A szerdán elfogadott, július elejétől hatályba lépő „helyi önazonosság védelméről” szóló törvény lehetővé teszi az önkormányzatok számára, hogy korlátozzák a beköltözők számát települési, illetve településrészi szinten. A fura fideszes törvény átrendezheti az ingatlanpiacot is: ha két szomszédos település közül az egyik beköltözési korlátozást vezet be, akkor nyilván a másikban fog megnőni a kereslet – felhajtva az árakat. Emellett a bankok is beárazhatják a kockázatokat a hitelminősítésnél – írja a Pénzcentrum.
Az önkormányzat több eszközt is kap a lakosság szabályozására:
- Elővásárlási jog: az ingatlan eladásakor elsőként az önkormányzat, majd – ha ő nem él vele – a környező ingatlan tulajdonosa vagy helyi lakos vásárolhatja meg az ingatlant.
- Lakcímbejelentés korlátozása: a lakcímbejelentési jog feltételekhez kötése (például közérdekű vállaláshoz vagy pénzbeli letéthez kötése).
- Betelepülési adó: helyi adó kivetése az új ingatlanvásárlókra.
Az elővásárlási jog azt jelenti,
hogy az ingatlant először az önkormányzatnak kell felajánlani ugyanazon feltételekkel, mint amilyenekkel meghirdetnénk eladásra. A 30 napos joggyakorlási idő alatt az önkormányzat dönthet, hogy megvásárolja-e az ingatlant. Ha nem él a jogával, a következő jogosultak (telekhatáros, helyi lakos) következnek és csak ezután a külső vevők. A korlátozás szűkíti a potenciális vásárlók körét, lenyomva az ingatlanárakat, nehezebbé téve az eladást. A korlátozást bevezető helyeken stagnálás vagy csökkenés, a szabadon elérhető településeken drágulás és élénkülés jöhet – különösen az agglomerációs övezetekben, ahol a távolabbról érkezők nem fognak egy-egy településhez ragaszkodni. A szabályozás az
ingatlanvagyon értékére, a beruházási kedvre sőt a hitelezésre is kihathat:
bizonytalanság vagy adminisztratív akadályok esetén kisebb lehet a befektetési hajlandóság, a nyitottabb települések profitálhatnak az elterelődő keresletből. A bankok szigorúbbak lesznek a lakáshitelek elbírálásakor az olyan településeken fekvő ingatlanoknál, ahol már érvényes a korlátozás.
De ott is jóval óvatosabban adhatnak kölcsönt, ahol a jövőben esély van ilyen szabályozásra. A szigorítások különösen a fiatalokat és az alacsonyabb jövedelműeket szoríthatják ki a hitelpiacról.
A banki hitelbírálat a potenciális jövőbeli kockázatokat
is igyekszik beárazni. Ha egy településen feszült a helyiek és az újonnan érkezők viszonya, vagy már korábban is felmerült a korlátozás lehetősége, ott a pénzintézetek ezt is figyelembe vehetik a hitelminősítés során. Egy ingatlan értékesítésénél vagy hiteligénylésnél „hála” a törvénynek, a lokáció, az állapot és az energiahatékonyság mellett a szabályozási környezet jövőbeni alakulásának kockázata is mérleglendő szemponttá válik.
A fideszes törvény kivételezetteket is felsorol,
ezek akkor is simán vehetnek ingatlant, ha a helyi önkormányzat rendeletben korlátozza a beköltözést. Ilyen „szerencsések” az egyházi alkalmazottak (!), akiknek a családja az adott településről származik, esetleg ott tanultak. Azok is mentesülnek, akik valamilyen lakáscélú állami támogatással (CSOK Plusz, falusi CSOK) költöznének a korlátozással érintett területre. A szabad felhasználású konstrukciókat sokan önerőként használják fel a lakáshitel igénylésekor, de így őket kizárhatják az ingatlanvásárlásból az önkormányzatok – már ha más, kifejezetten lakáscélú támogatást nem igényelnek.
Kép forrása: Pixabay
