Brutális mennyiségű mikroműanyagot mértek a Tiszában

F.C. | 2024. Szeptember 25.
A szintetikus ruhák mosása termeli a legtöbbet.

Nem csak a Balatonban sok a mikroműanyag, a Tiszán és mellékfolyóin ennél jóval aggasztóbb a helyzet. Mint a 444 írja, Kiss Tímea, a Szegedi Tudományegyetem exdocense és csoportja egyedülálló kutatást végzett a Tiszán és mellékfolyóin 5 éven keresztül, hogy megtudják, mennyi a vízben és az üledékben a mikroműanyag.

A kutató szerint közülük a legproblémásabb a műanyag szál, mert a Tiszán ezek aránya a legmagasabb (90-95 százalék). A szálak a mosás révén bekerülnek a szennyvízbe, és a szennyvíztisztítás sem tudja teljesen kiszűrni, de a tisztítatlan szennyvíz is óriási probléma a Tisza mellékfolyóin.

Bár a mosással kerül a legtöbb mikroműanyag a környezetbe, korántsem ez az egyetlen mód. „A cipők kopása, az autók gumiabroncsainak elhasználódása, az útfestések, az építkezésen használt szigetelő anyagok, a műfüvek és az elhajított műanyag zacskók és palackok mind műanyagot juttatnak a környezetbe. Ezek az UV-sugárzás és a hőmérséklet-változás hatására aprózódnak, így lesz belőlük mikroműanyag. Amikor pedig jön egy nagy eső, ezeket a víz lemossa az aszfaltról. Az esővíz nem a szennyvíztelepekre folyik be, hanem patakokba és folyókba, és vele együtt mosódnak be a vizekbe a műanyagszemcsék” – magyarázta Kiss Tímea.

A több éven át tartó kutatássorozat arra derített fényt, hogy brutális mennyiségben van jelen mikroműanyag a Tisza vizében és üledékében, de a mellékfolyóin még ennél is rosszabb a helyzet. 

2023-ban átlagosan 70 darab/m³ mikroműanyag volt a Tisza vizében, a Sajóban pedig 196 db/m³.

Mint a portál megjegyzi, azért is veszélyesek a környezetünkben lévő mikroműanyagok, mert bekerülnek a tüdőbe, ott felhalmozódhatnak, illetve olyan mérgező anyagok szabadulnak fel belőlük a szervezetünkben, amelyek befolyásolhatják a szaporodást és a hormonháztartást.

Kiemelt fotó: illusztráció, iStock

Exit mobile version