Még nem végleges a 2026/2027-es tanév rendje: a társadalmi egyeztetés során érkezett szakmai és civil javaslatok alapján több ponton is módosulhat a rendelettervezet. A változások érinthetik az országos mérések rendszerét, az iskolai témanapok megszervezését, valamint az érettségi időszakára tervezett digitális munkarend szabályait is – írja a Veol.
Módosulhat a 2026/2027-es tanév (Forrás: Unsplash)
A Civil Közoktatási Platform (CKP) tájékoztatása szerint a minisztérium több felvetést támogatott, és ezek egy része már meg is jelent a rendelettervezet újabb változatában. A végleges szabályok azonban csak a rendelet kihirdetése után válnak ismertté.
Ezek a legfontosabb időpontok a 2026/2027-es tanév tervezetében
A jelenlegi tervezet szerint:
- a tanév első tanítási napja: 2026. szeptember 1. (kedd),
- az utolsó tanítási nap: 2027. június 18. (péntek),
- a tanítási napok száma: 180,
- az első félév vége: 2027. január 22.
A szünetek a tervezet szerint így alakulnának:
- őszi szünet: 2026. október 23. – november 1.,
- téli szünet: 2026. december 19. – 2027. január 3.,
- tavaszi szünet: 2027. március 25. – április 4.
A végzős középiskolások számára a tanítás 2027. április 30-án érne véget, míg a két évfolyamos részszakmára felkészítő szakiskolákban május 28. lenne az utolsó tanítási nap.
A 2027-es érettségik időpontjai is szerepelnek a tervezetben
A jelenlegi javaslat alapján a tavaszi írásbeli érettségi vizsgák 2027. május 3-án kezdődnének magyar nyelv és irodalommal, valamint magyar mint idegen nyelv tantárggyal.
Az emelt szintű szóbeli vizsgákat június 2. és 9., a középszintű szóbeliket pedig június 14. és 25. között tartanák.
Rugalmasabbak lehetnek az iskolai témanapok
A társadalmi egyeztetés egyik eredménye, hogy az iskolák nagyobb mozgásteret kaphatnak a témahetek és témanapok megszervezésében. A tervek szerint nemcsak az időpontjukról dönthetnének szabadabban, hanem a lebonyolítás módjáról is.
Új elemként jelenhet meg a Diákok hangja témanap, amelyhez a pedagógusok külön módszertani segédanyagokat is kapnának.
Emellett a tanítás nélküli munkanapok száma hatról ötre csökkenhet annak érdekében, hogy biztosítható legyen a törvényben előírt 180 tanítási nap.
Átalakulhatnak az országos kompetenciamérések
A rendelettervezet szerint egyszerűsödhet az országos mérések rendszere is.
Kevesebb évfolyamon és kevesebb tantárgyból mérnék a diákokat, ugyanakkor bizonyos vizsgálatok megtartását jogszabály írja elő, ezért ezek teljes megszüntetésére nincs lehetőség.
Az 1-2. évfolyamos mérések továbbra is választhatók maradnának, és a tervek szerint az Országos Pályaorientációs Mérés is önkéntessé válhatna.
Nem lenne kötelező a digitális munkarend az érettségi alatt
Jelentős változás jöhet az érettségi időszak megszervezésében is.
Az eredeti tervezet még előírta volna, hogy a gimnáziumok és szakgimnáziumok 9-11. évfolyamán a májusi írásbeli érettségik első napjaiban kötelező legyen a digitális munkarend. Az egyeztetések után azonban a minisztérium azt támogatja, hogy erről az intézmények saját hatáskörben dönthessenek, vagyis ne központi előírás szabályozza az online oktatás elrendelését.
A 2026/2027-es tanév rendje egyelőre továbbra is tervezet, így a végleges rendelet megjelenéséig még további változások is történhetnek.
A nyári hőség miatt később akár a tanév hossza is változhat
A társadalmi egyeztetésen nemcsak a 2026/2027-es tanév rendjéről esett szó, hanem egy hosszabb távú kérdés is felmerült: a nyári hőség miatt érdemes lehet felülvizsgálni a jelenlegi, legalább 180 tanítási napos rendszert a Blikk cikke szerint. Mint a lap írja, a szakmai szervezetek szerint a légkondicionálás nélküli iskolákban a tanév utolsó heteiben egyre nehezebb biztosítani a megfelelő tanulási körülményeket.
A minisztérium ugyanakkor jelezte, hogy a 2026/2027-es tanévben biztosan nem rövidül a tanév, de nem zárta ki, hogy a következő években átfogóan megvizsgálják a tanév szerkezetét és a szünetek rendszerét. A Nemzeti Pedagógus Kar szerint ugyanakkor egy ilyen változtatás előtt alapos hatásvizsgálatra lenne szükség, mert a tanítási napok számának csökkentése az iskolák szervezési lehetőségeit is befolyásolhatja.
