Az emberek nagy része nem tudja, mi a különbség
A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) friss online felmérése szerint a megkérdezettek 41 százaléka úgy gondolja, ha valamelyik gyermekével nagyon megromlik a kapcsolata, akkor a gyermek nem érdemli meg, hogy részesüljön a hagyatékból. Ugyanakkor sokan nem tudják, mi a különbség akkor, ha valakit kizárnak vagy kitagadnak az örökségből. A két fogalom ugyanis teljesen mást jelent, az egyiket bárki, bármikor megteheti, míg a másikhoz szigorú feltételeknek kell teljesülnie. Az viszont közös bennük, hogy a kizáráshoz és a kitagadáshoz is szükséges egy érvényes végrendelet.
Kizárni vagy kitagadni egy családtagunkat minden esetben nehéz döntés (Fotó: Profimedia)
Végrendeletünket saját magunk is elkészíthetjük, azonban a számunkra megfelelő tartalom és az alaki érvényesség miatt mégis érdemes szakemberhez, öröklésben jártas ügyvédhez vagy közjegyzőhöz fordulni, aki pontosan ismeri a végintézkedés formai követelményeit, illetve a tartalmi kritériumokat. Ezek nélkül egy végrendelet könnyen érvénytelen lehet. Ha közjegyző készíti a végrendeletet, akkor annak tényét bejegyzi a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába, ami garancia arra, hogy a hagyatéki eljárásban eljut az illetékes hatósághoz, a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyző tudomást szerez róla.
Bárkit ki lehet zárni indok nélkül – de ez nem jelenti azt, hogy semmit sem örököl
Közös a kizárásban és a kitagadásban, hogy a végrendelkező egyik esetben sem szeretné, hogy rokona az általános szabályok szerint részesedjen a hagyatékból. Dr. Máté Viktor közjegyző, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnökhelyettese szerint a különbség a szükséges indoklásban és a tényleges öröklésben mutatkozik meg.
„Ha kizárok valakit a végrendeletemből, az annyit jelent, hogy nem kívánom részesíteni a hagyatékomból.
Ezt minden indoklás nélkül megtehetem. Vagy kifejezetten belefoglalom a végrendeletembe, hogy ne örököljön, vagy egyszerűen nem említem meg őt, mint örököst. Kizárás esetén az illető nem kaphatja meg a törvényes örökrészt, azonban a kötelesrészre jogosult lehet, amennyiben a törvény szerint erre jogosult belső családi körhöz tartozik, azaz az örökhagyó gyermeke, házastársa, szülője. Ilyenkor a törvényes örökrészének az egyharmada jár neki.”
Tipikus példa a kötelesrészre: ha van a bankszámlámon kétmillió forint, és ezt teljes egészében az egyik gyermekemre hagyom, akkor az örökségből kizárt másik gyermekem a kötelesrészre tarthat csupán igényt. Ha csak ez a két gyermekem van és a házastársam sem él már, akkor az ilyen módon kötelesrészre szorított gyermek az egymillió forintos törvényes örökrészének az egyharmadát, azaz mintegy 333 ezer forintot igényelhet a testvérétől.
Semmit sem kap az, akit kitagadunk – ám ezt csak bizonyos esetekben tehetjük meg
Ha rosszabb a helyzet a családtagok között, és a végrendelkező azt szeretné, hogy a törvény szerinti kötelesrészre is jogosult örököse valóban semmit se kapjon, akkor élhet a kitagadás lehetőségével. Ehhez azonban nyomós oknak kell fennállnia, amit a törvény szigorúan szabályoz – hívja fel a figyelmet Dr. Máté Viktor.
„Ilyen például, ha az illető velem, mint örökhagyóval, vagy a hozzátartozóimmal szemben bűncselekményt követ el, illetve olyan magatartást tanúsít velem szemben vagy olyan erkölcstelen életmódot folytat, ami indokolttá teszi a kitagadást, esetleg olyat tett, ami befolyásolta a végrendelkezésemet – például meghamisítja azt.
Az indokot minden esetben szerepeltetnem kell a végrendeletben.
Régen a törvényben kitagadási indokként szerepelt a tartási kötelezettség nem teljesítése. Azóta a jogalkotó bevezette helyette a „durva hálátlanság” fogalmát. Ezzel tágabb körben van lehetőség a kitagadásra, hiszen a tapasztalat azt mutatta, hogy nagyon sok esetben a szülők nem szorulnak tartásra, örökösük máshogy is kifejezheti a szeretetét, például rendszeres látogatással és egyéb segítségnyújtással. Tipikus példája a durva hálátlanságnak, amikor a gyermek messze költözik, és attól kezdve semmilyen módon nem tartja a kapcsolatot a szüleivel, kilépve azok életéből.
A kitagadott nem is kezelheti a vagyont, amit nem örökölhet
Amikor valakit kitagadnak az örökségből, a kitagadás nem terjed ki annak leszármazottaira. Visszaélésre ezzel azonban nincs lehetőség, hiszen a törvény kimondja: akit kitagadnak, az nem lesz jogosult kezelni azt a vagyont, amit a helyébe lépő örökösök örökölnek. Így, ha valaki kitagadja saját gyermekét, és emiatt közvetlenül unokái lesznek az örökösei, az általuk így örökölt vagyont nem kezelheti a kitagadott, csakis a gyámhivatal felügyelete mellett egy arra kijelölt gondnok.
Minden esetben szükség van egy érvényes végrendeletre (Fotó: Profimedia)
A kitagadás megbocsátható – akár szóban is
A kizárás és a kitagadás is visszavonható, az örökhagyó élete során meg tudja változtatni korábbi döntését jognyilatkozatával, a végrendelet módosításával vagy új végrendelet készítésével. Sőt, ha a kitagadott egy esetleges öröklési perben bizonyítani tudja, hogy az őt kitagadó örökhagyó szóban vagy ráutaló magatartással megbocsátott neki, a kitagadás kizárássá szelídíthető vagy teljes egészében érvényteleníthető, így a kitagadott adott esetben akár az egész törvényes örökrészét is megkaphatja.
Szponzorált tartalom
10 dolog, amit tudnod kell a Primarkról a budapesti nyitás előtt
Harry herceg elsírta magát III. Károly döntése miatt, igazi arculcsapásként élte meg
„Nem hozhatják le a férjem testét az Everestről!” – mondja Suhajda Szilárd felesége
Gyászol az angol királyi család, váratlan tragédia történt
Kifogták a Tisza-tó legnagyobb tükörpontyát
3 csillagjegy, aki rengeteget költ
Rajongói szerint Zoltán Erika túlzásba viszi a fogyást
