A denevérek által terjesztett kórokozó fertőzéseit India keleti részén, Nyugat-Bengál államban jelentették, a tagállami főváros, Kolkata közelében, ami India harmadik legnépesebb városa. A hatóságok közlése szerint ezen a héten három új fertőzést regisztráltak.
A Press Trust of India hírügynökség beszámolója szerint az új esetek egy orvost, egy nővért és egy egészségügyi dolgozót érintenek. Korábban két ápoló – egy férfi és egy nő – is pozitív tesztet produkált. Mindketten a barasati Narayana Multispeciality Hospital magánkórházban dolgoztak, mintegy 24 kilométerre Kolkata városától északra.
Narayan Swaroop Nigam, az egészségügyi és családügyi minisztérium főtitkára elmondta, hogy a két nővér közül az egyik kritikus állapotban van, miután mindketten magas lázzal küzdenek és légzőszervi panaszokat mutattak.
A jelenleg kómában fekvő nővér feltehetően egy súlyos légzőszervi problémákkal küzdő beteg kezelése közben fertőződött meg. A beteg még a vizsgálatok elvégzése előtt életét vesztette.
A hatóságok eddig 180 embert teszteltek, és 20 magas kockázatú kontaktot karanténba helyeztek.
Mi az a Nipah-vírus?
A Nipah-vírus állatról emberre terjedhet – például fertőzött denevérekről vagy sertésekről –, de emberről emberre történő terjedés is lehetséges. A gyümölcsevő denevérek, amelyek Indiában városokban és vidéki területeken egyaránt gyakoriak, a vírus természetes hordozói.
A Nipah vírus legfőbb terjesztői a denevérek (fotó: Soumyabrata Roy/NurPhoto via Getty Images)
Embereknél a fertőzés lehet tünetmentes, de jelentkezhetnek heveny légzőszervi panaszok is. A tünetek közé tartozik a láz, fejfájás, izomfájdalom, hányás és torokfájás, súlyos esetekben pedig agyvelőgyulladás alakulhat ki, amely 24–48 órán belül kómához vezethet.
A halálozási arány 40 és 75 százalék között mozog, és jelenleg sem kezelés, sem védőoltás nem létezik ellene.
A WHO szerint
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a vírust „kiemelt kórokozóként” tartja nyilván, mivel jelentős járványügyi potenciállal rendelkezik, vagyis komoly esélye van egy nagyobb járvány kiváltására. A szervezet sürgető kutatás-fejlesztést sürget a kórokozóval kapcsolatban, beleértve az állatokon és embereken alkalmazható vakcinák fejlesztését is.
A zoonózisok – vagyis az állatról emberre terjedő betegségek – az elmúlt években egyre nagyobb aggodalomra adnak okot a szakértők körében, különösen a Covid–19 és a SARS világjárványai óta. Ezek a betegségek az emberi beavatkozások, a vadon élő állatok élőhelyeinek bolygatása és a környezeti változások miatt egyre könnyebben terjedhetnek.
Indiában több mint húsz éve szinte minden évben regisztráltak Nipah-vírusos eseteket. A vírus 2018-as megjelenése óta a déli Kerala államban több tucat halálesettel hozták összefüggésbe. A Nipah-vírust először 1999-ben azonosították Szingapúrban és Malajziában sertéstenyésztők körében, azóta pedig India és Banglades egyes területein is többször tört ki járvány.
Bár a vírus több denevérfajban gyakori, az emberi fertőzés ritka. A legvalószínűbb fertőzési forrás a denevérek által szennyezett élelmiszer vagy fertőzött állat elfogyasztása. A fertőzés kockázata csökkenthető a sertésekkel és denevérekkel való érintkezés kerülésével, valamint a nyers datolyapálma-nedv fogyasztásának mellőzésével, amely érintkezhetett fertőzött állatokkal.
Forrás: Metro
