A hamisítványokkal kapcsolatban sokan elsőként az árra gondolnak, a Mire Kattan? rendezvény kerekasztal-beszélgetésének résztvevői szerint azonban a jelenség mögött jóval összetettebb motivációk húzódnak. A beszélgetés során szó esett arról, hogy a fogyasztók miért választják a másolatokat, milyen pszichológiai folyamatok állnak a döntéseik mögött, és milyen egészségügyi, gazdasági, valamint társadalmi következményei lehetnek az illegális termékek terjedésének.
A beszélgetés nyitókérdése egyszerűnek tűnt: miért veszünk egyáltalán hamisítványt?
Dr. Szvetelszky Zsuzsanna szerint a válasz nem az árnál kezdődik.
A jelentésért
– fogalmazott a szakember.
A szociálpszichológus azt mondta, hogy egy márka jóval több egy logónál vagy egy tárgynál: történetet, értékeket és egyfajta életérzést is közvetít. Aki hamisítványt választ, valójában ebből szeretne részesülni, csakhogy – ahogy fogalmazott – „a nap végén ebből önbecsapás lesz”, hiszen lemond mindarról, ami az eredeti termékhez kapcsolódik: a minőségbiztosításról, a garanciáról vagy éppen a márka mögött álló értékekről.
Erre kapcsolódott rá Mérő Péter divattervező is, aki szerint a közösségi média csak tovább erősíti ezt a jelenséget:
A social media világa is nagyon hamis képet mutat, és ez egy nagyon jó kis példája mindannak, hogyan hitessük el a környezetünkkel, vagy akár saját magunkkal is, hogy birtoklunk olyan dolgokat, amire valójában csak vágyunk.
A beszélgetés során hamar szóba került az is, hogy a hamisítványokkal elért spórolás sokszor csak látszólagos. Hajdu Márton, a Philip Morris International külső kapcsolatok szakértője ezt a „negatív megtakarítás” fogalmával írta le. „Lehet, hogy egy hamisítvánnyal spórolunk valamit, de ez nem lesz olyan megtakarítás, amit másra tudunk fordítani” – fogalmazott. Mint mondta, egy ismeretlen eredetű termék miatt kialakuló egészségügyi probléma végül sokkal többe kerülhet annál, mint amennyit a vásárló eredetileg megspórolt.
A szakember szerint ez különösen igaz az illegális vape-termékekre. Felidézte, hogy Magyarországon az ízesített folyadékkal működő vape-ek forgalmazása és internetes értékesítése is tiltott, ezért aki ilyen terméket online vagy ismerőstől vásárol, sokszor nem tudhatja, valójában mit vesz.
A Fraunhofer kutatóintézet legfrissebb jelentésére hivatkozva elmondta: az európai vape-piac 48 százaléka nem rendelkezik megfelelő engedélyekkel, 38 százaléka pedig hamisítvány.
„Ha valaki a neten vagy ismerőstől megvásárolja, fogalma sincs arról, hogy mit vásárol” – húzta alá. Hozzátette: ezeknél a termékeknél a vegyületek nem a bőrön keresztül jutnak a szervezetbe, hanem közvetlenül belélegezzük őket, ezért különösen fontos, hogy a dohánytermékek ismert, legális forrásból származzanak.
Az internet új terepet adott a hamisítóknak
A szakértők szerint az illegális kereskedelem az elmúlt években sokat változott. Hajdu Márton szerint ma már nem elsősorban a parkolókban vagy autók csomagtartójából árult termékek jelentik a legnagyobb veszélyt, hanem az internet. „Manapság ki az, aki nem vásárol interneten?” – tette fel a kérdést.
Szerinte a legtöbben automatikusan megbíznak egy jól felépített weboldalban, pedig ez könnyen megtévesztő lehet. Éppen ezért azt tanácsolja, hogy ha egy ajánlat gyanúsan olcsó, vagy nem találhatók hiteles információk az értékesítőről, érdemes fenntartásokkal kezelni. „A kulcs tehát a tájékozódás.”
Példaként említette azokat a honlapokat is, amelyek magukat egy olyan termékkategória hivatalos magyar forgalmazójaként tüntetik fel, amelyet Magyarországon egyáltalán nem lehet legálisan forgalmazni.
Az élmény is része annak, amit megveszünk
Zólyomi Zsolt szerint a hamisítványok nemcsak minőségükben maradnak el az eredetitől. A parfümőr arra hívta fel a figyelmet, hogy a hamis parfümök ismeretlen összetételű anyagokat tartalmazhatnak, amelyek akár súlyos allergiás reakciókat is kiválthatnak. Emellett szerinte maga a vásárlás élménye is része annak, amit egy eredeti termékkel megkapunk.
Az aluljáróban soha nem kapsz olyan élményt, mint egy legális üzletben.
Mérő Péter arra emlékeztetett, hogy egy ismert márka mögött rengeteg láthatatlan munka áll. „Senki nem gondol arra, hogy mennyi munka, idő és energia van egy márka mögött” – mondta a divattervező, aki szerint egy-egy ruhadarab elkészítése akár hónapokig is tarthat, mire megszületik a végleges forma. A kész terméket azonban már sokkal könnyebb lemásolni, miközben az alkotók munkája és kreativitása láthatatlanná válik.
A társadalom is megfizeti az árát
A beszélgetés végén szóba került az is, hogy a hamisítványok nemcsak az egyéni vásárlóknak okozhatnak kárt. Hajdu Márton szerint a hamis termékek elterjedése adókiesést okoz, gyengíti a legális gazdaságot, és a szervezett bűnözést finanszírozza. „A hamisítványok adókiesést okoznak egész Európában, miközben a bűnszervezetek meggazdagodnak. Ami átment a bűnszervezetekhez, az ott is marad és további bűncselekmények finanszírozásához járulhat hozzá.”
A kerekasztal résztvevői végül egy-egy mondatban foglalták össze, miért nem érdemes hamisítványt vásárolni.
Mérő Péter szerint a kulcsszó az „önbecsapás”.
Dr. Szvetelszky Zsuzsanna úgy fogalmazott:
Nem érdemes hazugságot venni, becsapni magunkat.
Hajdu Márton ismét a „negatív megtakarítás” gondolatát emelte ki, vagyis azt, hogy a rövid távú spórolás könnyen hosszú távú veszteséggé válhat – nemcsak a vásárló, hanem az egész társadalom számára is.
A beszélgetést végül Zólyomi Zsolt egy költői kérdéssel zárta:
Mi értelme van hamisított szemétbe fullasztani az életünket?!
