Donald Trump a Truth Social közösségi oldalon közzétett bejegyzésében arra utasította az ország illetékes hivatalait, hogy építsék újjá és nyissák meg az 1963-ban bezárt börtönt a San Franciscó-i Alcatraz-szigeten – írja az MTI. Az amerikai elnök szerint az Egyesült Államokat „túl sokáig sanyargatták a gonosz, erőszakos és visszaeső bűnözők, a társadalom söpredéke, akik soha nem fognak mást tenni, mint nyomorúságot és szenvedést okozni”.
Trump szerint az Alcatraz-szigeten lévő börtön a törvény, a rend és az igazságosság szimbólumaként fog szolgálni, ahol az USA legkegyetlenebb és legerőszakosabb bűnözőit tartanák fogva. „Amikor komolyabb nemzet voltunk, a múltban nem haboztunk bezárni a legveszélyesebb bűnözőket, és távol tartani őket bárkitől, akinek árthattak. Így kell lennie” – indokolta az újranyitást.
Közölte, hogy nem tűrik tovább a sorozatos bűnelkövetőket, akik „mocskot, vérontást és káoszt terjesztenek az utcákon”, ezért utasította a szövetségi büntetésvégrehajtást, az igazságügyi minisztériumot , a Szövetségi Nyomozó Irodát és a belbiztonsági minisztériumot, hogy építsék újjá és jelentősen bővítsék ki, majd nyissák meg az Alcatrazt. „Nem leszünk többé bűnözők, gengszterek és bírák túszai, akik félnek elvégezni a munkájukat, és nem engedik, hogy eltávolítsuk az országba illegálisan érkezett bűnözőket” – jelentette ki az amerikai elnök, aki nemrég a Kennedy-gyilkosságról szóló aktákat tette nyilvánossá.
A „Szikla”, vagyis a börtönök börtöne
Mint ismert, az Alcatraz-börtönben tartották fogva a világ legveszélyesebb bűnözőit. A szigeten elhelyezkedő erődből összesen 36-an próbáltak megszökni, azonban ebből csak egy szökési kísérlet volt sikeres.
10 fotó
Az amerikai hadsereg több mint 80 évig használta a szigetet, majd 1934-ben a szigetet átadták az Igazságügyi Minisztérium Szövetségi Börtönhivatal számára. Az erődből szövetségi büntetés-végrehajtási intézet vált, azonban a 32 legproblémásabb katonai fogoly továbbra is a szigeten raboskodott. Az átadás részben a világválságnak köszönhető nagy bűnözési hullámnak is betudható. Szükség volt egy olyan börtönre, ahol a világ legveszélyesebb bűnözőit tartják fogva, ezért a kormány úgy döntött, hogy itt helyezik el a szövetségi börtönök legproblémásabb és javíthatatlan fogvatartottjait. A kormány ezzel a lépéssel azt az üzenetet szerette volna sugallni a közvélemény számára, hogy valóban fellépnek az egyre inkább terjedő bűnözési hullám ellen. Ennek tudatában nem csoda, hogy a legfontosabb elvárások közé tartozott, hogy a börtön olyan biztonsági rendszerrel rendelkezzen, amely kapcsán még a szökés gondolata sem merül fel a rabokban. A börtön vezetői pedig tettek is arról, hogy senkinek ne jusson eszébe szökési terveket gyártani.
A börtön leghíresebb foglya Robert Stroud volt, akit csak az „alcatrazi madáremberként” emlegettek (még annak ellenére is, hogy soha nem volt madara). Stroud-ot 1909-ben emberölésért ítélték el. Összesen 54 évet töltött a rácsok mögött, ebből 14-et az Alcatrazban. Az 54 évből 30-at azzal töltött, hogy madarakat tanulmányozott.
A börtön fenntartási költségének, illetve állapotának drasztikus romlása miatt döntött úgy Robert F. Kennedy, hogy bezáratja a fegyházat. 1963. márciusában az utolsó rab is elhagyta a szigetet és a világ egyik leghírhedtebb börtöne bezárta a kapuit.
Kiemelt fotó: Tayfun Coskun/Anadolu Agency via Getty Images
