Egy ösztöndíj ami a jelentőséget jelenti a gyerekeknek!

A következő történetek nemcsak azt mutatják meg, hogy mekkora anyagi segítséget nyújthat egy ösztöndíj a mindennapokban, hanem azt is, hogy milyen kapukat nyithat meg a gyerekek előtt.

Ösztöndíj, ami jövőt teremt

A kezdeményezés során eddig kiosztott ösztöndíjak összértéke meghaladja a félmilliárd forintot – az elmúlt öt évben pedig évi 40 millió forint feletti értékben nyújtott támogatást a bank, amely arányosan oszlik meg az ösztöndíjban részesülők között. Amikor a program 1997-ben útjára indult, még csak 20 gyerek élvezhette évente a támogatást, ma viszont évi 100 főnek tudnak segítséget biztosítani a 35 ezer forintos havi apanázzsal.

Sőt, azért, hogy ösztönözzék a továbbtanulást, jó tanulmányi eredmények mellett akár a diploma megszerzéséig is folyósítják az összeget, ami hatalmas segítség lehet, így megéri kicsit több időt szánni a tanulásra. Már csak azért is, mert akár az álmokat is segíthet valóra váltani.

A cél: egy boldog, elégedett felnőtt élet

Mi leszel, ha nagy leszel? Szokták a felnőttek kérdezgetni, de ritka az a gyerek, aki harmadik osztályban meg tudja fogalmazni, hogy pontosan mit is vár az életétől. Szabó Ábel számára ez nem volt kérdés, egy boldog, elégedett felnőtt életet szeretett volna megteremteni, ami sikerült is neki – de ne szaladjunk ennyire előre.

Ábel alsó tagozatos volt, amikor a délutános tanárnője segítségével elnyerte az ösztöndíjat. Mindig is aktív gyerek volt, úszott, atletizált, kórustag volt, kürtözött és emellett az iskolában is kitűnően teljesített. Úgy gondolta, hogyha nyolc testvére szintén ilyen teljesítményt tud produkálni, akkor ő sem szeretne kilógni a sorból.

Az ösztöndíjnak köszönhetően az Operaházban minden évben megnézhette a Diótörő balettelőadását, ami – mint zenész nagyszülők leszármazottja – felejthetetlen élményt nyújtott számára.

Ábel, bár nem zenei pályán dolgozik, nem panaszkodik. Baján, az AXIÁL központjában, logisztikai területen végzi a munkáját, és elérte azt, amit harmadik osztályosként megfogalmazott. És hogy mi a titka?

„Nagyon fontos, hogy hogyan állunk a másik emberhez. Mostanság arra jöttem rá, hogy egy aprócska mosoly csodákra képes. Lehet, hogy egyesek rosszabb körülmények közül származnak, de ha ezen felül tudnak kerekedni és mosolyogni, akkor nincs leküzdhetetlen akadály.”

Álomból hivatás

A Tokárszki család annak idején a Gyermekmentő Szolgálat tanácsára döntött úgy, hogy három gyermekük közül a legfiatalabb, Ágnes kapja az ösztöndíjat, ugyanis ő tudta a leghosszabb ideig élvezni a projekttel járó előnyöket. Általános iskolás korában kezdték számára a folyósítást, ami egészen az egyetem végéig tartott. Mindehhez hatalmas kitartásra volt szükség a részéről, mert Ágnes nem kisebb célt tűzött ki maga elé: orvosdiagnosztikai analitikus szeretett volna lenni.

Sikeresen bejutott a Debreceni Egyetemre, ahol nehéz feladat volt az elvárt tanulmányi átlagot fenntartani, de neki sikerült, így a mindennapi megélhetésére és a kollégium díjára nem volt gondja. Emellett még a jogosítványt is ebből finanszírozta.

Álma valóra vált, jelenleg orvosdiagnosztikai labor-analitikusként dolgozik a Debreceni Egyetem Kenézy Gyula campusának patológiai osztályán, munkája a daganatdiagnosztikára fókuszál. Büszke arra, hogy olyan munkát végez, ami fontos a társadalom számára. Ágnes a feltörekvő generációnak is szolgál jó tanáccsal:

„Mindig legyen előttük egy cél, mert akárhonnan indulnak is, el tudják érni. Ha ehhez kőkeményen is kell tanulni, akkor se adják fel, mert a megszerzett tudás sosem vész el.”

Nem kell beérni a középszerűséggel

Mikes Tamás ötödikes volt, amikor sikerült elnyernie az ösztöndíjat. Édesanyja nevelte tartósan beteg testvérével együtt, így hatalmas terhet vett le a vállukról a havonta utalt összeg.

„Kisebb koromban egy biciklit tudtunk venni nekem ebből a pénzből, nagyobb koromban pedig már minden apróságnak örültem, amit megvehettem ennek segítségével. Kaptam saját bankszámlát, amire az összeget utalták, így elkezdhettem megtanulni a spórolást, illetve a pénz beosztását” – meséli Tamás a támogatás hasznosításáról.

A sport mindig fontos szerepet játszott az életében, versenyszerűen kosarazott, így nem is volt kérdés számára, hogy edzőként szeretne dolgozni. Az iskola elvégzését követően főállásban dolgozott a szakmában, néhány éve azonban a logisztikai pályára sodorta az élet, amit annyira megszeretett, hogy most ebből él. Mellette azért a kosárcsapatnál is aktív maradt.

„Nagyon sokan nem mernek valami nagy dologban gondolkodni a mai világban, hanem megelégszenek a középszerűséggel, vagy túl korán feladják. Ha időt és energiát fektetsz abba, amit el szeretnél érni, akkor az sikerülni fog” – vallja az egykori ösztöndíjas, és ezt a tudást igyekszik a 15-18 éves fiúk számára is közvetíteni, akiket a kosárpályán felügyel.

És a projekt száguld tovább

Dr. Barna Zsolt, az MBH Bank elnök-vezérigazgatója szerint a Gyermekmentő Szolgálattal való együttműködés stratégiai fontosságú, és közösen szeretnének a jövőben is tovább dolgozni.

„Rendkívül fontos bankunk számára a Gyermekmentő Szolgálattal való együttműködés, hiszen felelős bankként és magyar nagyvállalatként kötelességünknek érezzük a szociálisan hátrányos helyzetűek támogatását. Az eltelt huszonöt évben a partnerség során alkalmunk nyílt több száz gyermeknek segíteni, azonban a munkánk nem állhat meg itt, ezért is tekintünk a jövőbe és hosszabbítottuk meg a stratégiai együttműködésünket a Gyermekmentő Szolgálattal.”

Dr. Edvi Péter, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat elnöke pedig hozzátette: „Az MBH Bank támogatására immár 25 éve biztosan számíthatnak a gyerekek, és ezt a segítséget kiváló tanulmányi eredményekkel hálálják meg évről évre. A bank újabb 3 évvel meghosszabbította az együttműködésünket, aminek köszönhetően megint legalább egy tucat kiváló szakemberrel többje lesz az országnak. Felemelő érzés, hogy a gyerekek ennyire bízhatnak egy bank támogatásában, és lehetőséget kaphatnak tehetségük kibontakoztatására.”