nlc.hu
Aktuális
„Ha maradnak… meg fognak halni”: így érkezik meg Milton, az évszázad vihara Floridába

„Ha maradnak… meg fognak halni”: szerda este érte el Floridát Milton, az évszázad vihara

A térség még ki se heverte a Helene hurrikán 12 nappal ezelőtti pusztítását, máris itt az újabb fenyegetés: a Yucatán-félsziget mellett született trópusi vihar, Milton, ami kevesebb, mint 24 óra alatt erősödött 5-ös, vagyis katasztrofális erejű hurrikánná.

„Ez az a trópusi vihar, ami hurrikánként érkezhet meg az amerikai partokhoz, és egyedülálló módon hurrikánként is távozhat az Atlanti-óceán irányába” – mondta el kedden az Egyesült Államok elnöke, Joe Biden, aki a magas rangú tanácsadóival való egyeztetés után „az évszázad legsúlyosabb viharának” nevezte a Floridához közeledő Milton hurrikánt, és azt tanácsolta a vihar vonulási útvonalában lakó helyieknek, hogy hagyják el otthonaikat, mert ez immár „élet-halál kérdés”.

A trópusi vihar, ami a Saffir-Simpson hurrikánskála szerint – némi átmeneti gyengülést követően – ismét 5-ös kategóriájú, a hétvégén született a Mexikói-öböl térségében, közel a Yucatán-félszigethez. Vasárnap vált 1-es kategóriájú hurrikánná, majd a zuhanó légnyomásnak és a rekordmeleg tengervíznek köszönhetően kevesebb mint 24 óra alatt olyan, katasztrofális erejű hurrikánná, melyben nem ritkák a 320 kilométert meghaladó széllökések sem. Az előrejelzések szerint Milton – helyi idő szerint – szerda késő délután, kora este éri el a floridai félsziget partjait, ahol a szakemberek szerint direkt csapást mér majd a 3 millió lakosú Tampára illetve a közeli St. Petersburgra is.

Egy férfi átkel a vihar által sújtott területen

Egy férfi átkel a vihar által sújtott területen Gulfport, Florida partjainál, miközben a Helene hurrikán áthaladt a Mexikói-öbölön nyugatra 2024. szeptember 26-án (Fotó: Thomas Simonetti for The Washington Post via Getty Images)

Saffir-Simpson hurrikánskála

A trópusi viharok osztályozására kitalált rendszer, amit elsősorban az Atlanti-óceán térségében, valamint a dátumválasztótól keletre használnak.

1-es kategóriájú hurrikán: az állandó szél jellemzően nem erősebb, mint 119-153 km/h, ami nem okoz pusztítást az épületekben és jellemzően csak a rögzítetlen lakókocsikat, bozótokat, fákat rongálja meg.

2-es kategóriájú hurrikán: az állandó szél itt már jellemzően 154-177 km/h közötti, ami néhány tetőfedő elemet, ajtót és ablakot képes tönkretenni, emellett jelentősen károsítja a növényi környezetet is.

3-as kategóriájú hurrikán: az állandó szél 178-209 km/órás, amiben megsérülhetnek a gyengébb szerkezetű épületek és megsemmisülnek a lakókocsik. Az vihart kísérő vihardagály lerombolhat kisebb épületeket, a belterületek pedig víz alá kerülnek

4-es kategóriájú hurrikán: az állandó szél 209-251 km/órás, amiben megsemmisül a kisebb épületek, házak tetőszerkezete. A hurrikán nyomában – különösen a partmenti területeken – komoly pusztítás marad, víz alá kerülhet a belterületek jelentős része.

5-ös kategóriájú hurrikán: állandó szél 252 km/h felett, amiben megsemmisül szinte az összes lakóház és ipari épület tetőszerkezete. Az erős szél egész házakat pusztít el, a vihardagály pedig az alacsony területeket teljes egészében elárasztja, komoly pusztítást okozva ezzel. Egy ilyen erős trópusi vihar esetén számítani kell a lakosság evakuálására.

Florida még ki sem heverte Helene-t

Az eredetileg 4-es erejű, Helene hurrikán szeptember legvégén ért partot Florida Big Bend régiójában; és innen haladt tovább északra – egészen az Appalache-hegységig, ahol aztán végleg feloszlott. Ám amíg ez be nem következett, a Helene hurrikán közel 200 áldozatot szedett, amivel az Egyesült Államok utóbbi 50 évének második legtöbb halálos áldozatot szedő hurrikánjává vált. Csak a Katrina volt pusztítóbb – 2005-ben.

Milton hurrikán

Deszkákat szerelnek egy üzlet ablakaira a Milton hurrikán érkezése előtt, 2024. október 9-én a floridai Fort Myersben (Fotó: Joe Raedle/Getty Images)

Az érintett hat állam, a megyék és a települések jóformán még fel se ocsúdtak a pusztításból, aminek csak egy részét okozták a helyenként akár 200 kilométeres óránkénti sebességet is meghaladó széllökések, vagy a kiterjedt esőzés; az Appalache-hegység környékén a hurrikánt kísérő áradások taroltak le mindent, ami csak az útjukba került. 12 nappal a Helene pusztítása után sok helyütt még most sincs áram és ivóvíz, települések maradtak megközelíthetetlenek, miközben a heves széllökések által elpusztított tetőszerkezetek, épületek és berendezések romjai is az utcákon hevernek.

A szakemberek – és nem csak ők – joggal tartanak attól, hogy a most érkező Milton, ami a legoptimistább becslések szerint is 200 kilométer/órás állandó széllel, legalább 40 centi esővel és 2,5-3,5 méteres vihardagállyal érkezik, csak tovább ront majd ezen az amúgy sem rózsás helyzeten. Nem csoda, hogy néhány – a Helene által is érintett városban – most rohamtempóban kezdték meg a romeltakarítást, hogy ezzel akadályozzák meg többek között azt, hogy az utcán szanaszét heverő lomok életveszélyes lövedékekké változzanak a gigantikus szélben.

Motorcsónakok a partra sodorva
Megnézem
Összes kép (7)

Miért van a Tampa-öböl extrán kiszolgáltatva a hurrikánnak?

Ahogy arra élő tudósításában az AP is kitért, a floridai Tampa és környéke (ahol a Milton várhatóan földet ér) most különösen kiszolgáltatott a Milton hurrikán tombolásának. A legutolsó alkalom, mikor az öbölnek és környékének egy ehhez hasonló időjárási képződménnyel kellett farkasszemet néznie, több mint 100 éve történt: 1921-ben, amikor a várost és környékét még mindössze pár százezren lakták. Azóta Tampa, ahova még az elmúlt két évben is több mint 50 ezren költöztek, 3 milliós metropolisszá nőtte ki magát; ezzel pedig az Egyesült Államok egyik leggyorsabban fejlődő és növekvő városa lett.

Csakhogy a klímaváltozás és annak egyre súlyosabb következményei hatására most egy évszázadnyi szerencse pártolhat el Tampa mellől. A Nemzeti Hurrikán Központ (NHC) arra figyelmezteti a várost – aminek lakóit egyébként nem csak Joe Biden, de az állam kormányzója, Ron DeSantis sőt, maga a polgármester, Jane Castor is igyekszik rávenni az otthonaik elhagyására –, hogy a tengerpartokhoz legközelebb a vízszint helyenként 2,5-3 méterrel is megemelkedhet. „Múlt héten a Helene hurrikán Tampától több mint 240 kilométerre ért partot, és még így is szedett áldozatokat azzal, hogy 1,5-2,5 méterrel megnövelte a tenger szintjét”idézi az AP Philip Kotzbach hurrikánkutatót, aki állítja, ha a Helene kicsit délebbre ért volna partot, akkor Tampában is komoly pusztítást okozhatott volna.

Üres polcok egy szupermarketben

Nincs már palackozott víz egy üzletben St. Petersburgban, Floridában. Szerda este érheti el a várost a Milton hurrikán (Fotó: Spencer Platt/Getty Images)

Kerry Emanuel, az MIT meteorológiai professzora pedig már arra figyelmeztet, hogy a Milton hurrikán tombolása lehet az a bizonyos „legrosszabb forgatókönyv”, az úgynevezett „fekete hattyú-jelenség”, amitől a szakemberek hosszú évek óta rettegnek. Emanuel, aki 40 éve tanulmányozza a hurrikánokat, attól tart, hogy nem csak a város topográfiai adottságai, de a nagy számú, felkészületlen és tapasztalatlan lakosság is súlyosbíthatja az amúgy is katasztrofális erősségű hurrikán pusztítását.

Mi köze az évszázad viharjának a globális felmelegedéshez?

Elnézésüket kérem, de ez egészen rettenetes

– fakadt ki élő adásban, már-már könnyek között az NBC6 South Florida sokat látott, veterán meteorológusa, aki a hétfő délutáni adásban azt magyarázta a nézőknek, hogyan erősödött a Milton hurrikán a hétvége során. „Mindössze 10 óra alatt 50 millibárt zuhant a légnyomás” – mondta John Morales elfúló hangon, majd néhány másodperces kényszerszünet után, még mindig meg-megremegő hangon arról beszélt, a villámtempóban kialakuló hurrikánért elsősorban a klímaváltozást teszi felelőssé.

„A Milton hurrikán az ereje nagy részét a Mexikói-öbölben szedte össze, ahol – mint azt bizonyára önök is tudják – jelenleg épp rekordmeleg az óceán vize. És, hogy mi okozta mindezt? Kimondom kerek-perec, bár pontosan tudom, hogy erre nincs is szükség: a globális felmelegedés. Ami éppen az ilyen hatásai miatt egyre nagyobb fenyegetést jelent a Yucatán-félszigetnek és a térségének.” A meteorológus elérzékenyülve beszélt arról is, hogy az 5-ös erősségű hurrikán először Merido és Progreso kiszolgáltatott városait érintette, ahol amúgy is komoly problémákat okoz a szegénység és a nélkülözés.

Mint, ahogy arra John Morales is utalt, ahhoz, hogy hurrikán – vagy tájfun, vagy más néven trópusi ciklon – jöjjön létre, a tenger vizének el kell érnie a 26 fokot. Igazán erős hurrikán akkor keletkezik, ha az óceán hőmérséklete legalább 13,5 méteres mélységig meghaladja a 26 fokot. Ekkor intenzív párolgás indul, zivatarfelhők keletkeznek, melyek folyamatosan szívják magukba a párát, végül hatalmas szupercellarendszerré fejlődnek, majd a közben keletkező turbulenciák hatására forogni kezdenek, és a csökkenő légnyomás miatt egyre csak gyorsulnak.

„Vársz egy beton épületben, aztán egyszer csak elmegy”

A Telexnek nyilatkozott két magyar, akik a Tampai-öböl környékén tervezik átvészelni a hurrikánt, amiről Gábor – aki 2010 óta él a térségben – azt mondja, még a legöregebb floridaiak se láttak ilyet. „A hármast kontrolláljuk, bár nagy veszteség lesz” – mondta a lapnak, majd megosztotta a túlélési technikáját is:

Nem hiszem, hogy tudunk ezzel küzdeni, vársz egy beton épületben, aztán majd elmegy.

Hozzátette, azoknak, akik olyan területen élnek, ahol kötelezővé tették az evakuálást, muszáj elhagyni az otthonukat – és ezt a hatóságok ellenőrzik is. Gábor szerint sokan mennek óvóhelyre (főleg iskolákba, mivel ezek erős épületek), de olyanok is vannak jócskán, akik a hurrikán elől a hegyekbe menekülnek. Ő azonban a barátnőjével és a kislányával abban a szállodában tervez maradni, ahol dolgozik is. „Ma már az volt a terv, hogy itt alszunk” – árulta el, majd hozzátette, egyelőre nem tudják pontosan, mikor fog partot érni a vihar.

„Ha ez idecsap, akkor leáll minden” – összegezte a következő napokat, amire rímel Jane Castor lakossághoz intézett kérése is; a tampai polgármester minden érintettől azt kérte, hogy egy hétre elegendő vizet és élelmet vegyen magához és tájékozódjon az evakuációs lehetőségekről.

A polgármester a CNN-nek egyébként szokatlan őszinteséggel beszélt arról, mi vár azokra, akik a kötelezően kiürítendő A és B zónákban maradnak:

Mindenféle drámázástól mentesen kimondhatom: aki úgy dönt, hogy mindezek ellenére az otthonában marad, meg fog halni.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top