nlc.hu
Aktuális

Meghalt a legendás rendező-operatőr, Grunwalsky Ferenc

Gyászol a filmes szakma.
Grunwalsky Ferenc, forrás: YouTube // Klubrádió / Dobszerda - videó

Nyolcvankét éves korában, rövid, súlyos betegségben elhunyt Grunwalsky Ferenc Kossuth- és Balázs Béla díjas rendező-operatőr, a magyar mozgókép mestere – közölte a Magyar Filmművészek Szövetsége az MTI-vel. A magyar filmművészet meghatározó alakja volt, alkotótársaival, Jancsó Miklóssal, Szomjas Györggyel együtt dolgozva maradandó nyomot hagytak a magyar mozgóképkultúrában.

Grunwalsky Ferenc 1968-ban szerzett diplomát a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. A Mafilm rendező-operatőre lett, és évekig Jancsó Miklós munkatársaként dolgozott. Ő fényképezte egyebek között a Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten (1999), az Utolsó vacsora az Arabs Szürkénél (2000), a Kelj fel komám, ne aludjál (2002) és A mohácsi vész (2004) című Jancsó-alkotásokat is.

Számos rövidfilm után 1975-ben a Vörös rekviem volt az első nagy játékfilmje. Ezt olyan alkotások követték, mint az Eszmélés (1985), a Kicsi, de nagyon erős (1989), a Goldberg-variációk (1992) vagy a Visszatérés (1999). Ladányi Andrea táncművésszel két filmet is forgatott, az Éjféli maratont 2001-ben, majd 2002-ben a Táncalakot.

Szomjas György rendező állandó operatőre volt, 1981-től számos filmet készítettek, többek közt a Könnyű testi sértés (1983), a Falfúró (1985), a Könnyű vér (1989), a Roncsfilm (1992), a Gengszterfilm (1999) és A Nap utcai fiúk (2007), valamint a Keleti szél: A film című dokumentumfilm (2010) született együttműködésükből.

Nevéhez több sikeres rövidfilm és tévéjáték rendezése, valamint számos film forgatókönyve is fűződik. Ő volt az Örökbefogadás című film egyik forgatókönyvírója, amelyért Mészáros Márta a Berlini Filmfesztivál történetében első magyarként és első nőként nyerte el 1975-ben a fődíjat, az Arany Medvét. 

2003 és 2009 között a Magyar Mozgókép Közalapítvány kuratóriumának elnöke volt. Tanított a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, és részt vett a Magyar Filmszemlék megszervezésében.

Művészi munkásságát 1989-ben Balázs Béla-díjjal, 1997-ben érdemes művész címmel, 2004-ben pedig Kossuth-díjjal ismerték el. 2022-ben megkapta a Zsigmond Vilmos Filmfesztivál életműdíját, 2023-ban pedig a filmkritikusok életműdíját. 

Kiemelt fotó forrása: YouTube // Klubrádió / Dobszerda – videó

ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top