A választás előtti véghajrában feszülten figyel és kalkulál az ország. A vonaton, a kávézóban, az utcán és a munkahelyek folyosóin is a politika a téma: rég nem látott érdeklődéssel követi mindenki, hogyan alakul a kampány vége. De mi vár ránk akkor, ha a Fidesz – és mi vár ránk akkor, ha a Tisza nyer? Mennyire megbízhatóak a közvéleménykutatások? Mit mutat a szakértői prognózis? Egyáltalán mire kell figyelnünk a szavazás során? Kováts Eszter politológust kérdeztük a részletekről.
Közvéleménykutatások szerint számottevő a Tisza előnye. Sokan azonban fenntartásokkal fogadják mindezt. Mennyire hihetünk a felméréseknek?
A politikai diskurzus része lett, hogy a közvéleménykutatókat sokan szinte politikusoknak tekintik, és azt gondolják, hogy egyik vagy másik tábort támogatják. A közvélekedés szerint egyik cég a Fideszt látja vezető pozícióban, a másik kihozza esélyesnek a Tiszát, ebből pedig az következik, hogy minden közvéleménykutató csak kókler.
Én azt gondolom, hogy a Medián és a 21 Kutatóközpont a múltban elég jól bizonyították: igenis komolyan vehetők.
A 21-esek a 2024-es európai parlamenti választás eredményeit mérték pontosan. A Medián pedig hatalmas felháborodást váltott ki 2022-ben, amikor az ellenzék még bőven azt hitte, meg is nyerheti a választásokat. Ők azonban két vagy három nappal a választások előtt kihozták, hogy kétharmada lesz a Fidesznek.
Kováts Eszter (Fotó: Leéb Ádám)
Nekik lett igazuk…
Igen, és éppen ezek alapján mondom azt, hogy a méréseikben meg lehet bízni. 2024 októbere óta a Tiszát mérik vezetőnek, és majdnem egy éve hatalmas különbséggel. Tehát nemcsak picit, hanem nagyon vezet a Tisza. Ebből következően, ha mégis a Fidesz nyer, akkor bizony valami történt.
Mit értesz ez alatt? Hogy érted azt, hogy „valami történt”?
Három dologra gondolok. Az első, hogy amennyiben mindez jelentősen átfordul, akkor valami nagyon erősnek kell történnie a kampány utolsó másfél hetében. A másik opció a jelentős eltérésre, ha a közvéleménykutatók valamit végig nagyon benéztek módszertanilag, tehát például tömegesen lettek volna a rejtőzködő, a pártpreferenciájukat a kérdezőbiztostól eltitkoló fideszes szavazók. Valamekkora eltérés lehet, mert sokféle csoportot nem érnek el az ilyen kutatások, de akkora mértékben, hogy ekkora különbség legyen, ezekben én nem hiszek.
És végül, elvben magyarázat az is lehet a jelentős változásra, hogy a Fidesz elcsalta a választásokat. Csakhogy én ez utóbbit kizárnám.
Szeretném ezzel kapcsolatban előre megnyugtatni a kedves olvasókat is.
Mi lehet megnyugtató vélemény a választási csalással kapcsolatos aggályokra?
László Róbert választási szakértőként nagyon sok helyen beszél erről. Persze hangsúlyozza, hogy az egész rendszer torz: a választókörzetek megrajzolása, a kormányzó pártok erőfölénye, a határon túli magyarok levélszavazatai begyűjtése körüli nem kellően körültekintő szabályok. Ide sorolnám a legszegényebbek körében a pénzzel és fenyegetésekkel történő szavazatvásárlásokat is. Hogy ez mennyire rendszerszintű, az ezt dokumentáló A szavazat ára című filmet a napokban már csaknem másfél millióan látták. De hogy a kérdésedre is válaszoljak: László Róbert rendre hangsúlyozza, hogy technikailag egész egyszerűen nem lehet elcsalni a választást. Azon egyszerű oknál fogva, hogy a magyar választási rendszer teljesen papíralapú, ami azt jelenti, hogy minden szavazókörben ülnek mindenféle pártállású emberek, akik egymást szigorúan ellenőrzik. Jegyzőkönyvbe veszik, hogy hány szavazatot számoltak, csakis azt a számot adják le végül, amiben minden szavazatszámláló egyhangúlag megegyezik és egyetért, majd ezek az adatok kerülnek fel a valasztas.hu-ra. És minden egyes körzetből nyilván ellenőrzi mindenki, hogy az a szám került-e fel a honlapra, amiben ők egyetértettek a számolás végeztével. Az elmúlt években ebből semmilyen anomália nem született. Nincs tehát okunk ilyesmi miatt aggódni.
Lényegében ilyen típusú csalás nem fordulhat elő. A közvéleménykutatók pedig pontosan tudják a felelősségüket.
Nem publikálnának olyan adatokat, amik mögött nem áll határozottan a saját szakmai tudásuk. Tisztában vannak vele, hogy ezzel nagyon kockázatos játszani a saját szakmai hírnevükre, de a társadalom elvárásaira, lelkiállapotára nézve is.
Amennyiben mégis úgy alakulna, hogy a Fidesz nyeri a választást, milyen elkövetkezendő éveket prognosztizálsz?
Vannak, akik úgy gondolják, a Fidesz nagyon megijedhetett az elmúlt két évben attól, hogy végre valódi kihívója akadt. Annyira, hogy ha újraválasztják, hatalmát egy belorusz irány követésére használná fel, nehogy még egyszer hasonló baleset megtörténhessen vele. Én ennek az ellenkezőjét gondolom.
Úgy érted, egyfajta puhulás eljövetelét várod a Fidesztől?
Annyira ki lettek hívva, hogy egyszerűen korrektúrára lenne szükségük. Hogy ez végül személyi állományban, ideológiában vagy szervezetileg történne meg, azt nem lehet előre látni, de biztos, hogy valamit korrigálniuk kellene. Ők is érzékelik az eseményeket és a közhangulatot, nem hiába kampányol most már Orbán Viktor személyesen az elmúlt egy évben.
Tehát az biztos, hogy valami folyamat elindul majd a Fideszen belül is, ha nyer, ha veszít. Kormányzás tekintetében pedig én azt prognosztizálnám, hogy nem durvulás várható, hiszen muszáj valahogy megtalálni újra a kapcsolatot az emberekkel. Ha nyernek is, akkor sem tűnik el a labilitás, mely mostanra erősen tapasztalható. A Tisza támogatottsága pedig határozottan jelzi, hogy nagyra nőtt az az ellenzéki tömb, sőt, mostanra már egység, mely nagyon nem elégedett a Fidesszel.
Mit vársz, és mire számíthatunk akkor, ha a Tisza kap felhatalmazást a választáson?
Vannak pozíciók, amik a liberális demokráciában a kormány és a parlament kontrollját hivatottak biztosítani, azonban választásokon átívelően például 9 évre vannak választva. Ilyen például a legfőbb ügyész, a Költségvetési Tanács, az Alkotmánybíróság vagy a köztársasági elnök.
Ezek a székek most fideszesekkel vannak megtöltve.
Ez azt jelenti, hogy ha a Tisza egyszerű többséggel nyer, akkor ezekből a pozíciókból könnyen megtorpedózhatják egy Tisza-kormány munkáját. Ámde, ha a Tisza kétharmaddal nyer, akkor nekiállhat egy, nevezzük így, takarításnak. Ez is felvetne jogállamisági kérdéseket, hiszen ezeknek az embereknek nem jár le most a mandátuma, tehát nagyon erős indok kell a lecserélésükhöz. De akkor a kétharmados felhatalmazású parlamentnek lenne lehetősége lecserélni őket.
Hogyha nyer a Tisza, de nem kétharmaddal, akkor ezek szerint könnyen patthelyzet alakulhat ki. Mit jelent ez a gyakorlatban?
Az éves költségvetést a parlament például egyszerű többséggel kell, hogy elfogadja. Ha a Költségvetési Tanács a tervet nem találja majd eléggé jónak, megvétózhatja, amennyiben pedig bizonyos időn belül nem tud a parlament költségvetést elfogadni, akkor a köztársasági elnök elvben kiírhat új választásokat is.
Kováts Eszter (Fotó: Leéb Ádám)
Valóban kiírhatnak új választásokat is? Tehát a kormányváltásra vágyók azzal is kell, hogy számoljanak: újabb szavazást írnak ki?
A jogászkodás a Fidesz nagy szakértelme. Jól láthatjuk többek között abban a pávatáncban, amit az elmúlt 16 évben az Európai Unióval is kialakított.
Mindenre lehet találni valami jogi megoldást. Hogy egy előrehozott választás kiírása mennyire reális esély, annak találgatásába nem szeretnék belemenni.
Abban viszont viszonylag magabiztosan nyilatkozom, hogy a Fidesznek, ha veszít, akkor nem lesz érdeke egy sikeres Tisza-kormányzat. És ami a rendelkezésükre áll erőforrásban (a médiájukat is ideértem), abban azon lesznek, hogy megmutassák: a Tisza valóságos káosz és nem tud kormányozni. Hadd jöjjön tehát vissza a biztos erő. Ha pedig ehhez még intézményes lehetőségek is társulnak, akkor minimum nagyon megnehezíthetik a Tisza dolgát. A lehetőséget mégsem fújnám föl túlságosan, már csak azért sem, mert amíg a Tisza mellett ekkora a társadalmi támogatottság, addig nem lehet mindent megtenni.
Kormányváltás esetén sokan azonnali változásokat várnak. Azt remélik, hogy gyors és látványos változások tanúi lehetnek majd.
Április 13-án csodát várni több szempontból is tévedés. Kezdjük ott, hogy elképzelhető, hogy nem lesz minden választókörben teljesen egyértelmű az eredmény. Emlékezzünk csak vissza Karácsony Gergely és Vitézy Dávid helyzetére, ahol hetekig húzódott az újraszámlálás az 1%-on belüli különbség miatt. A külhoni magyarok szavazatai szintén elképzelhetővé teszik, hogy 12-én este vagy 13-án még nem fogjuk biztosan tudni, ki lett a győztes. Sőt az is elképzelhető, hogy listán ugyan a Tisza kap több szavazatot, de a Fidesznek lesz több mandátuma a parlamentben.
Arról már nem is beszélve, ha egyikük sem tud egyedül többséget kialakítani, így felmerül egy koalíciós tárgyalás lehetősége a Mi Hazánkkal.
Nagyon kívánom mindannyiunknak, hogy 12-én este lássunk egy egyértelmű eredményt, amit a vesztes is méltósággal elfogad, a szavazói pedig elgyászolják. A bürokratikus teendők csak ezután kezdődnek majd.
Tegyük fel, hogy egyértelmű lett az eredmény és kormányváltás történik. Mi történik ezután?
Hetekkel a választások után alakul meg az új kormány. Akkor már a nyári szezon venné kezdetét, de ebben az esetben értelemszerűen nem lesz Magyarországon uborkaszezon 16 év utáni kormányváltást követően. A nagyobb törvényalkotó munka várhatóan szeptembertől indul majd el, az Európai Unióval kapcsolatban viszont sürgetőek a teendők. Nemcsak azért, mert a Tisza nagyon sok ígéretet tett a programjában, hanem azért is, mert a 22 milliárd eurós (körülbelül 8-9 ezer milliárd forintos) jogállamisági és korrupciós okokból befagyasztott EU-forrás egy része a határidő nyár végén lejár. Az ezzel kapcsolatos teendőket tehát nem lehet őszig halasztani.
Lesz valamekkora türelmi idő a választók részéről. A Tisza biztosan fog tenni szimbolikus dolgokat, amik egyik napról a másikra láthatóak, így törekedve arra, hogy megnyugtassa az embereket és érzékeltesse: igen, velük valóban eljött a változás. De jelenleg még azt sem tudhatja pontosan, hogy mekkora a pénzügyi mozgástere, nem láthatja jelenleg a költségvetési számokat, nem tud még az EU-s pénzekről sem nyilatkozni, nem láthatja azt sem, hogy milyen gazdasági növekedés fog beindulni – és még sorolhatnám.
Kemény helyzet az is, hogy mit és hogyan áll módjában kivitelezni.
Ivan Krastev bolgár politológus nevéhez köthető a posztpopulista trilemma fogalma. Ez azt jelenti, hogy akik a Fideszhez hasonló jobboldali populisták után kerülnek hatalomra, azok bizony hármas dilemmával szembesülnek. Három tényezőből csak kettő érvényesülhet egyszerre. Gyorsnak lenni, eredményesnek lenni és a jogi kereteket betartani egyszerre szinte lehetetlen. Lehet tehát a Tisza például eredményes és jogilag kifogástalan, az nem biztos, hogy gyorsan megvalósítható a döntése. Ráadásul a Tisza most maga mögött egyesít nagyon sokféle embert. Mindenképpen megkerülhetetlen lesz a sorrend okozta dilemma. Melyik csoportnak adunk előbb? Kinek az elvárásait teljesítjük előbb? És mit csinálunk akkor, ha ezek az elvárások ütköznek egymással? Mindezt nem fanyalgásból mondom, hanem azt szeretném leszögezni: hatalmas feladatokkal áll majd szemben az új kormány.
A választás lehetséges kimeneteleiről és azok következményeiről már beszéltünk. Arról azonban nem, hogy pontosan mit látunk majd a szavazófülkében. Melyik lapon mi áll majd előttünk? Fontos ezt tisztán látnunk, bárhogyan is tervezünk dönteni.
A magyar parlamentben 199 helyből 93 úgynevezett listás mandátum, 106 pedig egyéni mandátum. Emiatt kapunk kettő szavazólapot a fülkében. Ezért kell két különálló lapon behúznunk az X-et.
Nagyon fontos, hogy bár összesen két X-et kell jelölnünk, laponként ez csupán egyet-egyet jelent. Ha nem így teszünk, például egy lapra kettő vagy nulla X-et teszünk, akkor a szavazatunk érvénytelenné válik.
Az egyik lapon 5 darab párt neve fog szerepelni. Ez tartozik a listás mandátumhoz, ebben az előre kisorsolt sorrendben: MKKP, Tisza, Mi Hazánk, Fidesz, DK. A másikon pedig azt láthatjuk majd, hogy saját körzetünkben kik a jelöltek. Nem kötelező listán és egyéniben ugyanazt választanunk. Vannak olyan körzetek, ahol például nem is kizárólag párthoz tartozó jelöltet választhatunk. Emellett fontos kérdés lehet a határon túlról érkező szavazólapoké is. A Magyarországról jellemző Nyugat-Európába költöző honfitársak, akiknek még van magyarországi lakcíme, a konzulátusokon és a nagykövetségeken szavazhatnak. Nekik előre kell regisztrálniuk. Ehhez már nagyon szoros a határidő: április 2. A határon túli magyarok, akiknek nincs magyar lakcíme, pusztán egyetlen szavazólapot kapnak majd, mely a listás mandátumra vonatkozik, és ezt levélben kell elküldeniük a megadott határidőig. Ha valakit érdekel, hogyan lesz a leadott szavazatokból a 199 parlamenti mandátum, annak ezt a 3 perces videót tudom javasolni.
Te a következő két hétben számítasz még bármelyik oldaltól valamilyen „nagy dobásra”? Mennyire tartod valószínűnek, hogy jelentős változások történnek még, melyek elbizonytalaníthatnak választókat vagy éppen megfordíthatják a véleményüket?
Ilyen spekulációkba nem bocsátkoznék. A kampányok már beálltak, az üzenetek fixek. Minden erővel folyik az országjárás mindkét oldalon. Ha lehet hinni a március 26-án publikált Medián adatoknak, amik hatalmas Tisza-előnyt mértek, akkor az biztos, hogy például Szabó Bence mára már 2,5 millió ember által látott videója nem a Fidesz malmára hajtja a vizet.
A Fidesznél óriási az erőforrás többek közt azzal kapcsolatban is, hogy egyszerűen keretezi a közbeszédet és az értelmezéseket. De mintha az utóbbi hónapok alapján kiment volna alóluk a kampány.
Igaz ez még arra az esetre is, amikor tulajdonképpen az ölükbe kapnak egy ajándékot Zelenszkij fenyegető mondatával. Én akkor azt gondoltam, sokakkal együtt, hogy Zelenszkij megnyeri Orbánnak a választásokat. De úgy látom, hogy már nem tudnak úgy tematizálni, ahogyan szoktak. A Fidesz immár nem egyedül van a páston, Magyar Péter késlekedés nélkül újrakeretez. Ezt az esetet például azzal az üzenettel, hogy egyrészt felszólítja Zelenszkijt a fenyegetés visszavonására, másrészt saját magát is célkeresztbe vonja, harmadrészt pedig figyelmeztet: Orbán nem a biztonság garanciája, hanem a káoszé. Egy hete azonban ki gondolta volna, hogy ki fog jönni a videó, ami Szabó Bencével készült. Szóval semmi és bármi is jöhet még.
