Átmeneti lehűlésre és fagyveszélyre figyelmeztetett a HungaroMet Zrt. a Facebook-oldalán. Mint írták, szerdától a közép-európai térség, így a Kárpát-medence is fokozatosan az északi anticiklon déli peremére kerül, ennek eredményeként a hét közepén északi, északkeleti áramlással több fokkal hűvösebb levegő áramlik a térség fölé.
Hozzátették, a mostani hőmérsékleti értékekhez képest a hét közepére nagyjából 6-8 Celsius-fokkal eshet vissza a hőmérséklet, és így a sokévi átlagnak megfelelő szintre csökken. A hét második felében, kiemelten pénteken és szombaton az ország legnagyobb részén gyenge légköri fagyra kell számítani.
Méh gyűjt virágport egy virágzó barackfáról Zalaszentbalázs közelében 2021. március 25-én. (Fotó: MTI/Varga György)
Csütörtök hajnalban nagy területen élénk, sőt az északkeleti tájakon olykor erős szél miatt még inkább csak az Északi-középhegység szélvédett részein lehet gyenge fagy, másutt még enyhe marad a reggel.
Péntek hajnalra viszont már megszűnhet a szél, és ezzel párhuzamosan az ország nyugati és északi megyéiben többfelé kiderül az ég, ugyanakkor a déli, délkeleti tájakra még beragadhat a felhőzet. Így a jelenlegi előrejelzések alapján az Alföld egyes részeit leszámítva sokfelé várható gyenge fagy – írták, hozzátéve, döntően mínusz 4 és 0 fok közötti minimumok valószínűek, de az északi völgyekben hidegebb lesz.
Szombat hajnalban is kevés felhő várható az ország fölött és még a szél is jórészt gyenge marad, de már némileg enyhülhet az idő. Ennek ellenére döntően 0 fok körüli legalacsonyabb hőmérséklet valószínű, az északi-északkeleti határ közelében azonban mínusz 5 fok köré is süllyedhet a hőmérséklet. Az előrejelzés szerint vasárnaptól jóval enyhébb, ugyanakkor csapadékos időre kell készülni, írja az MTI.
Mi várható hosszabb távon?
Kovács Erik, a Klímapolitikai Intézet vezető kutatója az intézet honlapján megjelentetett elemzésében azt írja, hogy
az extrém meleg február után az átlagosnál melegebb tavasz várható.
Hozzátette, melegedési tendencia tökéletesen beleillik az elmúlt 40 év intenzív melegedési trendjébe, és ez a változás várhatóan – növekvő szélsőségekkel – gyorsulni fog a jövőben.
Az idei február középhőmérséklete országos átlagban 8,2 Celsius-fok volt, ami 7,0 Celsius-fokkal lépte át az 1991 és 2020 közötti klímanormál átlagát. Ilyen nagy pozitív anomália 1901 óta egyetlen hónapban sem fordult még elő – fogalmazott. Hozzátette: az előzetes becslések szerint Európa nagy részén – az északi részek kivételével – a februári átlaghőmérséklet legalább 2 Celsius-fokkal volt magasabb a normálnál, sőt Közép- és Délkelet-Európa egyes részein 4-6 Celsius-foknál is nagyobb volt az eltérés, akárcsak Magyarországon.
Kiemelte, a klímaváltozás következtében az 1980-as évektől egyre melegebbek az egyes évszakok, és jelenleg “egyetlen klímaszimulációban sem látszik, hogy ez a melegedési tendencia a következő évtizedekben csillapodna vagy ellentétes irányba változna”. Idén a rekordenyhe februárt követően a március is hőmérsékleti csúcsokkal indult Európában – közölte.
Hozzátette, az ECMWF globális időjárási és éghajlati előrejelző modell legvalószínűbb szezonális előrejelzése szerint Európában – így Magyarországon is – az átlagosnál melegebb lesz a tavasz. Az idei tavasz Európa nagy részén várhatóan 1,8-3,3 Celsius-fokkal lesz melegebb az átlagosnál, csak Észak-Európa időjárása lehet az átlagosnál kissé hűvösebb.
A kutató cikkében arra is kitért, idén tavasszal az úgynevezett nyári napok száma – vagyis amikor a legmagasabb hőmérséklet eléri a 25 Celsius-fokot – az átlagosnál magasabb lehet, májusban pedig már kora nyári hőhullámokra is számítani lehet, 80 százalék feletti valószínűséggel.
Csapadék szempontjából az idén még az átlagnak megfelelő tavaszra lehet számítani, jövőre viszont újabb száraz időszak kezdődhet Közép-Európában. Az Alpokban és a Kárpátokban – az átlagnál magasabb hőmérsékletek miatt – gyors hóolvadás valószínű, ami mindenképpen gyorsítani fogja a 2017 óta Nyugat-Európában megfigyelhető talajkiszáradást, s ez az energiaellátásnak sem kedvez. A Kárpát-medencében április lehet a három tavaszi hónap közül a legcsapadékosabb – írta a kutató.
Kovács Erik kiemelte azt is, hogy
az idén rekord korán kezdődött egyes haszonnövények rügyfakadása és virágzása, egyes gyümölcsök esetében 30 nap volt az eltolódás. Ezért március-áprilisban jóval nagyobb az esélye a tavaszi elfagyásnak, mint amekkora az 1970 és 2000 közötti időszakban volt.
