A délkelet-spanyolországi Murcia régió egyik éttermében dolgozó pincérnőt azért bocsátották el, mert betegállománya alatt egy baráti vacsorán két pohár Tinto de Veranót fogyasztott. Ez egy Spanyolországban népszerű, vörösborból és szénsavas üdítőből készülő ital.
A Merkur.de az El Economista beszámolója alapján azt írja, hogy a történet még 2022 őszén kezdődött. A nő az év márciusától dolgozott az étteremben, októberben azonban akut vesemedence-gyulladás és súlyos hipoglikémia miatt keresőképtelenné vált. Összesen 78 napot töltött betegállományban.
Először közös megegyezést ajánlottak neki
Az ügy egyik kulcsfontosságú mozzanata 2023 januárjában történt. A munkáltató ekkor azt javasolta a pincérnőnek, hogy közös megegyezéssel szüntessék meg a munkaviszonyát. Indoklásként arra hivatkoztak, hogy a nő távolléte és az ezzel összefüggő, havonta körülbelül 700 eurós költség túlságosan nagy terhet jelent a vállalkozás számára.
A dolgozó azonban nem fogadta el az ajánlatot.
Egy hónappal később már el is bocsátották. A hivatalos indoklás szerint csalást követett el, megsértette a munkáltató iránti lojalitási kötelezettségét, és visszaélt a cég bizalmával. A munkáltató mindezt arra alapozta, hogy a cukorbeteg nő betegállománya alatt két pohár Tinto de Veranót ivott.
Két pohár vörösbor miatt rúgták ki a pincérnőt – kártérítést kapott (Forrás: Unsplash)
A munkáltató szerint veszélyeztette a saját gyógyulását
Az étterem azzal érvelt, hogy a cukrot és alkoholt is tartalmazó ital fogyasztása nem egyeztethető össze a nő cukorbetegségével. Álláspontjuk szerint a betegállományban lévő munkavállalónak kerülnie kell minden olyan tevékenységet, amely hátráltathatja vagy veszélyeztetheti a felépülését.
A cég szerint a pincérnő nem tett meg mindent a gyógyulása érdekében, sőt olyan tevékenységet végzett, amely akár ronthatott is az állapotán. Mivel az alkoholfogyasztás tudatos és önkéntes döntés volt, ezt a munkáltató csalásként értékelte.
A bíróságot azonban nem győzte meg ez az érvelés.
A bíróság szerint a két pohár bor csak ürügy volt
A murciai felsőbíróság döntésében különös jelentőséget tulajdonított annak, hogy a cég már 2023 januárjában megpróbálta közös megegyezéssel megszüntetni a nő munkaviszonyát. A bírák szerint ez arra utalt, hogy a későbbi elbocsátás valódi oka nem a két pohár ital elfogyasztása volt. A munkáltató valójában a nő egészségi állapota és hosszan tartó betegállománya miatt szeretett volna megválni tőle.
A bíróság megállapította, hogy ezzel sérültek a spanyol alkotmányban biztosított alapvető jogai. Az ítélet többek között az egyenlő bánásmódhoz, valamint a testi és lelki integritáshoz való jog sérelmére hivatkozott.
Első fokon még más döntés született
Az ügy érdekessége, hogy az elsőfokú bíróság még csupán jogszerűtlennek minősítette az elbocsátást. A pincérnő fellebbezése után azonban a murciai felsőbíróság ennél jóval súlyosabb jogsértést állapított meg: teljes egészében érvénytelennek nyilvánította a munkaviszony megszüntetését.
A munkáltatót végül 24 ezer euró kártérítés megfizetésére kötelezték.
Az ítélet egyúttal arra is rámutat, hogy önmagában a betegállomány nem jelenti azt, hogy a munkavállalónak minden hétköznapi tevékenységtől tartózkodnia kell. A döntő kérdés az lehet, hogy az adott tevékenység valóban akadályozza-e a gyógyulást, illetve alkalmas-e annak bizonyítására, hogy a dolgozó valójában munkaképes.
A Merkur egy másik esetet is felidéz, amelyben egy stroke után betegállományba került munkavállalót figyeltetett meg a munkaadója, majd azért bocsátotta el, mert vásárolni ment. A bíróság abban az ügyben is megsemmisítette az elbocsátást, mivel az olyan hétköznapi tevékenységek, mint a bevásárlás, önmagukban nem bizonyítják, hogy valaki ismét képes ellátni a munkáját.
Mit tehetünk Magyarországon betegszabadság vagy táppénz alatt?
A spanyol eset kapcsán adódik a kérdés: vajon Magyarországon is bajba kerülhet-e valaki azért, mert betegállományban elmegy otthonról, vagy olyan programon vesz részt, amely első látásra nem éppen a betegséggel fér össze?
A magyar szabályok alapján a keresőképtelenség nem jelent automatikus kijárási tilalmat. A betegnek ugyanakkor be kell tartania az orvos utasításait, beleértve az esetleg előírt ágynyugalmat, illetve a tartózkodási hely elhagyására vonatkozó korlátozásokat is. A szabályokat a keresőképtelenség orvosi elbírálásáról szóló 102/1995. (VIII. 25.) kormányrendelet rögzíti.
Ez azt jelenti, hogy nincs olyan általános magyar szabály, amely szerint betegállományban mindenkinek folyamatosan otthon kellene tartózkodnia. Az viszont már problémát jelenthet, ha valaki nem tartja be az orvosa előírásait, vagy tudatosan hátráltatja a saját gyógyulását. A Magyar Államkincstár tájékoztatása szerint ilyen esetben akár a táppénz folyósítását is meg kell szüntetni.
Fontos az is, hogy a keresőképtelenség nem általában azt jelenti, hogy az érintett semmilyen tevékenységre nem képes, hanem azt, hogy betegsége miatt a munkáját nem tudja ellátni. A szabályozás szerint az orvosnak a keresőképtelenség elbírálásakor a beteg munkavégzésének, tevékenységének egészségi állapotával összefüggő körülményeit is figyelembe kell vennie.
A munkáltatónak ráadásul lehetősége van arra, hogy kétség esetén kezdeményezze a munkavállaló keresőképtelenségének felülvizsgálatát a kormányhivatalnál. Az ellenőrzés során szakértő főorvos vizsgálhatja meg, hogy továbbra is fennáll-e a keresőképtelenség.
Táppénz alatt is felmondhat a munkáltató?
Igen, és ez sokak számára meglepő lehet. A betegség miatti keresőképtelenség nem jelent általános felmondási tilalmat, vagyis a munkáltató a keresőképtelenség időszaka alatt is közölheti a felmondást.
A Munka Törvénykönyve ugyanakkor külön szabályt állapít meg a felmondási időre: munkáltatói felmondás esetén az csak a betegség miatti keresőképtelenség megszűnését követően kezdődik meg – legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év után.
A spanyol pincérnő történetéből tehát magyar viszonyokra nem lehet azt az egyszerű következtetést levonni, hogy betegállomány alatt két pohár bor elfogyasztása megengedett vagy éppen tiltott lenne. Mindig a konkrét körülmények számítanak: milyen betegségről van szó, milyen munkát végez az érintett, milyen utasításokat adott az orvos, és az adott tevékenység akadályozhatta-e a gyógyulását.
Forrás: Merkur.de, El Economista, a murciai felsőbíróság ítélete, Magyar Államkincstár; Nemzeti Jogszabálytár – 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet; Munka Törvénykönyve.
