Rekordbefektetések az egészségügy digitalizációjába
Kóka János, a Doktor24 elnöke az AI Summiton kiemelte: az elmúlt tíz évben az egészségügy vált a technológiai innovációk és a digitalizáció egyik legnagyobb befektetési célpontjává. Csak az évtized első két évében már több mint 100 milliárd dollár áramlott a szektorba, és 2030-ra a globális befektetések összege elérheti az 500 milliárdot is.
Az AI nem váltja ki, hanem segíti az orvosokat
Kádár Magdolna, a Belügyminisztérium főosztályvezetője hangsúlyozta: nem arról van szó, hogy a mesterséges intelligencia átveszi az orvosok helyét, hanem arról, hogy aki nem használja, az lemarad. „Az orvosi mesterséges intelligenciának jó minőségű, strukturált adatokra van szüksége – ebben pedig Magyarország kifejezetten jól áll” – tette hozzá.
Új döntéstámogató rendszer az EESZT-ben
2026. január 1-jétől az EESZT-ben olyan döntéstámogató funkciók jelennek meg, amelyek az orvosokat és gyógyszerészeket segítik a diagnózisok felállításában és a gyógyszerfelírásban. Ez nemcsak a betegbiztonságot erősítheti, hanem gyorsabbá és hatékonyabbá teheti az ellátást.
Pilot projekt a Semmelweis Egyetemen
Már zajlik a mesterséges intelligencia tesztelése a Semmelweis Egyetem sürgősségi osztályán. A XUND fejlesztésében a betegek digitális kérdőívet töltenek ki, amelyet az algoritmus azonnal értékel. Az előzetes adatok alapján személyre szabott diagnózisokat és kezelési javaslatokat ad, miközben csökkenti az orvosok és ápolók terheit. A kutatás először 300 beteg bevonásával indult, a következő szakaszban viszont akár 6000 páciens is részt vehet.
Rövidebb várakozás, kevesebb teher
Az AI-alapú rendszerek célja, hogy csökkentsék a felesleges vizsgálatokat, lerövidítsék a várakozási időt, és hatékonyabban irányítsák a betegeket a megfelelő ellátásba. Ha a pilot sikeres lesz, néhány éven belül alapjaiban változhat meg, hogyan működik Magyarországon az egészségügyi rendszer.
