Kevesen ismerik a rájuk vonatkozó szabályokat
Viszonylag kevesen tudják, milyen vagyonjogi szabályok vonatkoznak az élettársi kapcsolatban élőkre. A magyarok mindössze fele van tisztában azzal, hogy az élettársakra nem ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a házastársakra – ez derült ki a Kantar Hoffmann közvéleménykutató a MOKK megbízásából másfél éve készített reprezentatív felméréséből. A megkérdezettek 35 százaléka tudta csak, hogy végintézkedés nélkül nem örökölhetnek egymás után az élettársak, és a megkérdezettek harmada abban a tévhitben élt, hogy az élettársak pont ugyanazokra a családi kedvezményekre és támogatásokra jogosultak, mint a házaspárok.
Szajlai Kitti közjegyzőhelyettes szerint első körben fontos, hogy tisztázzuk, mit jelent egyáltalán az élettársi kapcsolat.
„Élettársi kapcsolatban él két ember akik házasságkötés nélkül közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben élnek együtt. A szabályok szerint nem lehetnek egyenesági rokonok vagy testvérek, illetve ez idő alatt nem állhat fenn mással házassági életközösségük vagy bejegyzett élettársi kapcsolatuk.
Ha ezek a jogszabályi feltételek fennállnak, automatikusan létrejön az élettársi kapcsolat.
Az élettársi kapcsolatot időnként keverik a bejegyzett élettársi kapcsolattal. A bejegyzett élettársi kapcsolat egy olyan párkapcsolati forma az azonos neműek között, amely a házassághoz hasonlóan az anyakönyvvezető előtt jön létre, és teljesen más joghatásai vannak, mint az élettársi kapcsolatnak. A bejegyzett élettársi kapcsolatra vonatkozó szabályok sokkal inkább hasonlítanak a házasságra vonatkozó szabályokra.
Életben társak, de vagyonban nem feltétlenül
Míg a házastársak vagyonközösséget alkotnak, vagyis közösek a bevételeik és még az egyikük által vásárolt tévé vagy hűtőszekrény is fele-fele arányban mindkettőjüké, addig az élettársak együttélésük alatt végig önálló vagyonszerzők maradnak. Azaz, ha az egyikük vásárol egy kanapét a közösen fizetett albérletbe, az csak az övé marad, így szétváláskor jogosan viszi magával. Ha pedig együtt vásárolták, annak, aki magával viszi, ki kell fizetnie a másiknak azt az összeget, amivel a megszerzéséhez hozzájárult.
„Amikor az élettársi kapcsolat véget ér, a vagyon összességéből levonják a két külön vagyont, a maradék részt pedig a szerzés arányában elosztják egymás között. Ha nem tudják eldönteni, ki milyen arányban járult hozzá, akkor egyéb megállapodás híján általában egyenlő arányban osztják majd el” – magyarázza a közjegyzőhelyettes.
A közjegyző formailag és tartalmailag is a jogszabályoknak megfelelő dokumentumot készít. Fotó: Profimedia
A vagyonjogi szerződésel megelőzhető egy vita
Az élettársak szétválás esetén tehát csak annyit követelhetnek egymástól, amennyivel hozzájárultak a másik vagyonának gyarapodásához. Ennek megítélése nem mindig egyszerű és problémamentes, azonban a házaspárokhoz hasonlóan az élettársaknak is lehetőségük van közjegyző vagy ügyvéd előtt élettársi vagyonjogi szerződést kötni, amelyben saját vagyonjogi rendszert alakíthatnak ki. A tapasztalat az, hogy ezzel a lehetőséggel szemben még mindig nagy a bizalmatlanság a felek részéről, pedig fontos lehet, hiszen számos vita megelőzhető lenne vele egy későbbi vagyonmegosztás kapcsán. A felek bármilyen vagyoni kérdésben megegyezhetnek, például kiköthetik, hogy a házastársakhoz hasonlóan csak közös vagyon szerezzenek, tisztázhatják, ki milyen költségeket fizet, de akár abban is megállapodhatnak, hogy egymástól teljesen, mindenféle későbbi elszámolás nélkül szétválasztják vagyonszerzésüket.
Fontos tudni!
- A vagyonjogi szerződést nem lehet egymás között otthon megírni, mert önmagában érvénytelennek minősül.
- Kizárólag közjegyző vagy ügyvéd készíthet ilyen dokumentumot, amelynek tartalmilag és formailag is meg kell felelnie bizonyos jogszabályoknak.
- A közjegyzők a dokumentum elkészítése során abban is segítik az ügyfelet, hogy tisztázzák, milyen jogaik és kötelezettségeik vannak, illetve, hogy milyen lehetőségek közül választhatnak. A jól informált ügyfelek már tudatosan tervezhetik a vagyonukat.
- A közjegyzőnél lehet kérni a házassági vagy élettársi vagyonjogi szerződés nyilvántartásba vételét. Ez azért fontos, mert a szerződés a nyilvántartásba vétel után hatályos lesz harmadik féllel, például egy bankkal szemben is.
Érdemes tisztában lenni az öröklésre vonatkozó szabályokkal. Fotó: Profimedia
Az élettárs nem örököl automatikusan
Szintén lényeges különbség a házastársi viszonnyal szemben, hogy az élettársak automatikusan sosem örökölnek egymás után. Nem számít, hogy született-e közös gyermekük vagy akár évtizedek óta együtt élnek. Sokan csak a hagyatéki tárgyaláson szembesülnek azzal, hogy ha nincs tulajdonrészük a közösen lakott lakásban, az örökösök ki is költöztethetik őket.
„Az élettársak nem örökölnek automatikusan egymás után, ehhez mindenképpen végintézkedésre van szükség, ilyen lehet például a végrendelet vagy az öröklési szerződés. Ehhez is érdemes közjegyző közreműködését igénybe venni, hiszen ő az ügyfelek igényei szerinti jár el, de emellett az okirat mind tartalmilag, mind formailag biztosan meg fog felelni a jogszabályoknak. A közjegyzőnek ráadásul meg kell őriznie ezt a közjegyzői okiratot, és be kell jegyeznie a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába . Ez a hagyatéki ügyintézésben fog fontos szerepet játszani, hiszen biztosak lehetünk benne, hogy a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyző is tudomást szerez róla” – fejti ki a közjegyzőhelyettes, aki hozzáteszi: természetesen arra is van lehetőségünk, hogy az otthon elkészített végrendeletet őrzésbe adjuk a közjegyzőnek, ilyenkor azonban a közjegyző nem vizsgálja annak tartalmát, mindössze bejegyzi a korábban említett nyilvántartásba.
Szponzorált tartalom
