Május 18-án jelentették be, hogy Magyarország új kormánya átalakítja a kormányhivatali rendszert: megszűnnek a politikai kinevezett főispánok, valamint a vármegyék is. A négy évvel ezelőtti átállás jelentős összegeket emésztett fel, ezért várhatóan a mostani változtatás sem lesz olcsó.
Az ezeréves magyar államiság alkotmányos hagyományai e formában is továbbéljenek
Ezzel indokolta annak idején Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a „vármegye” elnevezés visszahozását. A kifejezés az államalapítástól 1949-ig volt használatban. A főispáni cím újbóli bevezetését hasonló érvekkel támasztotta alá Varga Mihály pénzügyminiszter is. A parlament 2022. július 19-én fogadta el a módosítást, amely 2023. január 1-jén lépett hatályba.
Ismét cserélhetik a megyehatárt jelző táblákat (Forrás: YouTube)
Ugyanaz a folyamat, visszafelé
Az átnevezés költségeit – beleértve a táblák, okmányok cseréjét és az adminisztratív feladatokat – a Momentum korábban milliárdos nagyságrendűre becsülte. Az új terminológia számos intézményt érintett: átnevezték többek között
- a vármegyei önkormányzatokat,
- kormányhivatalokat,
- rendőr-főkapitányságokat,
- katasztrófavédelmi igazgatóságokat,
- főügyészségeket,
- adó- és vámigazgatóságokat,
- kórházakat,
- levéltárakat,
- könyvtárakat
- és szakképzési centrumokat.
A szakmai kamarák területi szervezeteinek elnevezéseit is módosítani kellett.
Most ugyanez a folyamat indulhat el fordított irányban: a vármegyei megnevezések helyét ismét a megye veszi át. A változás nemcsak anyagi ráfordítást jelent, hanem jelentős adminisztratív munkát is, hiszen minden olyan jogszabályt módosítani kell, amelyben a vármegye szó szerepel. A négy évvel ezelőtti átállás több ezer jogi dokumentumot és több mint ötszáz kormányrendeletet érintett.
A költségek?
Amennyiben csak a technikai oldalát nézzük, akkor a táblák, felíratok, pecsétek, igazolványok és egyebek cseréjének valóban van egy több százmillió forintos költsége, de ez a változtatás kirakatrésze
– mondta a Blikknek Tóth Levente, a BiztosDöntés.hu gazdasági szakértője. „A marginális költségeknél sokkal fontosabb és érdekesebb, hogy az átnevezéseken túl milyen valódi változások következnek majd be a közigazgatási egységekben, milyen feladataik lesznek ezentúl” – tette hozzá.
A 2023-as átállást ellenzői a megszorítások időszakában szükségtelen pénzköltésnek tartották. A sajtóbeszámolók szerint például a főügyészségi épületek tábláinak cseréje 1,16 millió forintba került, míg 1054 új ügyészségi szolgálati igazolvány kiállítása további 951 ezer forintos kiadást jelentett.
A Nemzeti Választási Irodánál a választási szoftverekben és felületeken kellett átvezetni a megye helyett a vármegye elnevezést, ami nettó 16 689 920 forintba került. A Magyar Közút Nonprofit Zrt.-nek eközben 714 megyehatár-jelző táblát kellett módosítania: egyes helyeken matricázással, máshol teljes táblacserével oldották meg az átállást.
A teljes költség pontos összege továbbra sem ismert. Támpontot jelenthet ugyanakkor, hogy amikor Lázár János kezdeményezésére Csongrád megye nevét Csongrád-Csanádra változtatták, a kormány 35 millió forintot biztosított az ehhez kapcsolódó feladatokra.
Ha ezt az összeget vetítjük a 19 megyére, az alapbecslés szerint mintegy 665 millió forintos kiadás adódik, de a tényleges költségek akár az egymilliárd forintot is elérhetik.
Forrás: Blikk
