Különleges történettel indult Bárány István élete. Amikor édesanyja nyolcvan évvel ezelőtt hazavitte újszülött kisfiát a győri kórházból, a Bercsényi ligetben a szomszédok örömmel állították meg őket. Nem akármilyen apropóból köszöntötték a családot: azon a napon vezették be Magyarországon a forintot.
Éljen a Forintgyerek, megszületett a Forintgyerek! Ezzel köszöntöttek a szomszédok, rohantak ki édesanyám elé
– elevenítette fel jókedéllyel a családi legendákat Bárány István a Kisalföldnek.
István egyidős a forinttal (Forrás: Pixabay)
A pengő helyére érkezett a forint
Bárány István tehát szó szerint egyidős a forinttal. 1946. augusztus 1-jén látta meg a napvilágot, azon a napon, amikor az új fizetőeszköz felváltotta a pengőt. A pengő ekkorra már gyakorlatilag teljesen elértéktelenedett. Az 1926 óta használt pénznemet a második világháború és az azt követő gazdasági összeomlás után olyan mértékű infláció sújtotta, hogy egyre elképesztőbb címletű bankjegyek kerültek forgalomba.
1945 őszén megjelent a 10 ezer, majd a 100 ezer pengős bankjegy, később pedig már milliós és milliárdos címletekre is szükség volt. Megszülettek a milpengők, majd a bilpengők is. A pengő történetének végére pedig a százmillió bilpengős bankjegy lett a világ valaha kibocsátott legnagyobb címletű bankjegye.
Ezt az időszakot zárta le 1946. augusztus 1-jén a forint bevezetése.
Forintgyerekből fillérgyerekek
Bárány István különleges születésnapjának történetét a család azóta is sokszor felemlegette.
A Forintgyerek becenév pedig annyira rajta maradt, hogy idővel már a barátok és ismerősök is így emlegették.
A pénzes poénok később sem maradtak el. Amikor Istvánnak és feleségének megszülettek a gyermekei, a környezetük már a következő generációt is beárazta.
Amikor megszülettek az én gyerekeim, viccesen azzal ugrattak a környezetemben, hogy no, akkor már itt vannak a fillérgyerekek is
– fűzte tovább a történetét Bárány István, megfejelve azzal, hogy azóta már az aprópénzek is világra jöttek.
A család két fiúgyermeke négy unokával és egy dédunokával ajándékozta meg a házaspárt. A „családi kassza” így az évtizedek alatt szépen megtelt – legalábbis ami a család létszámát illeti.
„Az egyik fiam bankár lett” – osztotta meg Bárány István, amikor a lap arról érdeklődött, hogyan fonódott tovább életük a pénzzel. – „Ha együtt a család, sokszor elővesszük a Gazdálkodj okosan! társasjátékot. Feleslegesen nem szórjuk a pénzt, de a feleségem a pénzügyminiszter a családban” – fűzte hozzá viccelődve.
A Forintgyerek ma is takarékosan bánik a pénzzel
A pénzhez való tudatos viszony egész életében fontos volt Bárány István számára. Azt mondja, már fiatalon is arra törekedett, hogy ne költsön feleslegesen, és ugyanezt a szemléletet adta tovább a gyerekeinek, majd az unokáinak is. Nyolcvan év alatt sok minden megváltozott körülötte, a pénz értéke is egészen más lett, de a család számára továbbra is az összetartozás a legfontosabb.
Bárány István és felesége, Bárány Istvánné Skulecz Edit büszkék nagy családjukra.
A gyerekek és unokák tanulmányi és szakmai sikereit is hosszasan tudnák sorolni, mégsem ezekre a legbüszkébbek, hanem arra, hogy a család ennyire összetartó.
A legutóbbi nagy összejövetelt István születésnapja adta, de a családi találkozók egyébként sem számítanak ritkaságnak. Ha van rá lehetőség, együtt ülnek asztalhoz, beszélgetnek, felidézik a régi történeteket, és természetesen a legkisebbekről sem feledkeznek meg.
Az eurótól sem fél annyira, mint a forint eltűnésétől
Az elmúlt évtizedekben természetesen a Bárány család pénztárcáját sem kerülte el az infláció. István azonban ezt is a rá jellemző humorral szemléli. A nyolcvanéves férfi számára ugyanis van valami, ami még a drágulásnál is különösebb lenne: ha egyszer eltűnne a forint.
Hiszen ha a pénznem, amellyel egy napon született, megszűnne, akkor vajon mi történne az ő különleges becenevével?
Nehogy a forinttal együtt én is megszűnjek!
– nevetett István.
