2024 szökőévnek számít, vagyis a február 28 nap helyett 29 napos. A négyévenkénti ismétlődéssel bizonyára a legtöbben tisztában vannak, viszont azt már kevesebben tudják, hogy a szökőnap valójában február 24-re esik.
Ez a furcsaság a római hagyományokra vezethető vissza. A régi római naptár ugyanis visszafelé számolt, vagyis a szökőnap a március 1-jét megelőző hatodik napra, február 24-re esett. Ezt a napot annak „kétszer mondásával” illették, így a római naptár szerinti szökőévekben február 24-ét február 24-e követte.
Az, hogy még most is február 24-e a szökőnap, a római naptár iránti hagyománytiszteletből fakad. Az persze meglehetős kavarodást okozna, ha két egyforma dátum lenne a naptárban, így került be február végére a 29. nap.
És hogy miért van egyáltalán szükség négyévente szökőnapra? Azért, mert a Gergely-naptárunk szerint minden év 365 napból áll, ám a csillagászati évek – a Föld Nap körüli keringésének ideje – közel hat órával hosszabbak a naptári éveknél. A kettő különbségéből fakadó eltérés miatt vezették be, hogy minden negyedik évben február hónap 28 helyett 29 napos legyen.
Érdekesség, hogy a szökőnapon senkinek nincs névnapja, a naptárakban is csak annyi szerepel, hogy szökőnap. A hagyományosan február 24-re eső Mátyás nap szökőévekben február 25-re tolódik, és az utána következő névnapok is csúsznak egy napot.
Idén egyébként a szökőnapon telihold lesz, és erre a szombatra esik az év első tízmilliószoros napja is.
(Kiemelt kép: Getty Images/nlc)
