Az elöntött parajdi sóbányából a Korond-patakba, majd onnan a Kis-Küküllőbe folyó koncentrált sós víz hatására a folyó halállománya teljesen kipusztult, és mára már az is egyértelművé vált, hogy más vízi élőlények sem élik túl a katasztrófát.
A Maros megyei katasztrófavédelmi bizottság közlése szerint a Kis-Küküllő mentén élő hódok is pusztulni kezdtek a sós víz miatt – számolt be a foter.ro. A jelenségről naponta érkeznek bejelentések.
A környezetvédelmi hivatal és a megyei horgászegyesület helyszíni ellenőrzései is megerősítették, hogy a Kis-Küküllő Bözödi-tó fölötti szakaszán teljesen kipusztult a halállomány; több védett faj is érintett, köztük az ingola, a szivárványos ökle, a petényi márna és a balkáni csík. A vízfelszínen ugyan nem úsznak haltetemek, de a mederfenék tele van elpusztult halakkal. Amennyiben elhúzódik a sószennyezés elhúzódik, akkor a vízparti növények is kipusztulnak.
A vízzel elárasztott parajdi sóbánya:
9 fotó
A katasztrófavédelem szerint a Kis-Küküllő természetes regenerálódását csak a beleömlő folyóvizek segíthetik, de ezekből kevés van és a vízhozamuk is alacsony, főleg a száraz nyári időszakban.
A román kormány a magyar hatóságokat is figyelmeztette arra, hogy a parajdi sóbánya elöntése utáni sószennyezést az erdélyi folyók a magyar határ felé viszik. A szennyezés leginkább a makrogerinctelen élőlényeket érinti kedvezőtlenül. A hirtelen megemelkedett sótartalom emellett a legtöbb vízi szervezet számára komoly élettani stressz, gátolja az alapvető életfunkciókat, gyakran a szervezetek tömeges pusztulásához vezethet. „A folyamat következtében a vízi életközösségek jelentősen átalakulnak: csak a magas sótűrő képességgel rendelkező fajok képesek fennmaradni. Ez a biológiai sokféleség csökkenéséhez, valamint az ökoszisztéma-szolgáltatások romlásához vezet, és megzavarja a természetes folyamatokat. Ezek a változások tartósak lehetnek, a természetes regeneráció akár évtizedekig is eltarthat” – magyarázta a Transtelexnek Fülöp Tihamér biológus, emlősszakértő, aki a helyzetet a 2000-es tiszai ciánszennyezéshez hasonlította.
Mint ismert, a román állami tulajdonban lévő parajdi sóbányába májusban tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részét, a légúti betegségek kezelésére és látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is. A parajdi sóbánya amúgy Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek keresnek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ.
Kiemelt fotó: illusztráció, Getty Images
