Magányos gyilkos volt, vagy megrendelésre ölt a svéd grafikus?

38 éve ezen a napon lőtték le a nyílt utcán Olof Palme svéd miniszterelnököt, aki élesen kritizálta a dél-afrikai apartheidet és a vietnámi háborút. A svéd szociáldemokrata párt vezetője 42 évesen lett államférfi, 1969-től 1976-ig kormányozta országát, majd 1982-ben választották újra. A múlt század egyik legnépszerűbb politikusa volt, vezetése alatt stabilitás jellemezte Svédországot és jó kapcsolatot ápolt a nagyhatalmakkal. Palme arra törekedett, hogy Svédország semleges maradjon, ellenezte a NATO-csatlakozást, ami csak az ukrán-orosz háború miatt került újra napirendre.

Fotó: ullstein bild/ullstein bild via Getty Images

1986. február 28-án, valamivel éjfél előtt egy mozielőadásról tartott hazafelé feleségével, Lisbeth Palméval, amikor merénylője közvetlen közelről hátba lőtte. Feleségére is rálőtt, de őt épphogy csak megsebesítette. A svédeket sokkolta a tény, hogy a nyílt utcán ki lehet végezni az ország első emberét, de főként az, hogy hiába vártak magyarázatot, 30 év nyomozása sem hozott eredményt. A merénylőnek egyáltalán nem volt nehéz dolga, mert Palme sosem járt testőrökkel, nem tartott attól, hogy bárki az életére törne.

Sokan úgy vélik, a svéd rendőrség rengeteg hibát vétett a helyszínelés során, aminek következtében fontos bizonyítékok veszhettek el. Csak egy gyanúsítottat sikerült kézre keríteniük, egy Christer Pettersson nevű férfit, akit Palme felesége azonosított elkövetőként, de nem találták meg a gyilkos fegyvert és nem volt elég bizonyíték ellene, így el kellett engedniük.

Helyszínelés a Tunnelgatan-Sveavaagen sarkán, ahol a gyilkosság történt Stockholmban (Fotó: Profimedia)

Hogy ki és miért ölte meg a svéd miniszterelnököt, arról rengeteg összeesküvés-elmélet született. Palme nagy kritikusa volt a vietnámi háborúnak, elítélte a dél-afrikai apartheidet, támogatta Fidel Castrót és a kubai forradalmat, de szélsőbaloldali nézetei miatt sok ellenséget szerzett. 1980-ban az ENSZ képviseletében az irak–iráni háború lezárásában is közvetített. 1985-ben konfliktusba került országa katonai vezetőivel, akik nem tartották elég erőteljesnek fellépését a Szovjetunióval szemben, a Svédország elleni szovjet tengeralattjáróval elkövetett határsértések, kémkedési ügyek kapcsán. Emiatt sokan úgy vélték, hogy Moszkva érdekeit szolgálja.

Olof Palme Kubában Fidel Castróval, 1975 (Fotó: profimedia)

Stieg Larsson svéd krimi író és újságíró 2004-ben bekövetkezett halála előtt évekig nyomozott Olof Palme gyilkosa után. Máig az ő elmélete a legnépszerűbb, miszerint a dél-afrikai rezsim és a svéd szélsőjobboldal közös akciója lehetett a merénylet. De vannak olyan vad feltételezések is, hogy a CIA vagy az UDBA (a jugoszláv titkosszolgálat) keze lehetett a dologban. 1972-ben, amikor az USA bombatámadást indított Hanoi ellen, Palme a nácik bűneihez hasonlította a cselekményt. Emiatt az Egyesült Államok egy időre meg is szakította diplomáciai kapcsolatait Svédországgal.

Olof Palme családjával (Fotó: ullstein bild/ullstein bild via Getty Images)

A Sky Documentaries The Man Who Played With Fire című minisorozatában megszólal egy egykori diplomata, Jan Stocklassa, aki rábukkant Larsson titkos irataira. Stocklassa beszélt egykori kémekkel, ami alátámasztja a svéd krimiíró elméletét. Stocklassa 2019-ben könyvet is írt a fellelt dokumentumokról Sieg Larsson titkos iratai – a Palme-gyilkosság kulcsa címmel. A többdoboznyi iratot a rendőrségnek is átadta, hogy segítse a nyomozást.

Stig Larsson (Fotó: Sophie Bassouls/Sygma/Sygma via Getty Images)

2020. június 10-én, 34 évvel a merénylet után, a svéd ügyészek nyilvánosságra hozták Palme feltételezett gyilkosának nevét, Stig Engströmet, akit a nyomozás során csak Skandia Man néven emlegettek (a Skandia biztosítótársaságnál dolgozott, ami közel volt a gyilkosság helyszínéhez). Engström egyike volt annak, akik tanúja volt a merényletnek (vallomása szerint elsőnek ment oda segíteni a földön fekvő Olofhoz), de később Larsson és Thomas Pettersson írók is potenciális gyanúsítottként azonosították. A férfi fegyvergyűjtő volt és rendszeresen hangot adott annak, mennyire elítéli a svéd miniszterelnök politikáját. Engström 2000-ben, 66 évesen hunyt el otthonában, így sosem került bíróság elé.

Forrás: via, via, via