Nagy a baj valóban?
A kijelentés első hallásra drámai, fontos azonban hozzátenni: Tangen nem azt állította, hogy közvetlenül előttünk áll egy tőzsdekrach, és nem nevezett meg olyan konkrét piaci eseményt sem, amely miatt most azonnali összeomlásra számítana. Arra figyelmeztetett, hogy a jelenlegi helyzet szokatlan, és a befektetőknek a nagyon súlyos veszteségek lehetőségével is számolniuk kell.
A Norges Bank Investment Management által kezelt Government Pension Fund Global, közkeletű nevén norvég olajalap a világ egyik legnagyobb befektetője. Norvégia olaj- és gázbevételeiből felhalmozott vagyont részvényekbe, kötvényekbe, ingatlanokba és megújulóenergia-infrastruktúrába fekteti szerte a világon.
„Eltűnhet az olajalap?” – Nicolai Tangen szerint a válasz igen
Tangen a dél-norvégiai Arendalban rendezett politikai konferencián szándékosan provokatív kérdést tett fel: lehetséges-e, hogy egyszer elfogyjon, sőt eltűnjön az egész olajalap?
A válasza az volt, hogy igen. Szélsőséges esetben, például nukleáris háborúban természetesen maga a pénzügyi rendszer is egészen más helyzetbe kerülne, de Tangen szerint nem szükséges ennyire extrém forgatókönyvre gondolni ahhoz, hogy jelentős veszteségek következzenek be. A Reutersnek később arról beszélt, hogy a mai világgazdaságban vannak olyan elemek, amelyek az 1929-es nagy gazdasági világválságot megelőző korszakra emlékeztetik, például a vámok és a kereskedelmi korlátok térnyerése. Ugyanakkor éppen azt tartja különösnek, hogy a piacok mindezek ellenére továbbra is meglepően erősek.
„Abnormális” korszak után jöhet nehezebb időszak
Tangen szerint az elmúlt három évtized pénzügyi környezete több szempontból is rendkívüli volt. Hosszú időn keresztül viszonylag alacsony infláció, kamatszint és adóterhelés támogatta a piacokat, és éppen ebben az időszakban nőtt hatalmasra a norvég alap.
Az alap értéke 2017-ben lépte át az 1000 milliárd dollárt, és kevesebb mint egy évtized alatt nagyjából megduplázódott. A norvég állam számára óriási jelentőségű pénzügyi tartalékról van szó: a Reuters szerint ma Norvégia állami kiadásainak körülbelül negyedét fedezik az alaphoz kapcsolódó bevételekből, míg egy évtizeddel korábban ez az arány nagyjából 10 százalék volt.
A növekedésben a részvénypiacok szárnyalása is komoly szerepet játszott. A hivatalos adatok szerint 2025 végén az alap vagyonának több mint 71 százaléka részvényekben feküdt, és csak abban az évben 15,1 százalékos hozamot ért el.
Már idén is megmutatta a piac, milyen gyorsan apadhat a vagyon
Az alap mérete miatt már egy viszonylag mérsékelt piaci visszaesés is elképesztő összegeket mozgathat meg. 2026 első negyedévében például 1,9 százalékos negatív hozamot ért el, miközben az alap értéke három hónap alatt 1270 milliárd norvég koronával csökkent. Ebben nemcsak a befektetések vesztesége, hanem a norvég korona erősödése is szerepet játszott.
Ez önmagában természetesen nem jelent összeomlást. Éppen azt mutatja azonban, milyen hatalmas összegek tűnhetnek el papíron rövid idő alatt, ha ekkora vagyon jelentős része a globális pénzpiacoktól függ. A norvég alap maga is hangsúlyozza, hogy körülbelül 70 százalékos részvénykitettség mellett fel kell készülnie arra, hogy időnként jelentősen csökkenjen az értéke.
Nem azt mondta, hogy holnap összeomlik a tőzsde
Tangen figyelmeztetését ezért nem érdemes úgy értelmezni, mint egy pontos tőzsdei jóslatot. A Reuters külön rákérdezett, lát-e most olyan konkrét fejleményt, amely miatt különösen aggódik. Nem nevezett meg ilyet. Inkább arra hívta fel a figyelmet, hogy szokatlan ellentmondás alakult ki: vámháborúk, kereskedelmi akadályok és geopolitikai feszültségek vannak jelen, a gazdaság és a pénzügyi piacok mégis sokkal ellenállóbbak, mint amire ilyen körülmények között korábban számítani lehetett volna.
Szerinte a vállalatok is alkalmazkodóbbak lettek: átalakították ellátási láncaikat, tartalékmegoldásokat építettek ki, és rugalmasabban reagálnak a zavarokra. Ez részben magyarázhatja, miért nem okoztak eddig nagyobb piaci törést azok a fejlemények, amelyek néhány évvel ezelőtt még komoly zuhanást válthattak volna ki.
Európát is keményen kritizálta
Tangen Európa technológiai helyzetéről sem beszélt finoman. A Portfolio beszámolója szerint úgy fogalmazott, hogy Európa szinte „a technológia ellentéte”, miközben a világ legnagyobb technológiai vállalatai elsősorban az Egyesült Államokban működnek.
Az alap európai befektetéseinek aránya az elmúlt tíz évben 39 százalékról 24,8 százalékra csökkent, miközben az amerikai technológiai óriások értéke hatalmasat nőtt. Tangen szerint Európának ugyanakkor megvannak az adottságai ahhoz, hogy legalább a mesterséges intelligencia alkalmazásában erős szereplővé váljon: magasan képzett munkaerővel, jó digitális infrastruktúrával és jelentős adatvagyonnal rendelkezik. Ehhez azonban szerinte egyértelműbb politikai stratégiára lenne szükség.
A legfontosabb üzenete mégsem az, hogy egy konkrét összeomlás időpontját jósolná meg. Inkább az, hogy a hosszú ideig tartó piaci emelkedést nem szabad természetes állapotnak tekinteni, és még a világ legnagyobb, rendkívül szélesen diverzifikált befektetési alapja sem tekintheti sérthetetlennek a vagyonát.
Fotó: illusztráció, Getty Images
