„Évek óta nem volt ilyen, de nem igaz, hogy soha: emlékszem olyanra, hogy kiálltak a szemközti sziklák, amelyek most nem látszanak.” A szolnoki Tisza-parton állunk egy apával és a fiával, mellettünk hosszú fémrámpa, amelyen a csónakokat engedik a vízbe. Vagyis engednék, de a rámpa alja is kilóg, méteres rés tátong a vízfelszín és a fémrudak vége közt, azaz itt csónakkal vízre szállni esélytelen. És ha össze is jönne, azonnal megfeneklene, a folyómederben ugyanis már csak legalul van víz. Fölöttünk kövek, iszap és a partmenti fák kilógó gyökerei, amelyek normális esetben víz alatt lennének, kicsit odébb stégek hevernek szomorúan a száraz köveken.
Fotó: Neményi Márton
A beszélgetés eddig tart, a távolban felbukkan egy szivárvány, ez pedig, lássuk be, sokkal érdekesebb látvány, mint a víz hiánya.
Önmagában nem szenzáció, hogy ránézésre ijesztően elapadt a Tisza, megtörténik ez pár évente. Tavaly nyár végén is hatalmas apály volt; akadtak részei a folyónak, ahol át lehetett sétálni. Az viszont kifejezetten ijesztő, hogy március közepén történik mindez: az olvadással és a tavaszi esőzéssel éppen, hogy áradnia kellene a Tiszának, most pedig a folyómeder fenekének kövei közt sétálunk.
Mekkora a baj?
A városban 2000-ben volt a legnagyobb árvíz, ekkor 1041 centinél tetőzött a Tisza. 25 évvel később, éppen a negatív rekord óráiban, március 13. délutánján járunk ott, ekkor mínusz – azaz a tengerszintt alatti – 257 centis vízállást mértek.
Azaz az árvízi rekord idején 13 méterrel állt magasabban a víz, mint most. A látvány hasonló a tavaly nyárihoz, amikor rettenetes aszály pusztított, a víz alól pedig régi hajóroncsok és egy középkori híd maradványai kandikáltak ki.
De miért tűnt el a víz a Tiszából?
Némileg megnyugtató, hogy a mostani apályt részben az emberek okozták, méghozzá direkt – és most nem a kílmaválságra gondolunk, amiért az emberiség a felelős, hanem a folyó vizét szabályozó mérnökökre, akik szó szerint megnyitották a csapot, hogy lefolyjon a víz. A Tisza-tavat ugyanis – amely a nevével ellentétben nem tó, hanem víztározó, és valójában a folyó része – rendszeresen le kell ereszteni és fel kell tölteni. Tavaly késő ősszel meg is történt az előbbi, most pedig a Kiskörei vízlépcsőnél ráeresztették a folyót a tározóra, amely nyáron egyébként a lehető legszebb üdülőhely.
Részben (de csak kisebb részben) ezért tűnt el a víz most a Tiszából, nagyobbrészt a szárazság miatt; a szakemberek mindenesetre ügyeltek rá, hogy így se kerüljön veszélybe Szolnok és térsége ivóvíz-ellátása. Laczi Zoltán, a – nagy levegő! – Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság sajtóreferense a Szoljon.hu portálnak elmondta: a térségbe jön az eső, ez egy kicsit visszatölti majd a folyó medrét.
A most látható apály azonban így is inkább a klímaváltozás műve. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője a Blikknek nyilatkozott: szerinte megesik, hogy nyáron áradnak és kora tavasszal elapadnak a folyók, de nem jellemző. Idén például olyan szinten elmaradt a téli csapadék, hogy a Tiszának esélye sem volt feltöltődni. Ez hagyományosan november és április között történik, most ennek az ellenkezőjét láthatjuk. A mostani esőzés sem oldja meg a helyzetet:
akkora a szárazság, hogy a csapadék nagy részét felissza a talaj, még mielőtt táplálhatná a folyót.
Pánikra mindenesetre semmi ok, megesik az ilyen; az mindenesetre biztos, hogy a Tisza (most még) nem szárad ki.