„Katalin kopog, karácsony locsog” – és társai
A magyar népi hiedelmek nem szűkölködnek Katalin-napi időjóslásokban. A legismertebb:
„Ha Katalin kopog (vagyis fagy), karácsony locsog (enyhe lesz). Ha Katalin locsog, karácsony kopog.”
Ez tehát azt figyeli, hogy november végén már beköszönt-e a télies hideg.
A német nyelvterületen élő változat így hangzik:
„Amilyen az idő advent jöttekor, olyan lesz az egész tél.”
Mit jelez a Katalin-napi idő?
A hagyomány szerint:
- Ha nyugodt, száraz az idő, akkor tartós, kiszámítható, „szélsőségek nélküli” tél várható.
- Ha szeles, havas, zord, akkor változékony, csapadékos tél jöhet.
- Ha Katalin tréfál, András (nov. 30.) bepótolja – vagyis ha 25-én nincs hó, öt nap múlva biztosan érkezik.
Ez összecseng a közép-európai gazdák régi megfigyelésével, miszerint a november végi időjárás ritkán marad tartósan enyhe: ha 25-én nincs hó, akkor 30-a körül érkezik az első nagyobb hullám.
Miért pont ez a nap volt fontos?
A régi paraszti kultúrában Katalin-nap határnap volt: véget ért a táncos, mulatós szezon, kezdődött az adventi visszafogottság.
Emellett a természeti jelenségeket „fordulópontként” figyelték – innen próbálták megjósolni:
- mikor indul be a tél,
- várhatók-e nagy fagyok,
- késik-e a tavasz, vagy gyors lesz az ébredés.
Egy másik, kevésbé ismert jóslat szerint:
„Ha Katalin napon borús az ég, tavasszal későn fakad a levél.”
Vagyis borongós Katalin nap után a természet lassabban indul újra.
Mit mond erről a modern időjárás?
A meteorológusok ma már mosolyogva, de tisztelettel figyelik ezeket a hiedelmeket. Tudományosan természetesen nem lehet egyetlen napból egész télre következtetni, mégis jól mutatják, mennyire élesen megfigyelte a természetet a régi ember.
A népi időjóslás tehát nem egzakt tudomány, de évszázados tapasztalaton alapul – és a mai napig sokan kíváncsian lesik, mit mutat Katalin napja.
Fotó: illusztráció, Pexels
