Az amerikaiak által csak Epikus Düh Hadműveletnek hívott, február végén kezdődő iráni bombázás, valamint az ebből következő iráni válaszcsapások azonnali és elsődleges hatása a közel-keleti repterek lezárása volt. Turisták, üzletemberek és kint élő nyugatiak tömegei rekedtek olyan országokban, mint az Egyesült Arab Emírségek, Katar, Kuvait, Bahrain, Izrael vagy éppen Jordánia.
A magyar külügy jelentése szerint több mint 4 ezer honfitársunk vár arra, hogy valahogy hazajuthasson a térségből, ami jelenleg egyáltalán nem könnyű. Bár már néhány járat elindult a térségből, egyelőre nincs nyoma, hogy nagyobb számban indulnának a gépek, sőt arról is hallani lehet, hogy az Emirates első útnak indított járataira elővigyázatosságból kizárólag az Egyesült Arab Emírségek polgárait engedik fel.
Turizmus: nemcsak a kelet felé utazóknak lesz rosszabb a háború miatt
Vannak, akik Ománba átutazva próbálnak kijutni a térségből, csakhogy az ottani reptér forgalma emiatt annyira kilőtt, hogy előfordulhat: akár egy-két hétig is kell várni, hogy az ember felférjen egy onnan induló repülőgépre, amire csak csillagászati áron vásárolhatott jegyet. Ha rövid időn belül helyreállna a légiforgalom, akkor is időbe fog telni a térséget elhagyni szándékozók hazaszállítása. Ha pedig ez a káosz lezárult, a történtek attól még mély nyomot hagynak a térség iránti bizalom terén.
Az Oxford Economics számításai szerint a Közel-Keletre induló turistaforgalom idén minimum 11, maximum 27 százalékkal eshet vissza attól függően, hogy rövid – csak néhány hetes – lesz a háború, vagy elhúzódó konfliktusra kell számítani.
De nemcsak a közel-keleti országok turistaforgalma eshet vissza. Mivel Dubai és a környék több légikikötője a globális átszállóforgalom kiemelt központjai, a Távol-Kelet felé induló forgalom is csökkenésre számíthat.
Közel-Keletről kimenekített spanyol állampolgárok a madridi Adolfo Suárez Madrid-Barajas repülőtér 4-es terminálján, 2026. március 3-án (Fotó: Diego Radames/Europa Press via Getty Images)
Thienprasit Chaiyapatranun, a thaiföldi Thai Hotels Association elnöke szerint például veszélybe került az országuk kitűzött célja, hogy 2026-ban 36 millió turistát fogadjanak. De jelen állás szerint még túl korai lenne megmondani, hogy mekkora lesz a csökkenés mértéke.
Egyelőre nem tudni, hogy a történtek hatására hány magyar utazó szervezi majd át az idei utazási terveit, de egy elhúzódó konfliktus könnyen lehet, hogy nemcsak azoknak a pénztárcájára lesz hatással, akik a Közel- vagy Távol-Keletet vették volna célba.
Ha nagyon sokan döntenek úgy, hogy inkább Európában maradnak, az könnyen az itteni árak emelkedéséhez vezethet a turisztikailag népszerűbb régiókban és időszakokban, bár erről bármi biztosat ma még lehetetlen lenne mondani.
Egyelőre csak annyi biztos, hogy nemcsak a turizmusban, hanem a légiközlekedésben teljes a globális káosz: a hétvégi ausztrál Forma 1-es idénynyitó kapcsán sokaknak hatalmas kerülővel, több átszállással, nyugat felé kerülve kell célba érniük, ami nemcsak az utazási időre van negatív hatással, hanem az utazási költségekre is.
Nemcsak a benzinkutaknál lesz érezhető a háború hatása
Irán lezárta a Hormuzi-szorost, és mivel az ott áthaladó szállítóhajók biztosítása megszűnt a háború miatt, jelenleg rengeteg tankerhajó vesztegel a térségben arra várva, hogy elindulhasson rakományával úti célja felé. Mivel a szoroson a világ olajforgalmának 20 százaléka halad át, ennek kiesése egyértelműen hatással van a globális olajárakra. Ez már a hazai benzinkutakra is elkezdett begyűrűzni: a benzin ára is emelkedik, a dízelé pedig egyenesen kilőtt.
A vezess.hu számításai szerint
egy tartós eszkaláció 10-15 százalékos áremelkedéshez vezethet a magyar kutakon
, ami nem csak az olajár emelkedésének köszönhető, hanem a forint gyengülésének is: ha a világban kaotikus helyzet alakul ki, a befektetők elfordulnak a fejlődő országoktól, és ez a forint árfolyamára is negatív hatással van. A gyengülés már most is látszik (cikkünk írása idején a dollár/forint árfolyam épp 330).
Füst Teherán felett a robbanások után, 2026. március 2-án (Fotó: Contributor/Getty Images)
A benzin és a dízel árának ilyen mértékű emelkedése pedig a szállítási árakon keresztül egyértelműen inflációt generál: a magyar kormánynak épp csak sikerült kezelhető mederbe visszaszorítania azt, most újra jó esély mutatkozik rá, hogy az árak pont a választások környékén kezdjenek kilőni.
A gázár az űrbe megy az iráni háború miatt?
A benzinkutak árainak 10-15 százalékos emelkedése kanyarban sincs ahhoz képest, ami a gázkereskedőkre várhat. Az iráni támadások hatására a világ egyik legnagyobb gáztermelője, Katar biztonsági okokból leállította a finomítóit, ráadásul a Hormuzi-szoroson nemcsak az olajat szállító tankerek, hanem az LNG-t szállító társaik sem mehetnek át.
A gázpiac a problémákra érzékenyen reagált:
januárhoz képest nagyjából megduplázódtak a gázárak.
A jó hír, hogy egyelőre nagyon messze vagyunk azoktól a kétségbeesett áraktól, amik 2022-ben, az orosz-ukrán háború kitörése után szabadultak el, miután az oroszok a gázcsapok elzárásával fenyegették Európát.
Jó eséllyel ilyen mértékű áremelkedésre tartós konfliktus esetén sem kell számítanunk, de az biztos, hogy a gázár drasztikus növekedése egész Európa, így Magyarország iparára is negatív hatással lehet. Ez azért is rossz hír, mert az európai gáztározók töltöttsége a kemény tél miatt évek óta nem volt ennyire alacsony, és pont abban az időszakban jön az emelkedés, amikor a kontinensnek el kellene kezdenie visszatölteni a tározókat, hogy felkészüljön a következő téli szezonra – írja a hvg.
Iráni háború: elszabaduló migráció?
Egyelőre nem lehet megmondani sem azt, meddig tart a háború, ahogy azt sem, milyen végkifejlettel zárulhat. Ha Amerika és Izrael sikeresen megbuktatja a mostani rezsimet, abból még nem következik az, hogy új, széles körben elfogadott vezetése legyen az országnak. A háború könnyen járhat azzal a következménnyel, hogy Irán, ez a hatalmas, 90 milliós népességű ország káoszba fullad, és egy reménytelen ország tökéletes terep ahhoz, hogy újabb migrációs hullám induljon el kelet felől.
Iráni menekültek érkeznek Törökországba az északkelet-törökországi Razi-Kapıköy határátkelőjén keresztül, 2026. március 3-án (Fotó: Ali IHSAN OZTURK / AFP)
És ha ez megindul, biztosak lehetünk abban, hogy a menekültek tekintélyes része Európa felé veszi az irányt, amire már a Times cikke is figyelmeztet. Mindenesetre Törökország már készül az új migrációs krízisre: komolyan számolnak azzal, hogy bekövetkezhet ez a forgatókönyv.
Egy elszabadult migrációs-válság pedig az európai terrorfenyegetettség növekedéséhez is vezethet, mint azt a legutóbbi hasonló krízis után is láthattuk.
A migráció és a terrorizmus felerősödő problémája és az energiaárak következtében létrejövő gazdasági visszaesés pedig az európai politikai megosztottság mélyüléséhez is hozzájárulhat, a hangzatosabb szélsőjobboldali megoldások felé terelve a választók egy részét.
Továbbgyűrűző hatások:
- Az olaj- és gázár emelkedése némi fellélegzést biztosíthat Moszkvának. Az alacsony energiaárak komoly fejtörést okoztak mostanában az oroszoknak, lévén ezekből tervezték biztosítani a háborús költségvetést. Az összeomlóban lévő büdzsé most kaphat egy mentőövet. Amennyiben a háború elhúzódik, akkor Moszkva nemcsak az árak emelkedéséből profitálhat, hanem abból is, hogy visszaédesgethet magához olyan nagy vevőket, mint például India: az ország amerikai nyomásra fordult el az orosz energiától, de kényszerhelyzetben valószínűleg nem lesz más választása, mint visszatérni hozzá. Egy egészségesebb orosz büdzsé pedig egyenes út a háború hosszabb folytatásához.
- A közel-keleti országok nagy része eddig igyekezett kimaradni az izraeli-iráni szembenállásból, bár tény, hogy teret biztosítottak amerikai bázisoknak. Azonban azáltal, hogy Irán rakétai és drónjai őket sem kímélték, már nem lesz könnyű semlegesnek maradniuk. A régió hatalmi viszonyaiban és szövetségeiben a közeljövőben átrendeződésre lehet számítani, és Irán széles körű válaszlépései miatt az is előfordulhat, hogy lesznek, akik maguk is beszállnak a háborúba.
