előző nap ugyanezzel az akkumulátorral, ugyanezzel a légitársasággal utazott Milánóba, és akkor mindent rendben találtak. Elmondta, hogy az évek során ugyanezen akkumulátorral több különböző légitársaság szolgáltatását is gond nélkül igénybe vette. Hivatkozott arra is, hogy az általa használt akkumulátor maradéktalanul megfelel a követelményeknek, amelyeket a légitársaság az elektromos kerekesszékek szállításával kapcsolatban feltételül szab.
Még konzuli segítséggel sem sikerült
Ennek ellenére nem sikerült dűlőre jutniuk, így Viktor a budapesti székhelyű milánói Főkonzulátus segítségét kérte.
„A Főkonzulátus képviselője felajánlotta, hogy személyesen közvetít, azonban az ügyintéző elzárkózott ettől. Singer Viktor ezt követően a reptéri alkalmazotthoz fordult, hogy beszélhessen felettesével, amit nemcsak megtagadott, hanem még a rendőrséget is kihívta. A rendőrök ugyan megállapították, hogy nem tartozik a hatáskörükbe az ügy, ennek ellenére elvették és lefényképezték a mozgássérült utas és családja személyi igazolványait. A légitársaság ügyintézője ekkor választás elé állította a fiatalembert, marad Milánóban vagy akkumulátor nélkül utazik. Ekkor már közeledett a beszállás ideje, így az idő rövidsége és az ügyintéző nyomásgyakorlása miatt a hazautazás mellett döntött. Singer Viktor kifejezett kérése ellenére az akkumulátor elvételéről és a történtekről jegyzőkönyv nem készült”
– áll a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) által nyilvánosságra hozott közleményben.
A férfi végül az akkumulátor nélkül repült haza, most pedig anyagi és erkölcsi kártérítést követel a légitársaságtól, miután a repülőtéren maradt 160 ezer forintos akkumulátorát újra meg kell vásárolnia.
Képünk illusztráció – Fotó: Getty Images
Az utas hibázott?
Megkérdeztük a Ryanair szóvivőjét a történtekről, szerintük azonban Viktor hibázott, mivel nem töltött ki egy formanyomtatványt.
„Annak biztosítása érdekében, hogy az elektromos kerekesszékkel utazó utasokat el tudják helyezni, a járat előtt ki kell tölteni az elektromos mozgást segítő eszközre vonatkozó űrlapot”.
Ez az utas a Milánóból Budapestre tartó járata előtt nem nyújtotta be ezt a nyomtatványt, és egy olyan akkumulátorral jelentkezett, amely nem volt engedélyezett.
– írták, hozzátéve, hogy az is a magyar férfi döntése volt, hogy az eszközt a milánói reptéren hátrahagyja és felszáll a Budapestre tartó járatra.
Azonban nem Viktor az egyetlen mozgássérült, akit váratlan és kellemetlen helyzetbe került a reptéren.
Nem egyedi eset
Egy magyar mozgássérült fiú és egész családja múlt hét pénteken nem jutott fel egy Ciprusra tartó Ryanair járatra, miután nem engedték őket a sor elejére és nem érkezett meg időben a földi asszisztencia sem.
Több mint 40 perc után kerültek sorra, és bár végül sikerült mindenkinek becsekkolni, ekkor már késő volt. Hiába rohantak keresztül a reptéren nagyszülőkkel, kerekesszékkel a kapuig.
Közölték, hogy mi már nem szállunk fel, de nemcsak mi, hanem előttünk összesen harminc embert hagytak akkor ott a terminálon
– mesélte az édesanya a történteket. A családnak végül új jegyet kellett váltania és a nyaralásra is csak egy nappal később jutottak el.
Korábban a WizzAir Budapestről Londonba tartó járatán rekedt egy mozgássérült utas, akit csaknem vissza is repítettek a magyar fővárosba, miután leszállításáról és az ehhez szükséges speciális eszközökről a személyzet nem gondoskodott a gép beérkezése után. Végül 2,5 óra várakozás után sikerült megoldani a problémát.
A WizzAir utasa még így is jobban járt, mint az a ryanaires, akinek május elején egyedül kellett lekúsznia a repülőgép lépcsőjén egy svéd reptéren, miután a földi kiszolgálószemélyzet nem ért oda időben, hogy leszedje. A gerincsérült ír férfinek először azt mondták, hogy a segítségnyújtás egy órát vesz igénybe, miután leszállt a járata a svédországi Landvetter repülőtéren. Mivel mosdóba kellett mennie, az utas némi várakozás után jelezte, hogy addig nem fogja kibírni, ekkor tanácsolta azt neki a gép személyzete, hogy másszon le.
Elméletben adott az utazáshoz való jog, de gyakorlatban nem mindig teljesül
A fenti ügyek is mutatják, hogy a mozgáskorlátozottak utazásának nehézsége általános probléma nem csak hazánkban, hanem egész Európában. A MEOSZ általában vasúti és a távolsági busz közlekedéssel kapcsolatos jogsérelmek esetén látja el a mozgássérült emberek képviseletét, de egyre többet hallanak Viktoréhoz hasonló esetekről.
„Az utóbbi években több olyan esetről is tudomást szereztünk, ahol a légi közlekedés során érte sérelem a mozgássérült utasokat. Ezeknek az ügyeknek a jelentős részében a légitársaságoknak az a gyakorlata jelentette a problémát, hogy az elektromos kerekesszékeket nem engedik fel a repülőre, arra hivatkozva, hogy az akkumulátoruk kapacitása meghaladja az általuk meghatározott mértéket. Ez a gyakorlat megfosztja az elektromos kerekesszéket használó mozgáskorlátozott személyt attól a lehetőségtől, hogy repülőgéppel utazzon, hiszen az elektromos kerekesszéke nélkül nem tud közlekedni” – mondja Dr. Villányi Zsuzsanna, a szövetség jogásza.
A mozgáskorlátozott, illetve más fogyatékosságban érintett embereket ugyanúgy megilleti az a jog, hogy repüljenek, vasúton, autóbusszal vagy hajóval utazzanak, mint bárki mást
– teszi hozzá.
Képünk illusztráció – fotó: getty images
A mozgáskorlátozottakat segítség illeti meg
A szakember kiemeli: a fogyatékossággal élő utasoknak a szolgáltató köteles teljes körű tájékoztatást arra is kitérve, hogy az utazás során igénybe vett járművön milyen segítő eszközök állnak majd a rendelkezésére.
A mozgássérült, illetve más fogyatékossággal élő utasok a közlekedési módtól függetlenül jogosultak ingyenes segítségre a terminálokon, és a járművek fedélzetén. A közlekedési társaság nem tagadhatja meg az utas szállítását fogyatékosságra vagy csökkent mozgásképességre hivatkozással, kivéve, ha biztonsági okokból, illetve ha a jármű vagy az infrastruktúra kialakítása miatt van erre szükség.
A mozgáskorlátozott, illetve fogyatékossággal élő embereket a légiközlekedés során segítség illeti meg:
- a poggyász kezelésében;
- a be- és kiszállás során;
- a fedélzeten, valamint a repülőtereken a járat indulása előtt, illetve a járat megérkezése után;
- a földi kiszolgálási szolgáltatások során.
Ha az utas kísérővel utazik, a légitársaságnak és a légitársaság személyzetének meg kell könnyítenie a kísérő segítő feladatait. Így például a légitársaságnak a lehetőségekhez mérten gondoskodnia kell arról, hogy a kísérő a mozgáskorlátozott, illetve fogyatékossággal élő utas mellett utazhasson a repülőgépen.
A MEOSZ azt tanácsolja a fogyatékkal élő embereknek, hogy az utazás előtt legalább 48 órával vegyék fel a kapcsolatot a légitársasággal, jegyértékesítővel vagy utazási irodával és nagyon pontosan magyarázzák el, hogy miben lesz segítségre szükségük. Ha kísérővel vagy segítőkutyával utaznak, azt se felejtsék el megemlíteni.
A szervezet kiemelte: a légitársaságok a repülőút során nem kötelesek segítséget nyújtani az étkezéshez vagy gyógyszer beszedéséhez. Ha egy utasnak szüksége van ilyen segítségre, például hosszabb repülőút során, a légitársaságnak joga van azt kérni, hogy kísérővel utazzon.