A klímaváltozás nyomán a jelenleg jellemző, átlagosan 20-25 napról 25-30 napra növekedhet a 21. század végére az egymást követő száraz napok maximális száma július és szeptember között – prognosztizálják a Másfélfok szakértői a pesszimista forgatókönyv alapján.
A pesszimista esetben a 2041-2060-as időszakra nem valószínűsíthető nagyobb változás a jelenlegi értékekhez képest, azonban 2061-2080-ban már 25-30 napos szárazság jöhet a teljes Közép-Magyarország régióban és az északkeleti határszélen.
A 2081-2100-ra valószínűsíthető értékek pedig az ország középső és északi területein már meghaladják a 30 napot, ami azt jelenti, hogy akár egy teljes hónapig nem lesz jelentősebb eső ezeken a területeken július és szeptember között.
Továbbá a Duna-Tisza közén és a Dél-Alföldön is 25 nap feletti egybefüggő száraz időszakok várhatók, 20 nap alatti érték pedig csak néhány, a nyugati határszélen található pontban valószínűsíthető.
A 40 napot meghaladó, egybefüggő száraz időszakok jelenleg ritkán, átlagosan 20 évből maximum 1 évben fordulnak elő hazánk nagy részén, azonban – ha nem csökken az üvegházgáz-kibocsátás – az évszázad végére ez az ország mintegy 80 százalékán 2-5 évre emelkedhet. Vagyis a pesszimista forgatókönyvek szerint egyre súlyosabb lesz idehaza az aszályveszély.
A 21. század végére a közép-magyarországi régióban, az észak-magyarországi régió keleti felén és Jász-Nagykun-Szolnok megyében a 20 évből legalább 5 évben (azaz átlagosan minden 4. évben) lesz extrém hosszú egybefüggő száraz periódus a júliustól szeptemberig terjedő 3 hónapban a klímaszimulációk szerint.
Amennyiben nem kezdünk mielőbbi kibocsátás-csökkentésbe, még nagyobbak lesznek az aszálykárok, és még durvább élelmiszerdrágulás elé nézünk – figyelmeztetnek a szakemberek.
Kiemelt fotó: illusztráció, iStock
