Záros határidő után már nem lehet érvényesíteni a követelést
Szinte mindenki hallott már arról, hogy a tartozások egy idő után elévülnek. Az elévülés annyit jelent, hogy a követelést nem lehet bírósági úton érvényesíteni. Az elévülés szükségességét dr. Molnár Tamás közjegyző szerint a jogbiztonság intézményével indokolhatjuk.
„Az elévülés célja az, hogy adott időn túl, akár húsz-harminc évvel később a feleknek már ne legyen lehetőségük egymással szemben igények érvényesítésére, hiszen egy bizonyos idő elteltével már nem biztos, hogy kellőképpen bizonyítani tudják a tartozás jogszerűségét.”
Mennyi az elévülési idő?
Az elévülés idejét jogszabály határozza meg: az általános elévülési idő a Polgári Törvénykönyv szerint öt év, ám egyes szektorokban, illetve kisebb összegeknél ennél rövidebb is lehet. A telekommunikációs szolgáltatásokból (pl. internet, televízió, mobiltelefon) vagy parkolási díjakból fakadó követeléseknél általában egy év az elévülési idő, az áram- és gázszolgáltatásból eredő, valamint a munkajogi és fuvarozási igények pedig három év alatt évülnek el. Érdemes tudni, hogy az elévülés idejét nemcsak a törvény határozhatja meg, de a felek külön is megállapodhatnak erről a szerződésben.
Az elévülés nem a tartozás megszűnését jelenti
Kevesen tudják, hogy az adósság elévülése mindössze azt jelenti, hogy a követelést már nem lehet bírósági úton érvényesíteni. Ettől függetlenül azonban a tartozás nem szűnt meg, a szolgáltató még megpróbálhatja behajtani. Vagyis küldhet fizetési felszólítást, sőt, fizetési meghagyás kibocsátását is kérheti a közjegyzőtől vagy akár még peres eljárást is indíthat velünk szemben.
Fotó: profimedia
Abban az esetben, ha egy régi tartozásunkkal kapcsolatban kapunk fizetési felszólítást, a lehető legrosszabb megoldás az, ha nem teszünk semmit. Hiába fizettük ki rég az adott számlát vagy bízunk abban, hogy az elévülési idő miatt már hiába keresik rajtunk az összeget, ilyen esetben se tegyük félre a hivatalos levelet. Ugyanis, ha nem foglalkozunk vele, még egy elévült tartozást is behajthatnak rajtunk, ebben az esetben pedig végleg búcsút mondhatunk a pénzünknek.
„Aki úgy érzi, hogy elévült tartozást követelnek rajta, annak feltétlenül jeleznie kell ezt az eljárást végző hatóság vagy szolgáltató felé – figyelmeztet a közjegyző. – Ha fizetési felszólítást kapunk a szolgáltatótól, elegendő, ha válaszunkban leírjuk, hogy a követelés elévült. Ha pedig közjegyzőtől kapunk fizetési meghagyást, de a tartozás már elévült, ellent kell mondanunk, így az ellentmondással megakadályozzuk, hogy a fizetési meghagyás jogerős legyen és ezáltal végrehajtást kérhessenek ellenünk. Ha a követelő fél közvetlenül peres eljárást indít, akkor bizonyítani kell az igazunkat.”
Ha nem mondunk ellent, elismerjük a követelés jogosságát
Sokan nem tudják, hogy egy tartozás elévülését nem vizsgálja meg sem a közjegyző, sem a bíróság, így nem értesíthetnek bennünket arról, hogy elévült követelést próbálnak behajtani rajtunk. Az elévülésre minden esetben nekünk kell hivatkozni. Ha ezt nem tesszük meg, az olyan, mintha elismertük volna a tartozást. Ha egy ilyen elévült követelést kifizetünk vagy nem mondunk ellent a fizetési meghagyásnak az elévülésre hivatkozva, és levonják az összeget a bankszámlánkról vagy letiltják a munkabérünkből, már nincs mód arra, hogy visszaköveteljük az összeget.
Mikortól számítjuk az elévülési időt?
A jelen szabályozás alapján az elévülési idő kezdetét a követelés esedékességének lejáratától számítjuk. Nem mindegy azonban, hogy a szerződést 2014. március 15-e előtt vagy után kötöttük. Ezen a napon lépett hatályba ugyanis az új Polgári Törvénykönyv.
„Ha a szerződést, amely alapján a tartozást követelik, 2014. március 15-ét megelőzően kötöttük, a követelésre a régi Polgári Törvénykönyv szabályai vonatkoznak, vagyis minden egyes fizetési felszólítással újrakezdődik az elévülési idő. Ilyenkor mindig az utolsó fizetési felszólítástól kell számolni az elévülést. Az új szabály szerint azonban a fizetési felszólítás már nem szakítja meg az elévülést, vagyis az elévülés kezdete a követelés lejártának a dátuma lesz, nem számít, hány felszólítást küldtek” – magyarázza dr. Molnár Tamás.
Fotó: profimedia
Búcsút mondhat a pénzének, aki nem cselekszik időben
Nagyon fontos, hogy időben cselekedjünk: ha elévült tartozásról hoz fizetési meghagyást a postás, a kézbesítéstől számított 15 napon belül ellent kell mondanunk. Ha ezt nem tesszük meg vagy át sem vesszük a hivatalos küldeményt, a fizetési meghagyás attól még jogerőssé válik, és néhány héten belül végrehajtást indíthatnak velünk szemben.
Akkor sincs még minden veszve, ha az elévült követelés miatt már bírósági végrehajtás van folyamatban. Ilyenkor a végrehajtónál kell elévülésre hivatkoznunk, és ha a végrehajtást kérő elismeri, hogy elévült a követelés, megszűnik a végrehajtási eljárás. Ha azonban vitatják az elévülést, még mindig indíthatunk peres eljárást a végrehajtás megszüntetésére.
Jó tudni!
Természetes személyként szóban ellentmondani bármelyik közjegyzőnél, de papíralapon (akár postán feladva) csak annál a közjegyzőnél lehet, aki a fizetési meghagyást kibocsátotta. Aki rendelkezik minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel, az az fmh.mokk.hu oldalon elektronikusan is előterjesztheti az ellentmondást. Ha azonban cégként, szervezet nevében vagy egyéni vállalkozóként járunk el, akkor csakis elektronikus úton terjeszthetjük elő az ellentmondást az adott közjegyzőnél.
Szponzorált tartalom
