A jelenség valójában nem a hőszivattyú hibája, hanem azzal függ össze, hogyan változik meg egy ház hő- és légáramlási rendszere a régi fűtési megoldás lecserélése után.
Oké, de miért fagyhatnak be könnyebben a vízvezetékek hőszivattyú mellett?
Amikor egy olaj- vagy fatüzelésű kazánt hőszivattyúra cserélnek, a kazánhelyiség működése alapjaiban változik meg. A régi kazán folyamatosan hőt termelt, és égéshez levegő-utánpótlásra volt szüksége. Ez állandó légmozgást és – ami még fontosabb – folyamatos hőleadást jelentett a helyiségben.
A hőszivattyú viszont jóval kevesebb maradékhőt ad le, és nincs szüksége égési levegőre. Ha a régi szellőzőnyílásokat nem alakítják át megfelelően, a hideg levegő akadálytalanul beáramolhat a korábbi kazántérbe. Így a helyiség gyorsabban lehűlhet, különösen nagy hidegben. Egyes házaknál azonban az eredeti tervezés eleve állandó levegő-utánpótlással számolt. Ha ez a rendszer a hőszivattyú telepítése után is változatlan marad, a helyiség hőmérséklete könnyen fagypont alá süllyedhet.
Mi történik a lehűlt kazánhelyiségben?
A probléma gyakran észrevétlen marad, mert a szemmagasságban mért hőmérséklet még normális értéket mutathat. A padló közelében azonban akár több fokkal hidegebb lehet a levegő – és itt futnak a vízvezetékek, illetve sok esetben itt található a vízóra is. Ha a padlószinten a hőmérséklet nulla fok alá esik, a vízóra és a csövek könnyen befagyhatnak. A közép-kelet európai régióban egyes településeken több ilyen esetet is regisztráltak egyetlen tél alatt, ami komoly műszaki és anyagi károkat okozott.
A befagyott vízóra nemcsak a vízellátást akadályozza, hanem csőtöréshez is vezethet, ami már jelentős javítási költséggel járhat.
Ki a felelős, és mit tehet a tulajdonos?
A szakértők szerint itt több szereplőnek is felelőssége van. A kivitelezőknek és forgalmazóknak tájékoztatniuk kell az ügyfeleket arról, hogy a fűtési rendszer cseréje után a kazánhelyiség hőmérsékletét külön is biztosítani kell. Az önkormányzati szolgáltatók gyakran javasolják, hogy a vízórát fagymentes helyiségbe telepítsék.
A biztosítók is figyelik a jelenséget, és egyre több esetben vizsgálják, hogy a befagyás miatti károk téríthetők-e. A kártérítés mértéke attól is függhet, hogy a tulajdonos tett-e megelőző lépéseket.
A szakemberek szerint különösen fontos, hogy a csöveket tartalmazó helyiségekben legalább +12 °C-os minimális hőmérsékletet biztosítsanak. Ezt kiegészítő elektromos fűtéssel, megfelelő ajtó- és falszigeteléssel lehet elérni. Érdemes rendszeresen ellenőrizni a hőmérsékletet a padlószinten is, nemcsak a falon elhelyezett termosztáton.
Fotó: illusztráció, Unsplash
