Friss, kínai felfedezés
A Nature Geoscience folyóiratban szeptember végén megjelent tanulmány az első, a Hold távoli oldaláról származó talajminták vizsgálatán alapul. Ezeket a kínai Csang’e–6 űrszonda gyűjtötte be tavaly, és vitte vissza a Földre.
A londoni University College és a Pekingi Egyetem kutatói 2,8 milliárd éves kőzeteket elemeztek, és az ásványok kémiai összetételéből meg tudták becsülni, milyen hőmérsékleten alakultak ki. Az eredmény meglepő: a Hold távoli oldalának kőzetei körülbelül 1100 °C-on szilárdultak meg, vagyis nagyjából száz fokkal hidegebben, mint a Földről látható oldalról származó korábbi minták.
Kevesebb hőtermelő anyag, nyugodtabb múlt
A kutatók szerint a Hold túlsó oldalán kevesebb radioaktív elem – például urán, tórium és kálium – található, amelyek a belső hő fenntartásáért felelősek. Ezek az elemek egy „KREEP” nevű geokémiai összetevőhöz kötődnek, amely a Hold korai, még olvadt állapotában keletkezett.
Úgy tűnik azonban, hogy ez a KREEP főként a közelebbi oldal mélyebb rétegeiben halmozódott fel – ez magyarázza, miért volt ott korábban erőteljesebb vulkáni tevékenység, és miért alakultak ki a sötét, bazaltos „holdtengerek”. A túlsó oldalon ezzel szemben vastagabb a kéreg, durvábbak a kráterek, és jóval nyugodtabb a geológiai múlt.
Egy ősrégi rejtély közelebb visz a megoldáshoz
A vizsgálatokhoz a tudósok ólomizotópos kormeghatározást is használtak, majd a mintákat műholdas adatokkal vetették össze a Csang’e–6 leszállási helyéről. Az eredmények szerint a távoli oldal nemcsak hűvösebb, hanem átlagosan 70 °C-kal alacsonyabb hőmérsékletű is lehet a közelinél – még a felszín alatti rétegekben is.
A kutatók több lehetséges magyarázatot is felvetnek:
- egy ősi, óriási becsapódás, amely a forróbb anyagokat a közelebbi oldalra „lökte”;
- egykor két hold összeolvadása, amely kettős hőmintát hagyott hátra;
- vagy a Föld gravitációs hatása, ami hosszú időn át melegebben tartotta a hozzánk forduló oldalt.
A Hold lassan, de folyamatosan hűl, és ez a most felfedezett különbség segíthet jobban megérteni, hogyan alakult ki a kéreg, a vulkánok és a holdtengerek szerkezete.
A pontos hőeloszlás ismerete kulcsfontosságú lehet a jövő űrkutatásaiban is: a szakértők szerint a jövőbeli leszállóhelyek kiválasztásánál segíthet abban, hogy a kutatók biztonságosabb és tudományosan értékesebb régiókat találjanak a Hold túlsó oldalán.
„A Hold valóban kétarcú: az egyik oldala forróbb, aktívabb és fiatalabb, míg a másik hidegebb, csendesebb és vastagabb kérgű. Minden új minta egy új fejezetet ír ebben a történetben”
– fogalmaztak a kutatók.
fotó: illusztráció, Getty Images
