A rekordokat döntögető hőségben a hűvös lakás a szó szoros értelmében véve aranyat ér. A hűtés azonban komoly pénzügyi dilemma is: mennyibe kerül egészen pontosan, ha egész nap nem kapcsoljuk ki a légkondit?
Okosabban használjuk a klímát
Bár a klímaberemdezés ma már sok háztartásban alapfelszerelésnek számít, a napi használat költségei jelentősen különbözhetnek attól függően, milyen készülékről van szó, mennyire korszerű, és hogyan használjuk. Nem mindegy, hogy folyamatosn működtetjük-e a berendezést, vagy inkább okosan, időzítve hűtünk, ahogy az sem, mennyire szigetelt a lakásunk, milyen hőfokra állítjuk a készüléket, és hány négyzetmétert próbálunk lehűteni.
A Pénzcentrum cikke szerint a klímákat és hőszivattyúkat vezérlő alkalmazások anonim adatai egészen látványos változást mutattak a közelmúltban: június 19-ét követően mindössze két nap leforgása alatt megduplázódott azoknak az otthonoknak az aránya, ahol hűtésre kapcsolták a készülékeket. Ám nem csupán több klíma kapcsolt be, hanem okosabban is kezdtük használni őket. Az appos vezérlés – időzítés, távoli indítás, energiamonitorozás – néhány nap alatt kilencszeresére nőtt, ami annak a jele, hogy egyre többen próbálnak tudatosan spórolni is, és elkerülni a csúcsidős áramfogyasztást.
Mennyibe kerül a lakás hűtése? (Forrás: Getty Images)
Mennyivel lesz magasabb a villanyszámla?
A készülékek áramfelvételi adatai alapján szerint egy átlagos nap a lakás hűtése nagyjából 1,65 kWh energiát igényel, ami a lakossági tarifától függően napi 61–116 forintos költséget jelenthet. Ez elsőre nem tűnik soknak, de a kánikulai napokon a fogyasztás megugrik: ilyenkor akár napi 3 kWh-ra is nőhet az energiaigény, ami már 105–200 forintos napi kiadást jelent.
És bár ez még mindig nem horror összeg, hosszabb hőhullámok során könnyen érezhetővé válik a villanyszámlán. Ráadásul a tényleges költség rengeteg tényezőtől függ: a lakás méretétől, tájolásától, szigetelésétől, a készülék típusától és attól is, hány helyiséget hűtünk egyszerre.
Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter néhány nappal ezelőtt az áramfogyasztás csökkentésére kérte a lakosságot a 18 és 21 óra közötti időszakban. Facebook-bejegyzésében a tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy a biztonságos energiaellátáshoz „nincs szükség nagy áldozatokra, csupán néhány tudatos döntésre.” Arra kért mindenkit, hogy a szóban forgó 3 órában mérsékeljék a klímaberendezések használatát, helyette éjszaka vagy a hajnali órákban hűtsék le otthonaikat.
Hány fokra állítsuk a klímát?
Kánikula idején sokan gondolkodás nélkül jéghidegre állítják a klímát, pedig a szakértők szerint ez egyáltalán nem jó ötlet. Sőt, akár még árthatunk is vele a szervezetünknek. A túlzott hűtés komoly terhelést jelenthet a szív- és érrendszer számára is. A kardiológusok szerint ugyanis a hirtelen hőmérséklet-különbség egyfajta sokkhatást okozhat: az erek gyors összehúzódása megterheli a szervezetet, különösen a melegből hűvös térbe lépve.
Az aranyszabály meglepően egyszerű: nem a konkrét szám a lényeg, hanem a kinti és benti hőmérséklet közötti különbség. A szakértők egyetértenek abban, hogy ez ne haladja meg a 6–8 fokot. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha odakint 35 fok van, akkor bent nem érdemes 27–29 foknál hidegebbre hűteni a levegőt.
