Ismét medve járhat az aszódi határban. Az állatról egy fotót is megosztottak a település Facebook-oldalán. A felvétel készítője éppen a naplementét fotózta le Aszód határában, amikor arra lett figyelmes, hogy egy barnamedvére hasonlító állat lapul a növényzetben.
Azért, hogy ne törjön ki a pánik, az önkormányzat megtette a szükséges óvintézkedéseket – számolt be a Tények. A Városfejlesztési és Üzemeltetési Osztály figyelmeztető táblákat helyezett ki a település északi külterületének főbb útjai mellé, és arra kérik az embereket, hogy ha tehetik, egyedül ne sétáljanak az erdős területeken, főként a reggeli és az esti órákban.
A helyiek azt nyilatkozták, nem szívesen találkoznának az állattal, de szerintük rosszabb, ha elfutnak.
A település polgármestere szerint a megfelelő viselkedésről részletes tájékoztatást is megosztottak a közösségi médiában.
A Borsod vármegyei Cserépfalu környékén pedig vadkamerás felvételek készültek egy másik barnamedvéről. Az állat láthatóan otthonosan érzi magát a kirándulóhelyen, ezért a falu polgármestere arra kérte a környékbelieket, hogy egy ideig kerüljék el a turistautakat, az állattartók pedig fokozottan ügyeljenek a jószágaik biztonságára.
De mi annak az oka, hogy úgy tűnik, egyre többször bukkannak fel hazánkban a medvék? „A medvék, akárcsak a farkasok, nagy területeket tudnak bekóborolni és könnyen átjárnak a zöldhatáron a Felvidék irányából az Északi-középhegység területére. Az, hogy jellemzően Európa-szerte és hazánkban is növekszik a nagyragadozók állománya több okra vezethető vissza. A korábbi hatékony, de kegyetlen gyérítési módszerek (pl. hurok, lábfogóvas, mérgezések) ma már tiltottak és a fajok nemzetközi védettséget is élveznek. A csülkösvad fajok (pl. vaddisznó, szarvas) állományai növekednek és ezt időben eltolva követik a ragadozó fajok állományai is. A vidék sok helyen elnéptelenedett, visszaszorulóban az extenzív állattartás, a spontán beerdősülő területek pedig újabb élőhelyeket biztosítanak a zsákmány- és ragadozó fajoknak egyaránt” – nyilatkozta nekünk korábban Patkó László, a WWF Magyarország Nagyragadozók programjának vezetője.
Kiemelt fotó: illusztráció, iStock