Ferenc pápa halála óta minden lehetséges felületen (azaz korántsem csak a katolikus nyilvánosságban) vad tempóban zajlik az esélylatolgatás arról, hogy melyik bíborost választják majd egyházfővé a május 7-én kezdődő konklávén.
Ferenc, a katolikus egyház 266. pápája (fotó: Franco Origlia/Getty Images)
Azt valószínűleg mindenki tudja – még az is, akit különösebben nem érdekel az ilyesmi -, hogy a mindenkori pápát a Bíborosi Kollégium szavazza be hivatalába, és a lehetséges jelöltek ugyancsak ebből a testületből kerülnek ki: vagyis az nagyjából száz százalékos bizonyosággal kijelenthető, hogy a következő szentatya ebben a pillanatban éppen bíborosként szolgálja az egyházat (egyébként 252 katolikus bíboros van, akik mind pápává választhatóak, a nyolcvan év alattiak – vagyis a szavazásra jogosultak – száma pedig 135).
Logikusnak tűnhet tehát, hogy aki pápává óhajt emelkedni, annak előbb mindenképpen bíborossá kell válnia. Csakhogy ez nem teljesen igaz.
Ehhez – mármint a pápasághoz – ugyanis csupán néhány, meglehetősen hétköznapi feltételnek kell megfelelni: az illető
- legyen megkeresztelve
- legyen katolikus
- legyen férfi (hát igen, talán ez az egyetlen olyan kritérium, ami az emberiség kb. fele számára gyakorlatilag teljesíthetetlen)
- és legyen értelmi képességei teljes birtokában
Azaz a lehetséges pápajelöltek száma nem 252 (hisz a 80 év fölötti bíborosokra is lehet szavazni, csak ők nem szavazhatnak), hanem – most csak tippelünk, de talán nem járunk nagyon messze a valóságtól – úgy félmilliárd.
Legalábbis elméletileg, vagyis a kánonjog szerint, de ettől még nyilván elhanyagolható az esélye annak, hogy a Bíborosi Kollégium nem egy köztiszteletben álló bíborost, hanem mondjuk egy random ugandai taxisofőrt fog az egyház fejévé választani, noha simán megtehetné; bár az igaz, hogy már több száz éve nem választottak meg olyan személyt, aki nem viselt bíborosi rangot, a történelmi precedensek lehetővé teszik, hogy a klérus egyéb tagjait vagy akár laikusokat is pápává válasszák .
VI. Orbán pápa (1378-1389) például érsek volt, és ennélfogva nem is tagja a Bíborosi Kollégiumnak, X. Leó, a Medici-pápa (1513-1521) pedig – bár családi kapcsolatainak köszönhetően már 16 évesen bíborosi rangra emelkedett -, csupán diakónus volt, így megválasztása után villámgyorsan pappá, majd püspökké szentelték fel.
Bíborosok Ferenc pápa temetésen (Photo by Dan Kitwood/Getty Images)
A Eternal Word Television Network katolikus oldal szerint a törvény egészen pontosan úgy rendelkezik, hogy az a pápává választott személy, aki már püspök (ami nem feltétlenül jelenti azt, hogy bíboros is), és elfogadja a törvényes pápaválasztás eredményét (ez lényeges, hisz aki nem fogadja el, abból akarata ellenére nem fognak egyházfőt csinálni), azonnal pápává válik.
Aki még nem püspök, az ugyancsak elfogadhatja a választást, de azonnal püspökké kell szentelni. Sőt: elvileg házas emberből is lehet pápa, azzal a kitétellel, hogy az illetőnek megválasztása után el kell válnia, és örökös önmegtartóztatásban kell élnie továbbiakban.
Összefoglalva: bár nem túl valószínű, azért nem is teljesen kizárt, hogy a következő pápa mondjuk éppen a kedves olvasó szomszédjai, rokonai vagy közel barátai közül kerül majd ki. Ahogy az is benne van a pakliban, hogy maga a kedves olvasó kerül Szent Péter trónusára!
