
Egy utahi nő életfogytiglani börtönbüntetést kapott, miután bűnösnek vallotta magát szülei meggyilkolásában. Mia Bailey-t két egymást követő, 25 évtől életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték gyilkosság miatt december 19-én, pénteken – írja a People.
A 30 éves Bailey állítólag kétszer fejbe lőtte 70 éves apját, majd négyszer rálőtt 69 éves anyjára, miután 2024. június 18-án betört a család washingtoni otthonába. Ezután lement az alsó szintre, és rálőtt testvére hálószobájára, ahol a férfi akkor a feleségével együtt bezárkózva tartózkodott. A rendőrségnek állítólag azt mondta, nem érdekelte volna, ha a lövés megöli a testvérét.
Bailey-t 2024. június 19-én tartóztatták le, és 11 rendbeli bűncselekménnyel vádolták meg szülei kettős meggyilkolása és testvére megölésének kísérlete miatt.
Az ítélet azt követően született meg, hogy Bailey 2025 novemberében bűnösnek vallotta magát szülei meggyilkolásában, és a bírósági dokumentumok szerint elismerte, hogy „szándékosan” lőtte le és ölte meg őket. A nő ügyvédje, Ryan Stout azt kérte a bírótól, hogy az ítéletek ne egymás után, hanem egyszerre fussanak, mivel a nőnek nem volt korábbi bűnügyi előélete, és súlyos mentális betegségekkel küzdött, amelyek szerinte „egy kisgyermek szintjére” csökkentették kognitív és érzelmi működését.
Stout szerint Bailey-t autizmussal, pszichózissal, skizofréniával, ADHD-val, OCD-vel diagnosztizálták, és akár bipoláris zavara is lehet. Bailey mentális betegségeire testvére, Dustin is kitért a bíróságon. Azt állította, hogy a bűncselekmények részben annak voltak köszönhetők, hogy „erős hormonokat” és más gyógyszereket írtak fel neki felelőtlenül a nemi megerősítő kezelése során.„Erős hormonokat adni egy pszichiátriai krízisben lévő embernek megfelelő pszichiátriai felügyelet nélkül nem megerősítő ellátás. Ez felelőtlenség…gyorsítóként hatott, fokozta az instabilitást, rontotta a döntéshozatalt és növelte a kockázatot. Ez a mulasztás ártott Miának, és veszélybe sodorta a szüleinket” – mondta a nő testvére.
Bailey az ítélethirdetés során azt mondta, „őszintén és mélyen sajnálja” a történteket, és nem tud együtt élni azzal, amit tett.