Így szól az aszpirines mosási trükk
A terjedő recept szerint öt-hat aszpirintablettát porrá kell törni, majd egy lavór langyos vagy meleg vízben feloldani. A megsárgult fehér pólót vagy inget néhány órára, makacs foltok esetén pedig egész éjszakára az oldatban kell hagyni, majd a szokásos módon kimosni.
A hónaljnál vagy a galléron látható, kisebb sárga foltokhoz két összetört tablettából és néhány csepp vízből készített pasztát ajánlanak. Ezt körülbelül fél óráig kellene a textilen hagyni.
A magyarázat szerint az aszpirin hatóanyaga, az acetilszalicilsav fellazítja az izzadság, a dezodor és a testzsír szálak közé rakódott maradványait. A gond csak az, hogy a laboratóriumi kémia és a gyakorlati próbák alapján nincs meggyőző bizonyíték erre a fehérítőhatásra.
Az aszpirin persze nem fehérítő
Az aszpirin hatóanyaga valóban acetilszalicilsav. Víz hatására idővel szalicilsavra és ecetsavra bomolhat, ezeknek az anyagoknak azonban nincs olyan oxidáló vagy redukáló hatásuk, amely a hagyományos fehérítőszerekhez hasonlóan lebontaná a textilen található színes foltmolekulákat.
A McGill Egyetem tudományos ismeretterjesztő irodája gyakorlati próbában is összehasonlította az aszpirines áztatást és az aszpirinpasztát a hagyományos fehérítéssel. Sem az áztatás, sem a közvetlenül a foltra kent paszta nem távolította el megfelelően a kávé- és paradicsomfoltokat, és mindkét módszer gyengébben teljesített a valódi fehérítőnél.
Akkor miért esküsznek rá mégis sokan?
Az aszpirines módszer nem csupán a tabletta használatából áll. A ruhát több órán át meleg vízben áztatják, majd mosószerrel kimossák. Már maga az áztatás is fellazíthatja a szálak közé rakódott szennyeződéseket, a későbbi mosás pedig tovább javíthatja az eredményt.
Így könnyen előfordulhat, hogy a ruha valóban világosabbnak látszik, a javulást azonban nem az aszpirin, hanem a hosszú áztatás, a víz és a mosószer együttes hatása okozza. A McGill Egyetem vizsgálata szerint éppen ez lehet az egyik oka annak, hogy a házi praktika működőképesnek tűnik.
Az aszpirintabletták ráadásul nem kizárólag hatóanyagot tartalmaznak: kötőanyagok, bevonatok és más segédanyagok is lehetnek bennük. Ezeket nem textíliák tisztítására és nem mosógépben való használatra fejlesztették ki.
Mitől sárgul meg a fehér póló?
A fehér ruhák sárgás elszíneződését nem mindig egyszerűen az izzadság okozza. Testzsír, bőrápoló, dezodor, smink, kemény víz, nem megfelelően kiöblített mosószer, valamint az anyagon maradó szennyeződések oxidációja egyaránt hozzájárulhat a foltok kialakulásához.
A hónaljnál és a gallérnál különösen könnyen felhalmozódnak ezek a maradványok. Ha a ruhát foltosan tesszük a szárítógépbe vagy vasaljuk ki, a hő tovább rögzítheti az elszíneződést, ezért szárítás előtt mindig érdemes ellenőrizni, hogy a folt teljesen eltűnt-e.
Ez hatékonyabb lehet az aszpirinnél
A fehér ruhát először mindig a kezelési címke alapján tisztítsuk. A foltot mosás előtt érdemes folyékony, enzimeket tartalmazó mosószerrel vagy textilhez készült folteltávolítóval előkezelni. Az enzimek különböző típusai a fehérje-, zsír- és keményítőtartalmú szennyeződéseket segíthetik lebontani.
Ha a címke engedi, a megsárgult fehér pamutruhát oxigénes fehérítőt tartalmazó oldatban is be lehet áztatni a termék használati utasítását követve. Az oxigénes fehérítőket kifejezetten szerves eredetű foltok, például izzadság okozta elszíneződések ellen alkalmazzák. Gyapjún, selymen és más kényes anyagokon azonban ezek sem használhatók automatikusan.
A mosás után hagyjuk a ruhát levegőn megszáradni, és csak akkor tegyük szárítógépbe, ha a folt már nem látható. Régi elszíneződésnél több előkezelésre és mosásra is szükség lehet.
Az aszpirines trükk tehát valószínűleg nem tesz csodát a megsárgult pólóval. A hosszabb áztatás javíthat az eredményen, de ehhez nincs szükség gyógyszerre: megfelelő mosószerrel, foltkezeléssel és a textilhez használható oxigénes fehérítővel kiszámíthatóbb eredményt érhetünk el.
Fotó: illusztráció, Getty Images
